Minden olyan felhasználót aki eme közösség bármely tagját megsérti, vagy mások számára sértő, bántó célzatú szövegeket tesz közzé, azt azonnal moderáljuk, és kitiltjuk.
1956 arculcsapása az 56-osok terén álló alkotás
2010, október 21 - 12:41 Barikád
1956 arculcsapásának nevezte és elbontását szorgalmazza az 56-osok terén álló alkotásnak Murányi Levente és Losonczy Pál.
Az 56-osok terén álló "emlékműnél" tartott sajtótájékoztatót Murányi Levente 56-os halálraítélt, a Jobbik alelnöke és országgyűlési képviselője, valamint Losonczy Pál, a Fővárosi Közgyűlés jobbikos képviselője.
Murányi Levente elmondta: 1957-ben 13 társával együtt "államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedésben való tevékeny részvétel miatt" ítélték el, közülük hármat kivégeztek (Renner Péter, Sörös Imre, Zsigmond László). Őt magát is halálra ítélték hatodrendű vádlottként, kiskora mentette meg a kötéltől. 1959-ben 2 év 2 hónap amnesztiával szabadult.
Mint elmondta: egykori 56-os szabadságharcos társaival együtt felháborítónak tartják, hogy egy ilyen emlékmű "őrzi" 1956 emlékét, azt pedig főleg, hogy Gyurcsány Ferenc adta át a nyilvánosságnak, miközben néhány utcával arrébb verték, taposták és lőtték az embereket a karhatalom rendőrei - mindezt a forradalom 50 éves évfordulóján.
Azt sem értjük, hogy a több mint 80 beérkezett pályamunka közül, melyek egyike szebb, mint a másik, miért ezt a borzadályt választották - folytatta a képviselő. Mint elmondta, a művésztársadalom többsége esztétikailag és eszmeileg is kifogásolta az emlékmű megvalósítását. Az "emlékművet" az 1956-os dicső forradalom megcsúfolásának és arculcsapásának tartja.
A még élő 56-os szabadságharcosok azt szeretnék, ha ezt az emlékművet lebontanák, és valami méltó emléket állítanának a huszadik század legnagyobb szabadságharcának emlékére. Itt korábban a liget kapuja volt, platánfás kerengővel és szökőkúttal - még ennek visszaállítása is szebb emlékkel adózna a forradalom előtt.
Murányi Levente és Losonczy Pál az 56-osok terén
Az is felháborító, hogy az 56-ot vérbe fojtó kádári nomenklatúra és annak örökösei pénzügyi és személyes kapcsolati tőkéjét felhasználva került hatalomra, és ezek az emberek a mai napig az ország szentélyében, a Parlamentben ülnek. Felvilágosító munkát kell végeznünk, mert még mindig 1 millióan szavaztak rájuk.
Újságírói kérdésre, hogy miért kell elbontani, miért nem elég egy újat építeni, hiszen lehet, hogy a fiatalabb korosztálynak tetszik, Murányi Levente elmondta: nincs kifogása az ellen, hogy a helyén maradjon az alkotás, de vegyük le róla 56 emlékét, mert ennek semmi köze hozzá. A megoldás az lenne, hogy egy új helyen állítanánk egy méltó emléket a forradalomnak.
Losonczy Pál megjegyezte, hogy az emlékmű az 56-osok terén található, mégiscsak van beleszólása az élő 56-os szabadságharcosoknak, hogy milyen emlékmű álljon itt, hiszen róluk, rájuk emlékezve van elnevezve a tér. Vagy építsünk egy méltó emlékművet a Szabadság téri szovjet obeliszk helyére, vagy ezt vigyük át oda, és itt a rengeteg pályázat közül kiválasztva építsünk egy igazi emlékművet. Ez a borzadály hűen tükrözi az elmúlt nyolc év szellemi, kulturális sötétségét és diktatúráját.
