Minden olyan felhasználót aki eme közösség bármely tagját megsérti, vagy mások számára sértő, bántó célzatú szövegeket tesz közzé, azt azonnal moderáljuk, és kitiltjuk.
Előttem, van a kép. Szinte látom… Ül a Schiffer gyerek valamelyik Dob, vagy Király utcai lakásban, s mellette pár humanista.
Percek óta nagy a csend.
– Mit gondoltok, beszopják? – Mondja épp egy Gödör-klub töltelék, s hízott szemeit a többire emeli.
- Á, szerintem kizárt. Ennyire még ők sem hülyék! – legyint fásultan egy másik, s megigazítja Free Tibet kitűzőjét.
- De meg kell próbálni, nincs más választásunk. Ha már az öregek így megutáltatták magukat. Végül is nem lehetetlen. „Ezek” annyira balekok.
S lőn!
A magyar már megint balek volt, ismét és újra.
Az írófajta így nem tehet mást, mint próbálja felnyitogatni a szemeket.
Megint, újra, és századszor.
Van egy – zömmel budapesti – dac és érdekszövetség, mely nagyjából a kiegyezés óta mérgezi a magyarság életét.
Nevezte már önmagát ezerféleképp.
Volt szabadelvű, mint Jászi, haladó és felvilágosult, és volt szocdem.
Járt a Galilei-körbe, támogatta Károlyit, majd később Kun Bélát.
Megfordult köztük hadseregszállító, népbiztos és filozófus.
Lelkesedett a szovjet bevonulásért, majd lett hithű kommunista, s az eszméért rajongott.
Olykor még kevesellte is Kádárt.
Maoista izgatásért ült is pár darab belőlük, de jött a 80-as évek, és ők megvilágosodtak.
„Demokratikus ellenzék”.
Erre cserélték le a táblát, lettek a nagybetűs DE, majd az SZDSZ.
Őket már ismerjük.
Ávós nagypapa, Szadeszes fiú, LMP-s unoka.
Ez a származási és vérvonal.
Hogyan hihette bárki, hogy felállhat parlament, s ők nincsenek ott?
Hogy lehetett ennyire balek?
Míg a jobboldal egymást szecskázta, ők szépen betelepedtek.
Közös ismertetőjegyük: aggódnak.
Mindig és állandóan.
A kisebbségekért, az emberi jogokért, a diszkriminációért, a kirekesztésért, a drogosokért, a homokosokért.
Minél idealistább, világmegváltóbb és vadhumanistább szólamokat hangoztatnak, annál inkább róluk van szó.
Tökmindegy mi az aktuális paraván, a lényeg ugyanaz.
Figyeld, hülye magyar, innen lehet felismerni.
„Minden ember egyenlő!”
Ezt a baromságot csakis ő mondhatja.
Ha így kezdi, megint csak róla van szó.
Rajongnak mindenért, amiben ott szerepel a szó: Más.
Aláírást gyűjtenek a grönlandi anarchistákért, a chilei feministákért, a fokföldi alternatívokért.
Egyetlen dologért nem rajonganak: a magyarság.
Ezért nem aggódnak.
Csak, ha kezd talpra állni.
Akkor be vannak tojva, s jő a félelem, a rettegés.
Magyarország Izrael legközelebbi barátainak egyike - mondta Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövete a zsidó állam megalapításának 62. évfordulóján pénteken. Az eseményre emlékező budapesti rendezvényen Balázs Péter jelenlegi és Martonyi János leendő külügyminiszter is méltatta a két ország kapcsolatát.
Aliza Bin-Noun elmondta, május 14. nemcsak Izrael megalapításának évfordulója miatt történelmi dátum, és nemcsak azért, mert a napokban volt 150 éve, hogy megszületett Herzl Tivadar, a zsidó állam megálmodója, hanem azért is, mert ezen a napon összeül az újonnan megválasztott Országgyűlés.
A nagykövet beszédében megköszönte Balázs Péternek, hogy mindent megtett a két állam együttműködéséért, és hozzátette: biztos benne, hogy a két ország jó viszonya a magyarországi kormányváltás után is fennmarad, és talán még erősebbé válik.
Balázs Péter külügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolata kiváló. Ugyanakkor, mint mondta, különösen hálás a nagykövetnek, amiért Martonyi Jánossal együtt hívta meg az ünnepi rendezvényre, ez volt ugyanis kettőjük első nyilvános szereplése. Szavai szerint ez a magyar külpolitika folyamatosságát mutatja.
