Barikád

Tavaly jelent meg - és műhelyünkbe most jutott el - egy nagyon érdekes könyv az Alexandra kiadónál Az új világrend tízparancsolata avagy a Szent Grál elrablása címen. A szerző, Bunyevácz Zsuzsa hatalmas erudícióval (olvasottsággal és műveltséggel) gyűjtötte össze több mint félezer oldalas kötetéhez anyagát, számos hivatkozással utalva forrásaira.

Azt kívánja bemutatni, miként csapnak be bennünket és működnek a háttérben olyan erők, amelyek nem csak kizsákmányolásunkra, de elpusztításunkra is törekednek.

Amellett, hogy minden tiszteletünk a szerzőé és érdekfeszítő kötetéé, amely hasznos ismeretek valódi kincsesbányája, fő tételével vitatkozunk két okból is. Az egyik ok - és ez a legfontosabb - az, hogy a világ urai vagy akik annak szeretnék tudni magukat, messze nem olyan hatalmasak, mint azt sokan gondoljuk a jobboldalon. Ezt a tényt nagyon fontos hangsúlyozni, mert ha elhisszük mindenhatóságukat, az tétlenségre, passzivitásba kerget bennünket, hiszen minek felvenni a harcot akkor, ha minden előre le van "zsírozva"? A helyzet ennél sokkalta jobb, mint arra később kitérünk.

Vitánk másik oka, hogy a szerző fő tételét, vagyis azt, hogy az univerzum urai drasztikusan le akarják csökkenteni a Föld lakosságának számát már egyszerű "ránézésre" is vitatjuk: a világ népességének száma folyamatosan nő, ami vagy azt mutatja, hogy a világ urai nem egészen a világ urai, vagy azt, hogy a tézis nem állja meg a helyét. Mi sokkal inkább gondoljuk úgy, hogy a világ nyugati urainak édes mindegy, hogy hat, hét vagy kilenc milliárd emberből préselik ki az extraprofitot.

Világunk ma sokkal átláthatóbb, mint gondolnánk. Egyrészt. Másrészt a hatalmas Kelet felemelkedése lehetetlenné teszi az egyközpontúságot. Lehet, hogy a Shell vezérigazgatója és a német Hessen tartomány kormányzója egyfajta politikát javasolt augusztusban a legutóbbi titkos Bilderberg konferencián, de az a tény, hogy azon egyetlen kínai vagy orosz politikus sem vett részt (egyébként Obama amerikai elnök sem), azt mutatja, e nekonok által is annyira kedvelt éves gyűlés mind inkább agg tábornokok terepasztal melletti nosztalgiázásához lesz hasonló.

A világuralom alakzata ugyanakkor ordít felénk a nyílt hírpiacon elérhető információkból. Például az, hogy Obama amerikai elnök bátor nekifutásával ellentétben mára tökéletesen meghajolt a legszélsőségesebb izraeli követelések előtt és azok hűséges kiszolgálójává vált.

Nekünk pedig ajánlatosabb lenne aktívan elősegíteni a világon szabad szemmel észlelhető, jó irányú folyamatokat olyan apró tettekkel, amelyeket mindennapi életünkben is gyakorolhatunk. Mielőtt kosarunkba dobnánk például néhány narancsot, győződjünk meg arról, hogy az nem politikai vérnarancs-e, azaz nem a palesztinok elleni népirtásban jeleskedő Izraelből származik. Vagy ha izraeli turistákba ütközünk, kiabáljuk nekik oda: "Free Palestine!", azaz Szabad Palesztinát!

Intelmünk tehát: legyünk tettre készek, mert sorsunk a saját kezünkben is van, miközben tudjuk, a Föld elnyomottjai mind együtt éreznek velünk.

Ordosz műhely