A komáromi szlovák-magyar közös demonstráció visszhangja

• Kárpát-medence

|

Az október 9-i komáromi szlovák-magyar szervezésű, szerb részvétellel, rendkívül békésen, jó hangulatban és fegyelmezetten lefolyt sovinizmus-elleni megmozdulás nagyon kevés nyomot hagyott a szlovákiai és magyarországi médiumokban. Bár ismervén hátterüket, ezen nem nagyon lehet csodálkozni. A jelenlevők emlékezhetnek, hogy két tévé-csatorna is jelen volt, egy szlovák és egy magyar. Valószínűleg ők is „vérszagra gyűlhettek”, mint az éji vad – ám csalódniuk kellett, a „balhé” elmaradt. De arra nekik nincs felhatalmazásuk kenyéradójuktól, hogy a két, illetve már három nemzet baráti megnyilvánulásairól is hírt adjanak, még majd kiderülne, hogy nem is utáljuk egymást annyira...

A nyomtatott sajtó és az internetes hírportálok sem bővelkedtek információkkal. Egyedül a magyar nyelvű Új Szó Online és a Felvidék Ma számolt be az eseményről, a szlovák nyelvű „véleményformáló” napilapok nem találták említésre méltónak az eseményt. Nekik valószínűleg nemcsak a „balhé” hiányzott, hanem valahogy az egész rendezvény nem illett a liberális koncepcióba, vagyis nem érdemes ilyesmikkel traktálni a szórakozásra vágyó agymosott plebszet.

Az Új Szó Online bár egyrészt híven a liberális vonalvezetéshez kihangsúlyozza, hogy a résztvevők „megtalálták a közös ellenséget is a globalizáció, a cigánykérdés és a cionizmus képében” (nagyon nagyot tévedünk?) és a rendőri jelenlétet „erős”-nek titulálja – pedig valószínűleg minden, az eseményen megjelent résztvevő megerősítheti, hogy nem volt különösebben erős a rendőri jelenlét és úgy a szlovák, mind a magyar rendőrök rendkívül korrektek voltak, köszönet nekik ezért – tulajdonképpen tényszerűen ad hírt az eseményről, nem telíti túl liberális lózungokkal a cikket, mintha 1-2 kötelezőnek vehető fordulat után (éljen pártunk és Nagy Vezérünk stb.) már szabad volna igazat is írnia.

A Felvidék Ma portál híradása pedig szinte szimpatizál az eseménnyel és a résztvevőkkel, szól az MNA és a SP eddigi közös találkozásairól is (túrák, Cirill-Metód rendezvény stb.), és megemlíti, hogy a két szervezet között elindult párbeszédet furcsállja több magyarországi nacionalista szervezet is. A Kitekintő nevű hírfigyelő portál trükkösen „A sovinizmus ellen tüntettek Szlovákiában a soviniszták” címen vette át ugyanezt a cikket... Ami pedig nagyon örvendetes, hogy a Felvidék Ma oldalán a szombati eseményről szóló cikk a legolvasottabb, de még az Új Szó oldalán is a második legolvasottabb. Ez pedig az emberek érdeklődésére utal. Figyelemreméltó, hogy még egy lengyel portál  is - természetesen nem a liberálisok közül - hírt adott az eseményről.

A nemzeti alapon álló portálokon is érdekesen alakul a helyzet. Természetesen a Slovenská Pospolitos» saját portálja (ahol az esemény természetszerűleg kiemelt figyelmet kapott az utóbbi hetekben) és a hozzá közel álló Beo.sk portál a nyilatkozatok közzétételével és saját riporttal, nagyon pozitív szellemben írt az eseményről. Már címében is megemlíti a média bojkottot a rendezvénnyel kapcsolatban. Kifogásolja a sajtó hallgatását, annak ellenére, hogy több televízió csatorna és tucatnyi újságíró és fotós kísérte figyelemmel az eseményt. (Kétségtelen, hogy mind a szlovák Markiza, mind a DunaTV stábja jelen volt és interjúkat is készítettek a szervezőkkel, de valahogy mégis csak közbe szólt az a fránya zsidó érdek.) Az ő figyelmüket sem kerülték el a semmiből megjelenő, ám a szlovák rendőrök által villámgyorsan körbevett és lecsihasztott provokátorok sem.

A „Nové Slobodné Slovensko“, „Slovenské Hnutie Obrody“ és más kisebb szlovákiai szerveződések még úgy látszik nem jutottak el addig a nyitásig, ahová a szlovákiai nemzeti szervezetek között magasan legjelentősebb Slovenská Pospolitos» - az eseményt nem kommentálják sem pozitív, sem negatív értelemben.

A 'fősodratú' és liberális médiától ha nem is vártuk, hogy hírt ad az eseményről – ha csak nincs rendbontás -, de feltevődik a kérdés: miért hallgat a hazai úgynevezett nemzeti média? Annak ellenére, hogy a fórumokon az egyik fő téma, tehát érdekli az embereket, és a külföldi oldalakon a legolvasottabb cikkek között vannak. Ennek több oka lehetséges. Az első az, hogy a nemzetinek hitt javarészt soviniszta uszító oldalak nem is annyira nemzetiek, és nem is annyira függetlenek (valakiktől). A másik a féltékenység. Rájöttek már, hogy kitűzött céljaik csak ábrándok, és azok is maradnak. A téveszméik miatt a saját ideológiai fellegeikből nem alacsonyodhatnak le egy szerbhez, szlovákhoz, vagy egy magyar nacionalista mozgalomhoz, amely az egységre törekszik, tehát faltól-falig pattognak, de előre nem jutnak egy centit sem. Most itt lenne a nyilvánvaló megoldás, de bedőlve az uszító elemeknek, folytatják a hülyeség sulykolását. Mert a jövőt egy olyan szervezet mutatta meg, amelyet mindenáron ki akartak kerülni, és amely már akkor tette a dolgát, amikor ők még tervbe sem voltak véve.

A fentieket figyelembe véve el lehet mondani, hogy valóban nagy jelentőségű és előremutató rendezvényt tudhatunk magunk mögött, amely a szabadkőműves-cionista rendszer számára óriási veszélyeket hordoz a jövőre nézve. Ezt bizonyítja az a pánikszerű félelem, ami hatalom és a média hallgatása kapcsán érzékelhető. Pedig bármennyire is fáj nekik, az igazságot is meg lehet szokni, és az igazságot hiába hallgatják el és nyomják akármilyen mélyre, az akkor is a felszín felé törekszik.

Összefoglalva: a zsidó média hallgat, nem is nagyon tehet mást, a nemzeti szervezetek vagy hallgatnak vagy örömüknek adnak kifejezést és nagyon reménykeltő, hogy két szlovákiai magyar nyelvű lap megtörte a médiablokádot, átlépett a cion-szűrőn, és az alapjában véve korrekt, tárgyilagos cikkeik iránt a lakosság váratlanul nagy érdeklődést mutat. És éppen ez a legfontosabb, hogy eljusson az üzenet mindenkihez.

"Az igazság semmitől sem fél, csak attól, ha elhallgatják."

Kürti Balázs - Jövőnk.info

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.