I. lehetőség

A Lisszaboni Szerződés I. rész (Alapszerződés) 50. cikke lehetővé teszi a kilépést[9] egy - két évig elhúzódó - folyamat eredményeként. Ezt annak a Helytartótanácsnak kellene kezdeményeznie, amely a neoliberalizmus gyarmatbirodalmának, az EU-nak a továbbélésében érdekelt. Tehát ezzel a lehetőséggel nincs módunk élni, éppúgy, mint a többi tagállamnak.

Az EU tagállamokban hangjukat hallató "EU-szkeptikusok" az EU-ból kilépés helyett a Lisszaboni Szerződés egyes részeinek módosítását követelik, mondván: ezzel lazul a szenvedhetetlen iga szorítása.

Az előtt, aki ismeri a Lisszaboni Szerződést, nyilvánvaló, hogy a négy liberális alapelv[10], a "kizárólagos hatáskörök"[11] és a lényegvesztésig csonkított önkormányzatiság (szubszidiaritás)[12] az EU alapja, ennek eltörlése vagy változtatása az EU megszűnését eredményezi. Ezért ezek "bebetonozottak", amelyekhez soha nem fog hozzányúlni az Európai Parlament többsége, hiszen tagjait az országok neoliberalizmust támogató pártjai küldték. A tiltó rendelkezések némelyikének változtatása elképzelhető (erre példa: Sárközy javaslatára a mennyiségi korlátozás tilalmát külön cikkben határozták meg a beviteli és a kiviteli mennyiségekre), de kizárólag pártérdekből és "súlyáthelyezéssel" (vagyis valaminek a szigorításával ellensúlyozva). "Az EU tényleges hatása" c. hangos újságban minden tiltó rendelkezés benne szerepel (ezek kivonata a "12 stáció"[13]).

Gondolhatja valaki ép ésszel, hogy ezek mindegyike, vagy alapvető változást hozó része eltörölhető, vagy érdemben változtatható, hiszen ezzel a három alaptézis - és ezen keresztül az EU nevű gyarmatbirodalom - veszítené el értelmét?

Ezek után bárkinek is kétsége van afelől, hogy az "EU-szkeptikusok" nem radikális (gyökeres) változást akarnak?

II. lehetőség

A Lisszaboni Szerződés bevezette a "polgári kezdeményezés"[14] fogalmát az I. rész 11.[15] és a II. rész (Működési szabályzat) 21.[16] cikkében. Ez alapján lehetővé válik nemcsak Magyarország, hanem az EU minden tagországa (és Európa minden állama) számára a függetlenség visszaszerzése mellett olyan összehangolt együttműködés megteremtése, amely minden tagállamnak és minden embernek a kötelezettség teljesítése arányában gyakorolt jogot, és ezáltal önmaga által teremtett jólétet biztosít. Ez nemcsak egy lehetőség, hanem az egyetlen békés út az államok függetlenségének visszaszerzésére.

A polgári kezdeményezésről 2010. április 1-én előterjesztetett javaslat jelenleg angol, francia és német nyelven szerepel az EU hivatalos honlapján[17]. A magyar nyelvű tájékoztatás alapján[18] az alábbiak szerint van lehetőség népszavazás kezdeményezésére:

1. Meg kell határozni a népszavazás kérdését.
Akarja-e Ön, hogy európai népszavazás döntsön arról, hogy a szövetségi államként (föderációként) működő "Európai Unió" átalakuljon független államok "Európai Államszövetségévé" (konföderációjává)?

2. A nyilvántartásba vétel feltétele, hogy 300.000 ezer aláírás legyen, amely legalább három országból származik.
Az aláírásgyűjtés feltételeként ismertetnünk kell a tagországokban az Európai Államszövetség működésének lényegét, ahhoz, hogy az uniós polgárok tudják, hogy aláírásukkal mit támogatnak, és a népszavazásban résztvevők pedig azt, hogy az EU-t szövetségi államként (föderációként) meghatározó Lisszaboni Szerződést mi válthatja fel azzal a céllal, hogy az átalakulás következményeként független államok Európai Államszövetsége (konföderációja) jöjjön létre.
A Lisszaboni Szerződés alternatíváját tartalmazza az "Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet", amelyet egészében[19], összefoglalva[20], valamint a föderáció és konföderáció különbségét elemző tanulmányt[21] minden EU-tag ország hivatalos nyelvére le kell fordítani. Az ismertetéshez javaslom "Az EU tényleges hatása" c. hangos újság EU tagországokra adaptált változatának elkészítését.

