Nem vagyunk banánköztársaság
2009. október 13. FN.hu

Problémák vannak a lakosság mentalitásával, ennek orvoslására pedig egy második Reformszövetséget kellene létrehívni Felcsuti Péter szerint, aki e tervéhez "játszótársakat" keres. Egy sajátos szociológiai kutatás eredményeit mutatták be hétfőn az akadémián - bankárok és nagyvállalkozók voltak az ötletadók, illetve a finanszírozók.

Nem bíznak sem egymásban, sem az intézményeikben a magyarok, nagyon kevéssé fogadják el az egyenlőtlenségeket, felemásan ítélik meg a korrupciót, s rendkívül magasak az állam gazdasági és jóléti szerepvállalására vonatkozó elvárások - derül ki a TÁRKI friss kutatásából, amely nem annyira a föltárt, újnak csak helyenként ható összefüggésekkel, hanem inkább a kutatás sajátos keletkezési körülményeivel tűnik ki.

Bankárok és nagyvállalkozók a kutatás mögött

A kutatás ötletgazdája Felcsuti Péter, a Raiffeisen vezérigazgatója, a Bankszövetség volt elnöke, a finanszírozók pedig az MSZP-közeli Leisztinger Tamás és a sokak által mérsékelt jobboldalinak tartott Nobilis Kristóf nagyvállalkozók - pontosabban a cégeik - voltak.

Felcsuti Péter. Lenne a játszótársa? (Fotó:MTI)

Felcsuti Péter és Simor András jegybankelnök pedig együttesen kérték föl Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét, hogy legyen a kutatás "védnöke", aki eleget is tett a kérésnek - derült ki a konferencián, amelyen nyilvánosan ismertették, s megvitatták a kutatás eredményeit.

Balosak és "patologikusak"

Hogy a magyar társadalom értékszerkezete nem igazán "kapitalizmuskonform", vagy legalábbis annak keményebb, szabadpiaci változatához semmiképp nem illeszkedik, aligha újdonság az FN.hu és a Figyelő rendszeres olvasóinak. A Progresszív Intézet és a Figyelő közös kutatása nemrégiben például rávilágított arra, hogy a magyarok elsöprő többsége - csaknem 90 százaléka - gazdasági értelemben baloldali. Ami azt jelenti, hogy polgártársaink többsége nagyobb állami beavatkozást, s az egyenlőtlenségek csökkentését óhajtják, tehát csupa olyat, amelyeket a TÁRKI friss kutatása is fölemlít.

A TÁRKI kutatásának zárójelentése szerint a magyar értékszerkezet "patologikus elemei" (a bizalomhiány, az egyenlőtlenség nem elfogadása, a korrupció felemás megítélése, s a túlzott elvárások az állammal szemben) néhány rossz kompromisszumnak is eredményei. Ilyen volt például, hogy a rendszerváltás veszteseinek "széles utat" nyitottak a jóléti rendszerek felé (a zárójelentés nem tér ki arra, mit kellett volna tenni a rendszerváltás során elveszett mintegy egymillió munkahely miatt jövedelem nélkül maradtakkal). Ugyancsak téves volt - legalábbis a zárójelentés szerint - az állam szociális felelősségéről, és kötelezettségeiről is beszélni.

A cikk folytatása a tovább linkre kattintva olvasható el.

Hankiss és Pálinkás fönntartásai

A kutatással kapcsolatban Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének, s Hankiss Elemér szociológusnak is voltak fönntartásai. Pálinkás József szerint a kutatás egyik elméleti alapjául szolgáló Inglehart-féle értékelmélet maga is vitatható.

Hankiss módszertani kétségei mellett a kutatás abszurdnak tűnő állításait sorolta (például ortodox-keleti az értékrendszerünk, amivel Bulgária, és Kína társaságába kerültünk). A szociológus szerint ezek az állítások mindenképp "további vizsgálatot igényelnének".

Hankiss Elemér azzal is disszonáns hangot ütött meg, - élesen elkülönülve az előtte lelkesen fölszólaló Chikán Attilától, s a kutatás következtetéseinek szellemétől is - hogy közölte: pozitívnak tartja, hogy a magyarok érzékenyek az egyenlőtlenségekre, bármi is legyen ennek az oka.

Felcsuti keresi játszótársait

Nyilvánvalóan másképp gondolkodik viszont e kérdésről a kutatás voltaképpeni megrendelője, Felcsuti Péter,aki összegzésében kijelentette: komoly problémák vannak a lakosság mentalitásával, amik gátolják az ország fölzárkózását. A bankár beszámolt arról a türelmetlenséggel vegyes fölháborodásról, amit a kutatás eredményeinek hallatán érzett.

Szerinte ennek a gondnak a megoldása megérne egy második Reformszövetséget, amelynek ő szívesen tagja lenne, ehhez a tervéhez keres "játszótársakat" - jelentette be.

Kérdés, ehhez kiket fog találni, hiszen a konferencia panelbeszélgetésén részt vevő prominens emberek - Kovács Árpád, Kopp Mária, Kolosi Tamás, Simor András, Stumpf István - is leginkább csak intézményi reformokról, a közbizalom javításáról beszéltek.

Tag lesz-e Tomka?

A kutatás eredményei mindenesetre Tomka Béla szociológus, A jóléti állam című könyv szerzője véleményét is igazolják, amely szerint az elit és a köz véleménye élesen eltér a szociális rendszer átalakítását illetően.

Tomka szerint a magyar jóléti rendszer instabil, s a kudarc és a változékonyság ígéretét hordozza magában, mivel a közvélemény nagyobb része nem ért egyet a rendszer liberális átalakításával. Viszont a társadalomban nincs olyan mértékű szolidaritás, hogy működjön a többség érdekeinek kollektív érdekérvényesítése, s a demokratikus intézményrendszer nem annyira fejlett, hogy a politikai elit a választók többségének tényleges akaratát képviselje - véli Tomka, aki valószínűleg nem lesz tagja Felcsuti második Reformszövetségének.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.