Martonyi János leendő külügyminiszter - aki angol nyelvű beszédében a barátjának nevezte Balázs Pétert - azt mondta: nem kérdéses, hogy Izrael és Magyarország együttműködése a kormányváltás után is erős marad. A politikus arra is kitért: tudja, hogy az új Országgyűlés alakuló ülésének napján sokan aggódnak, amiért a parlamentbe egy radikális, szélsőjobboldali párt is bekerült. Mint mondta, ezért is fontos hangsúlyozni, hogy a leendő kormány minden szükséges lépést megtesz, hogy Magyarországon minden itt élő ember és közösség méltóságát, szabadságát és alapvető jogait tiszteletben tartsák. "Ezt garantálom" - mondta.
Az eseményen a leköszönő kormány tagjai közül részt vett Herczog László és Hónig Péter is, továbbá Pintér Sándor, a belügyminiszteri poszt várományosa, Horváth Csaba és Steiner Pál szocialista országgyűlési képviselők, a szabad demokrata Eörsi Mátyás, Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF korábbi szóvivője, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke, Gerő András történész és Garas Dezső színművész is."
"...a ma magyar emberének jellemzően nincs önbizalma. Az országlakosok nagy részének megrendült a saját magába és a nemzetbe vetett hite. --
Olyan mértékben romlott az emberek közérzete és megélhetési lehetősége, hogy megértették, most valamit legalább tenni kell, és ha ez most szavazásban nyilvánulhat meg, akkor a jelenleg egyetlen kormányképes erőre voksolnak. Most az a legnagyobb feladat, hogy visszaadják az embereknek az önmagukba és az egymásba vetett hitet. Ennek a hiánya ugyanis majdnem mindig egyenlő a cinizmussal. Azt látom, hogy még a magukat konzervatívnak nevező emberekre, sőt – tisztelet a kivételnek – politikusokra is jellemzően igaz: hinni próbálnak ugyan, de már lassan abban is bizonytalanok, hogy miben akarnak vagy tudnak hinni. Sokan elmondták már, de a fő gond valóban az, hogy a pénz határoz meg szinte mindent. --
Abban sem hisz ez az ország, hogy szükség van valódi honvédelemre. Ezt volt katonaként is mondom, --
idegen földön – értelmetlenül, egészen biztosan – nincsen keresnivalója a magyar katonának.--
hogy egyrészt a fenyegetőnek tűnő fegyveres jelenlétével elvegye mások kedvét a támadástól, másrészt pedig, a lakosság érezze, hogy vannak, akik hajlandók megvédeni baj esetén.---------
Szinte mindent elölről kell kezdeni, különösen az oktatás területén. Első lépésként például az elemi iskolai tanítóknak kiemelt pedagógusi fizetést adnék, hiszen rajtuk múlik szinte minden. Nagyon elhanyagolják az ipari jellegű középfokú szakoktatást is."
Emlékezzünk: Az első judeo-bolsevik horrordiktatúra - 90 év távlatából
2010.05.15. 19:48
Történtek olyan események nem egyszer, hogy mikor a páncélvonat megállt egy egy helyen, a helyi gazdákat nyakig elásták a földbe, és kaszával lecsapkodták a fejüket.
Majd harsányan így kiabáltak:
Mostantól így arat a magyar !
Sok mai politikus apja - nagyapja is mészárosok közt tevékenykedett!
Akit érdekel olvasson utána!
A Múltad soha ne felejtsd el, hogy legyen jövőd!
Emlékezzünk: Az első judeo-bolsevik horrordiktatúra – 90 év távlatából
„A bolsevik olyan ember, aki elégedetlen, irigy és tele van gyűlölködéssel. Mindenkit gyűlöl, aki nem úgy gondolkodik, mint ő… Aki csak rest, és ezért elégedetlen. Aki tehetségtelen, és ezért irigy… Aki nem akar egyebet, mint munka nélkül hozzájutni valamihez, osztozkodni a másén. És gyilkosságokkal csinál helyet magának a világban. Mindegy, hogy minek nevezi magát. Mindegy, hogy milyen jelszó nevében fosztogat, és milyen zászló alatt vonul fel az utcákon. Végeredményben egy és ugyanaz. Homo bestialis. Állatember.”
(Czegei Wass Albert)
Korvin-Klein Ottó, a púpos,
lófejű zsidóA hazánkban 1918 őszén elindult politikai bomlási folyamat 1919 kora tavaszán érte el mélypontját. Az őszirózsás – korabeli elnevezéssel – patkányforradalomnak köszönhetően a szabadkőművesek és az ún. polgári radikálisok marionettfigurája, Károlyi Mihály került hatalomra. E hatalom hazugságban fogant, miképpen abban is múlt ki. 1918. október 31-én ugyanis a vörös gróf a következő, valótlan kijelentést tette: „Magyarországot csak én menthetem meg.” Majd alig több mint negyedévnyi országpusztítás és anarchiateremtés után e mondatokkal távozott a hazai közéletből: „Átadom a hatalmat Magyarország népei proletáriátusának.”