3. A nyilvántartásba vételtől számított egy éven belül kell a meghatározott számú aláírást összegyűjteni. Erre vonatkozóan a Lisszaboni Szerződés I. rész 11. cikke (15. jegyzet) a következőt írja elő: "legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai. A "jelentős számú állampolgár" kifejezést az EU közleménye[22] értelmezi: "Az egymillió főnek a tagállamok legalább egyharmadából kell összeállnia." Legalább kilenc országból kell tehát az egymillió aláírásnak összegyűlnie.

4. Az aláírások országonkénti minimumát a javaslat a következők szerint határozza meg (a táblázatban szerepel az ebből számított, országonkénti aláírásszám az egymillió aláírás összetételére - a számok természetesen változnak, ha nem minden tagországban történik aláírásgyűjtés):

Ország Népesség Aláírás Népesség % Összes aláírás
Ausztria 8 300 000 7 288 1,66 16 627
Belgium 10 700 000 9 395 2,14 21 434
Bulgária 7 600 000 6 673 1,52 15 224
Ciprus 800 000 4 500 0,16 4 500
Csehország 10 500 000 9 220 2,10 21 034
Dánia 5 500 000 4 829 1,10 11 018
Egyesült Királyság 61 700 000 54 176 12,36 123 598
Észtország 1 300 000 4 500 0,26 4 500
Finnország 5 300 000 4 654 1,06 10 617
Franciaország 64 300 000 56 459 12,88 128 806
Görögország 11 200 000 9 834 2,24 22 436
Hollandia 16 400 000 14 400 3,29 32 853
Írország 4 500 000 4 500 0,90 9 014
Lengyelország 38 100 000 33 454 7,63 76 322
Lettország 2 300 000 4 500 0,46 4 607
Litvánia 3 300 000 4 500 0,66 6 611
Luxemburg 500 000 4 500 0,10 4 500
Magyarország 10 000 000 8 780 2,00 20 032
Málta 400 000 4 500 0,08 4 500
Németország 82 000 000 72 000 16,43 164 263
Olaszország 60 000 000 52 683 12,02 120 192
Portugália 10 600 000 9 307 2,12 21 234
Románia 21 500 000 18 878 4,31 43 069
Spanyolország 45 800 000 40 215 9,17 91 747
Svédország 9 200 000 8 078 1,84 18 429
Szlovákia 5 400 000 4 741 1,08 10 817
Szlovénia 2 000 000 4 500 0,40 4 500
Összesen: 499 200 000 461 064 100,00 1 012 484
Az adatok forrása: http://europa.eu/abc/european_countries/eu_members/.

5. Az aláírásgyűjtő ívek tartalmát is meghatározza a javaslat ismertetése. Ennek figyelembevételével készült el az "Európai népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtő ív"[23].
Ennek az EU tagországokra történő adaptálása szükséges.

6. Az aláírások benyújtása után "a Bizottságnak négy hónap áll rendelkezésére arra, hogy megvizsgálja a kérdést, és eldöntse, hogy jogalkotási javaslatot tesz, tanulmányt indít, vagy nem tesz további lépéseket" (idézet a javaslat ismertetéséből),

7. "A javasolt szabályokat jóvá kell hagynia a Parlamentnek és a Tanácsnak; az első polgári kezdeményezéseket ezt követően lehet elindítani - várhatóan már 2011-ben." Az EU Parlament napirendjére tűzésének időpontjával kapcsolatban kérdést tettem fel az EU hivatalos képviseletének. A választ - amely megadására kötelezettséget vállaltak - várom.

Tovább kell gondolni a kezdeményezés céljának elérését, különösen a 6. pont szerinti kitétel (az Európai Bizottság dönti el, hogy indít-e egyáltalán népszavazást), valamint amiatt, hogy még csak "alkotmányos" lehetősége van a polgári kezdeményezésnek.