Egy sokkal szebb változat, amit ki tudja miért de egyik kormány adminisztrációja sem akar engedélyezni a mai napig sem. Joggal tehetjük fel a kérdést, vajon miért !!!!????
Tót vihogás az EP-ben az iszapkatasztrófa-vita alatt - Morvai és Szegedi helyretette az antimagyar képviselőt
2010.10.21. 19:24
Ezen a héten Strasbourgban összevont vita zajlott a magyarországi vörösiszap-katasztrófa áldozatairól és az etnikai és faji alapú adatgyűjtés helyzetéről Európában, amely témakörben először a Jobbik EP-delegációjából Kovács Béla emelkedett szólásra.
Az európai parlamenti mandátumát ez év júniusában átvett jobbikos politikus beszédében sérelmezte azt, hogy a Magyarországgal kapcsolatos problémákat szinte kivétel nélkül mindig éjszaka vitatja meg a parlament. Kovács Béla tényszerűen emlékeztette az ülést levezető elnök asszonyt, hogy a felvidéki magyarságot sújtó, minden európai normával ellentétes tót nyelvtörvényt is méltatlanul késő éjszaka tárgyalta az Európai Parlament. (A nyelvtörvényt az EP egy előző strasbourgi ülésen - lényegtelen kérdésként kezelve - 23 és 24 óra között tárgyalta. Ez volt az az emlékezetes ülés, ahol a megBokrosodott Bilderberg Lajos Slotának és Ficónak gátlástalanul csontig benyalva tótul makogta el magyarellenes beszédét.)
Amikor Kovács Béla a felszólalásában ezen tény említéséhez érkezett, és az a fordítógépen a láthatóan lassú felfogású Flasikova Benova Monika tudatáig elért, akkor kivörösödött fejjel, provokatív, erőltetett röhögésbe kezdett, hogy ezzel is megzavarja a felszólaló magyar képviselőt, és direkt módon megsértse a vörösiszap-katasztrófa magyarországi áldozatait is. A vélhetően kecskepásztor felmenőkkel rendelkező képviselőnő magyargyalázására Morvai Krisztina azonnal reagált, és Kovács Béla felszólalása után rögtön mikrofont ragadott, hogy panaszt tegyen a szélsőséges megnyilvánulás ellen.
Az összevont vitát Szegedi Csanád felszólalása koronázta meg, aki az etnikai és faji alapú adatgyűjtések ügyében szólalt fel. A Jobbik alelnöke az e témában felszólaló képviselők közül egyedül kiállt amellett, hogy a bűnügyi nyilvántartásokban igenis fel lehessen tüntetni a cigánybűnözők (végre újból elhangzott ez a szó az EP-ben) cigány származását. (A fiatal magyar képviselő már korábban kiállt a franciaországi cigány kitelepítések ügye mellett. Szegedi Csanád beszédéből természetesen nem hagyta ki a primitív tót megnyilvánulásra való reagálást sem. Az addigra már megszégyenült és tüntetően kivonuló, bunkóskodó tótocskát harsányan vihogó szlovák hölgynek nevezte, ami az ülésteremben lévőkből általános derültséget váltott ki.
Aki szeretné megfogalmazni gondolatait a felvidéki területrablók képviselőjének, az az alábbi elérhetőségeken megtalálja:
A Daily Mail egy brit régiónak a vörösiszappal kapcsolatos gondjait felsorolva arra figyelmezteti az érintetteket, hogy kezdeményezzenek független vizsgálatokat az anyaggal kapcsolatban. A lap úgy fogalmaz: tényekre van szükség a vörösiszappal kapcsolatban, mielőtt döntenek a magyarországi esetről.
A brit lap emlékeztet arra, hogy az Aughinish alumínium feldolgozó tevékenységét vizsgálva a környezetvédelmi hatóság arra jutott, hogy a vörösiszap nem veszélyes hulladék. A jelentés nem részletezte, milyen nehézfémek találhatóak az alumíniumgyártás melléktermékében, holott a független vizsgálatok igazolták, hogy az iszapban többek között króm, vanádium, vas, ólom és nikkel is található - jelenti a Bloomerberg.