Hazánkban 1918. október 31-e óta ex-lex állapot volt, az országnak nem volt sem működő parlamentje, sem felelős, törvényes kormánya, az államformát ráadásul úgy változtatták meg teljesen önkényesen Károlyiék ún. népköztársaságra (I. köztársaság), hogy ebben a kérdésben sem parlamenti határozat nem született, sem ügydöntő népszavazást, referendumot nem tartottak. A kommunisták hatalomra kerülése – miképpen mindenütt másutt a világon – azonban még a Károlyiénál is kétesebb körülmények között, a tőlük azóta is megszokott közönséges politikai csalás által ment végbe.
Történt ugyanis, hogy az éppen megfelelő helyen, a Gyűjtőfogházban tartózkodó kommunista vezetők megállapodtak a Landler Jenő, Kunfi (Kunstätter) Zsigmond és Weltner Jakab által vezetett baloldali szociáldemokratákkal egy kommunista hatalomátvételről. Kun (Kohn) Béláék aztán a hírhedett polgári radikális újságíró, Kéri (Krammer) Pál szövegezésében Károlyi nevében lemondási nyilatkozatot hamisítanak. (Kéri-Krammer az előző év őszén Az Est című lap hasábjain uszított Tisza István meggyilkolására).
Károlyi végül utólag „falazott” a kommunistáknak, és 1919. március 21-én valóban távozott a hatalomból, így látszatra gördülékenyen zajlott le az uralomváltás. A vörös grófot e napon a pesti nép még láthatta, amint élete párjával, Andrássy Katinka grófnővel a Duna-parti korzón sétált. Károlyi kabátja gomblyukában nagy vörös szegfűt (igen, már akkor is…) viselt, a felesége pedig frígiai sapkaszerű (a francia jakobinusok viselete volt) vörös kalapot és vérvörös köpenyeggallért.
Jó kedvűen, nevetgélve andalogtak. A vörös grófné szerint Magyarországnak még soha nem volt oka olyan boldogságra, mint azokban a vészterhes napokban. Maga Károlyi pedig búcsúbeszédében a következő, épületes kijelentést tette: „Nem kell feledni, ha egy-két egzisztencia vagy vagyon tönkre is megy, ha az új rend kialakulásánál egyesekkel talán méltatlanság is történik, ezt az ország érdekében el kell viselni. Öntsünk olajat az új kormányzat kerekeire, és kövessünk el mindent, hogy vállalkozása sikerüljön, mert ez a magyar faj érdeke.” (Veterán bolsevik és partizán olvasóink kedvéért: jelen írásomban arról a történelmi miniatűrről van szó, amely előttük, mint „tanácsköztársaság”, illetve „dicsőséges 133 nap” ismeretes.)
Kik voltak azok, akik e napon a hatalmat magukhoz ragadták Magyarországon? A Kommunisták Magyarországi Pártját (KMP) 1918 tavaszán orosz hadifogságba esett bolsevikok hozták létre Kun (Kohn) Béla vezetésével az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Magyar Csoportja néven, s majd csak hazatérve, 1918 novemberében vették fel a KMP nevet. Maga a pártvezető, aki a későbbiekben 133 napig a vörös diktatúra első embere lesz, meglehetősen tekintélyes köztörvényes múltat tudhatott maga mögött.
Kun-Kohn BélaA háború előtt Kolozsváron volt munkásbiztosító takarékpénztári tisztviselő, ám innen azért kellett eltűnnie, mert ellopta a biztosító betegsegélyező pénztárát. A jeles építész, képzőművész és író, Koós Károly is megemlegette Kun nevét, hiszen amikor nála járt, magához vette egyik Móricz-illusztrációját. Maga Koós így emlékezik meg a pártvezérről: „Okos, szorgalmas, de rettentően pökhendi zsidó fiú volt, osztálytársai átlag minden héten kegyetlenül elverték, de nem használt...” Kun a háború alatt folytatta, amit a „boldog békeidőkben” elkezdett: bajtársa ellen elkövetett lopás miatt elítélték, majd hazaárulást elkövetve átszökött az oroszokhoz, ott pedig bolsevik szolgálatba állt.