A polgári kezdeményezéssel az EU csatlakozásról szóló népszavazáskor, valamint a Lisszaboni Szerződés megerősítésekor elkövetett antidemokratikus döntést helyezzük tény szerint (de facto) hatályon kívül, és adunk lehetőséget saját magunknak (vagyis a hatalmat gyakorló népnek) arra, hogy közvetlen akaratnyilvánítással döntsünk sorsunkat alapvetően meghatározó kérdésben. Ez több, mint demokratikus, ez a közszabadság érvényesülése.
Ezért az aláírásgyűjtés tartalmilag eltér attól, ahogyan eddig működött. Most értelemre hatva kérjük a támogatást mindenkitől, mindannyiunkért. Az eddigi aláírásgyűjtések valami vagy valaki(k) ellen szóltak, ellenségeskedést (kimondani is szörnyű - horribile dictu - esetleg gyűlöletet) keltve, érzelmi alapokon, a következményt nem ismerve, különösen nem vállalva.

Ez azért rendkívül fontos, mert az aláírásgyűjtés során (József Attila hasonlatát használva) meglátják az emberek azt, amit százezer éve néznek[24]: a szabadságot.

Az aláírás a nemzeti öntudat felébredését szolgája, aminek eredményeként - amikor szükséges a testvérháború elkerülésére - önvédelmi lépésként Alkotmányozó Nemzetgyűlésen végezzük el a gondolkodási mód váltást (paradigmaváltást), aminek három részét: az ideológiai, a jogi és a gazdasági gondolkodási mód váltást a "Paradigmaváltás" c. CD[25] tartalmazza. Ennek az EU tagállamokra adaptált változatát ajánlom elkészíteni.

Amennyiben a gondolkodási mód váltásra és hatalomváltásra (együtt: rendszerváltásra) az európai népszavazás előtt van szükség, akkor a népszavazás megerősítésére bejelentjük Magyarország kilépését az EU-ból, a türelmi időre vonatkozó jegyzőkönyvben meghatározva a három alaptézis, valamint a tiltó rendelkezések feloldását Magyarországra nézve, aminek következménye a kilépés hatályba lépése előtt a gazdasági függetlenség tényleges visszavétele és a gazdasági paradigmaváltás megvalósítása. Ezzel elkezdjük "a mintaadást az emberiségnek (célzottan Európának) az emberi életre" - Németh László szavaival.

A polgári kezdeményezést
2010. május 2-án 16 órakor a Nemzeti Kávéházban
(V. ker - 1052. Budapest, Semmelweis 1-3.)
rendezett sajtótájékoztatón jelentjük be.

A polgári kezdeményezést a Trianoni Békediktátum hatásának békés feloldására ajánljuk fel, hiszen arra a Szent Korona minden tagjának (az államalapító nemzet tagjainak és az államalkotó nemzet tagjainak egyaránt) érdeke, éppúgy, mint Európa minden nemzetének és államának.

Május 2-án a sajtótájékoztató keretén belül rendezzük meg a nyitó aláírásgyűjtést indító Szert.

Májusban és júniusban az polgári kezdeményezéshez csatlakozó megyékben rendezünk aláírásgyűjtés indító Szert.
Azokban az EU tagországokban, amelyek csatlakoznak a polgári kezdeményezéshez júliustól tartjuk az aláírásgyűjtés indító Szereket. (Szeretném, ha az utódállamokban lennének ezek a Szerek először.)

Az, aki meglátja a szabadságot a polgári kezdeményezésben, vagyis azt, amit már ősein keresztül százezer éve néz, tudja és érzi mit jelent a Magyar Újjászületéshez Szent László könyörgésével kért erő, megvilágosodás és kitartás kegyelmének sorrendje.
Így lesz!