A környéken élő gazdák ugyan értesítették a hatóságot arról, hogy a feldolgozó közelében több ezer állat pusztult el, de a felügyelet a rossz tartási körülményeknek tudta be a tömeges elhullást. A jelentést követően a gyár működési engedélyét meghosszabbították, amely így 20 millió tonnásra emelte az általa tárolt vörösiszap mennyiségét.
(mi van még eladható, zálogosítható, lakóparkosítható?)
Közel ötmilliárd forintot szán a kormány arra, hogy megtudja mekkora nemzeti vagyonnal gazdálkodhat. FN.hu, MTI 2010. október 21. 14:54
A kormány korábbi döntésének megfelelően megkezdődik az "Országleltár" elkészítése, amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével legkésőbb 2011. december 31-ig elkészül, a rendszer működtetése, fejlesztése a nemzeti fejlesztési miniszter feladata lesz - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).
A hiteles adatokat tartalmazó teljes körű nemzeti vagyonleltár célja a közös vagyon felmérése. A közleményben a tárca hangsúlyozza: eddig elmaradt az állami vagyont képező épületek, építmények, létesítmények jogi és műszaki állapotának egységes felmérése, dokumentálása, nyilvántartásba foglalása, és összevezetése a földhivatali nyilvántartással.
Az állami ingatlanvagyon pontos nyilvántartása elengedhetetlen követelmény mind a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, mind az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. számára - hangsúlyozza a VM. Hozzáteszi: jelenleg az ingatlanvagyon nyilvántartás adatainak 20-30 százaléka hibás, amely a jogszerű vagyongazdálkodást ellehetetleníti. Ennek következménye, hogy például az állami termőföldekről mintegy 200 000 hektár hasznosítatlan, vagy kényszerhasznosítás alatt áll.
A kormány felkérte az összes érintett tárcát, ahol ilyen jellegű nyilvántartási rendszerek vannak, hogy hozzanak létre egy munkacsoportot annak érdekében, hogy megvizsgálja ezeknek a nyilvántartási rendszereknek a kompatibilitását, illetve szükség szerinti integrálásukat az új rendszerbe. Az Országleltár készítésének következő lépése is megtörtént, a Vidékfejlesztési Minisztérium Földmérési és Távérzékelési Intézete nemzetközi közbeszerzési pályázatot írt ki.
A közbeszerzés nagyfelbontású digitális, a domborzatot is érzékeltető ortofotók elkészítésére, állami tulajdonban lévő, több mint százezres nagyságrendű termőföld ingatlanok és a hozzájuk tartozó, művelésből kivett területek helyszínelésére, jogi-mérnöki állapotfelvételre, ezekből vagyon-nyilvántartási adatbázisok előállítására szól. A feladat része a meglévő nyilvántartások rendezése is. Az Országleltár elkészítésének feladataira nettó 4,8 milliárd forintot állapított meg a VM. Hozzáfűzik: a feladat elvégzésének tényleges összege csak a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően derül ki.
Az egyik feladat az ország és az állami ingatanok teljes légi fotózása. Az eddig rendelkezésre álló légi fotókhoz képest most négyszer akkora területről készítenek légi felvételt, körülbelül háromszor akkora pontossággal.
A közlemény szerint a kormány felkérte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert és Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, hogy az Országleltár elkészítéséhez szükséges forrásokat a 2011. évi költségvetésbe tervezzék be, ugyanakkor a költségvetési források mellett a kormány európai uniós forrásokban is gondolkodik.
Vitézy Dávidé lesz a budapesti közlekedés
Tarlós István főpolgármester nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a szerződésbontás ellenére mégis megegyeznek az Alstommal a metrókocsik leszállításáról; a főpolgármester Vitézy Dávidot szeretné kinevezni a Budapesti Közlekedési Központ vezetőjének. (...)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