1919. március 21-én a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesült, s hivatalosan immár Magyarországi Szocialista Pártnak, azaz – nomen est omen – MSZP-nek nevezték a marxista-leninista politikai formációt. A kormányzat neve pedig Forradalmi Kormányzótanács lett. Tagjai, az elnök, Garbai Sándor kivételével valamennyien zsidók voltak, ez történelmi tény. Miképpen az is, hogy a hazai zsidóság már 1918 őszétől, a Károlyi-érában is csaknem kizárólagos vezető szerepet játszott a polgári radikálisoknak és a szociáldemokratáknak köszönhetően a magyarországi politikai életben. Károlyi hírhedett belgrádi útjával kapcsolatban Erdős (Ehrental) Regina költőnő az alábbi balladát írta:
„Elméne Belgrádba jó Károlyi Mihály
bús Károlyi Mihály
nagy Károlyi Mihály…”
Hagyó Miklós, Horváth Éva és Lelovics Ottó előzetes letartóztatását kezdeményezi a rendőrség. A volt szocialista főpolgármester-helyettest és két egykori kommunikációs munkatársát a BKV-ügyben bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Hagyó Miklós és Lelovics Ottó vallomást tett a rendőrségen, Horváth Éva azonban ezt megtagadta. A gyanúsítás ellen mindhárman panasszal éltek.
A gyanú szerint Hagyó Miklós nyomására született meg a szerződés a szentendrei HÉV százmillió forintos utastájékoztató rendszerének megvalósításáról - bár a rendszer nem az elvárásoknak megfelelően készült el, Hagyó nyomására a BKV a teljes munkát igazolta - a kivitelező cég így jogtalanul jutott 40 millió forinthoz. Erről a megbízásról korábban Balog Zsolt, a BKV egykori megbízott vezetője is nyilatkozott a Hír Televízióban: szerinte az utastájékoztatási rendszer árából 40 millió forintot osztottak vissza a volt szocialista főpolgármester-helyettesnek. A másik egy, a 4-es metróval összefüggő tanácsadói szerződés - a gyanú szerint az 50 millió forintos, szükségtelen tanulmány elkészítésére Hagyó Miklós adott utasítást a BKV vezetésének.
10 millió Horváth Évának, havi kétmillió Lelovicsnak?
Hagyó Miklós volt kommunikációs munkatársait - Lelovics Ottót és Horváth Évát - már februárban kihallgatta, majd meggyanúsította a rendőrség. Mostanáig azonban mindketten szabadlábon védekezhettek. A rendőrség gyanúja szerint Lelovics Ottó nyomására a BKV vezetői elérték, hogy a férfit egy kommunikációs ügynökség névleg foglalkoztatta - a közlekedési vállalat a cég többletszámlázásának elfogadásával fizette ki Lelovics havi kétmillió forintos bérköltségét. Horváth Éva pedig a gyanú szerint arra vette rá a BKV vezetőségét, hogy egy kft.-től a kismamabérletre reklámfilmet rendeljenek, majd a 10 millió forintos ellenértéket ki is fizették - bár a film nem készült el. Horváthnak a gyanú szerint szerepe volt egy 11 millió forint értékű Mikulás napi rendezvény létrejöttében is, amelynek árát a BKV soron kívül, teljesítés igazolás nélkül fizette ki.
Újra gyanúsított Szilvásy - Dávid és Herényi következhet
Újraindult a nyomozás Szilvásy György ellen az UD Zrt.-ügyben - erősítette meg a Magyar Nemzetnek a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. A volt titokminisztert eddig Hagyó Miklóshoz hasonlóan mentelmi joga védte.
Gyurcsány Ferenc bizalmasát az UD-ügyben gyanúsítják hivatalos személyként, folytatólagosan elkövetett, különleges személyes adattal való visszaéléssel. A gyanú szerint titokminiszterként, jogtalanul adta át a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak azokat a CD-ket, amelyeken az UD Zrt.-t érintő lehallgatott telefonbeszélgetések voltak.
Mivel az új Országgyűlés megalakulásával Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak is megszűnt a mandátuma, ellenük is folytatódhat az eljárás. Mint ismert: az ügyészség már korábban személyes adattal való visszaéléssel és kényszerítéssel gyanúsította volna meg az MDF vezető politikusait, de az eljárást meg kellett szüntetni, mert a korábbi parlament "megvédte" őket, nem függesztette fel mentelmi jogukat.
Kapcsolódó cikkek:
Őrizetben Hagyó Miklós
Drukkolnak az MSZP-nél, hogy Hagyó igazolja mentegetőzéseit
Hagyó mindent tagad - a távolból (+videó)
Hagyó lányára íratta budai ingatlanait?
Az ügyészek újraindították a nyomozást
Mi lesz Kolompárral, Herényivel és Dávid Ibolyával?
Nem bújhat tovább a mentelmi jog mögé Dávid és Herényi
Szilvásy mentelmi jogának felfüggesztését kérik
Horváth Csaba szocionista képviselő egyenesen a népirtó zsidó államot ünneplő rendezvényről érkezett az elvileg magyar Parlamentbe. Martonyival együtt ünnepelte ott a terrorállam megalakulását, mint a HVG interjújából kiderül.