Kelt Szegeden, 2010. április 26-án.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
Nyomtatható változat: http://szkszhu.szksz.com/ISze007.pdf,
CD: http://szkszhu.szksz.com/ISze07.zip

[1] "Az EU tényleges hatása" c. hangos újság letöltési címe:
http://szkszhu.szksz.com/Mnibalap.zip
(kibontási útmutató: http://szkszhu.szksz.com/CDiras.pdf)
[2] Soros: Továbbra is fenyeget a halálspirál
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/soros-tovabbra-is-fenyeget-a-halalspiral-312607
[3] FT: 30 milliárd fontos "lyuk" a brit pártok választási programjaiban -
http://szkszhu.szksz.com/FT30milliard.pdf
[4] Négy változat egy témára -
http://szkszhu.szksz.com/Osszehasonlito.pdf
[5] Elemzők: az amerikai kapitalizmus össze fog omlani -
http://jovonk.info/2009/11/18/elemzok-az-amerikai-kapitalizmus-ossze-fog-omlani
[6] Még csak most jön a feketeleves -
http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/meg-csak-most-jon-a-feketeleves-296831
[7] Lisszaboni Szerződés -
http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.pdf
http://eur-lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML
[8] Rákóczi Brezáni kiáltványa
http://szkszhu.szksz.com/RakocziBrezanikialtvanya.pdf
[9] Lisszaboni Szerződés I. rész 50. §:
   (1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból.
   (2) A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a megállapodást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (3) bekezdésének megfelelően kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően.
   (3) A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.
   (4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az Európai Tanácsnak, illetve a Tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács, illetve a Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt.
A minősített többséget az Európai Unió működéséről szóló szerződés 238. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően kell meghatározni.
   (5) Amennyiben az az állam, amely kilépett az Unióból, később újra felvételét kéri, kérelmére a 49. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni."
[10] Lisszaboni Szerződés II. rész 26. cikk:
   "(2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása."
[11] Lisszaboni Szerződés II. rész 3. cikk:
   "(1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:
   a) vámunió,
   b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,
   c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro,
   d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében,
   e) közös kereskedelempolitika.
   (2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.
[12] Lisszaboni Szerződés I. rész 5. cikk:
   "(3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.
Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról."
[13] Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja az elmúlt 20 év nemzetárulását összefoglaló Lisszaboni Szerződés cikkei alapján - http://szkszhu.szksz.com/12stacio.pdf
[14] Polgári kezdeményezés http://szkszhu.szksz.com/ISze003.pdf
[15] Lisszaboni Szerződés I. rész 11. cikk:
   "(4) Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy a Bizottság - hatáskörén belül - terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.
Az ilyen kezdeményezésekre alkalmazandó eljárások és feltételek meghatározására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikke első bekezdésének megfelelően kerül sor."
[16] Lisszaboni Szerződés II. rész 21. cikk:
   (1) A Szerződésekben és a végrehajtására hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz.
[17] A polgári kezdeményezésről szóló határozat-javaslat -
http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/10/116&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en
[18] Az európai polgári kezdeményezésről szóló javaslat ismertetése -
http://ec.europa.eu/news/eu_explained/100331_hu.htm
[19] Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet -
http://szkszhu.szksz.com/EuropaiKonfoderacio.pdf
Vertragsentwurf des Europäischen Staatenbundes -
http://szkszhu.szksz.com/EuropaiKonfoderacionemet.pdf
TREATY PROJECT OF THE EUROPEAN CONFEDERATION -
http://szkszhu.szksz.com/EUKonfoderacioangol.pdf
[20] Rövid indoklás az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezethez -
http://szkszhu.szksz.com/EUKonfoderaciorovidindoklas.pdf
[21] Az önigazgatás (szubszidiaritás) Pajzsa a Magyar Modell -
http://szkszhu.szksz.com/azonigazgataspajzsa.pdf
[22] Brüsszeli javaslat az európai polgári kezdeményezésre
http://mti.hu/eu/cikk/469190/
[23] Európai népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtő ív -
http://szkszhu.szksz.com/EUalairasgyujtoiv2010.pdf
[24] József Attila: A Dunánál http://szkszhu.szksz.com/jozsefattilaadunanal.pdf
[25] Paradigmaváltás CD - http://szkszhu.szksz.com/Paradigmavaltas.zip
   (kibontási útmutató: http://szkszhu.szksz.com/CDiras.pdf)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.