Minden olyan felhasználót aki eme közösség bármely tagját megsérti, vagy mások számára sértő, bántó célzatú szövegeket tesz közzé, azt azonnal moderáljuk, és kitiltjuk.
Ávósok - a zsidó dinasztia hatalma (betiltott dokumentumfilm 1994-ből
2010.10.23. 14:55
Kik is azok az ávósok? Az utóbbi évek irodalmából erre talán már sikerül adekvát választ adnunk. Ám arra a kérdésre, hogy a Magyarországon élő zsidók körében miért tabutéma, illetve miért minősül antiszemitizmusnak az, ha az ávós dinasztiák származását firtatjuk, vagy csak szóvá tesszük, nos, erre a kérdésre a 21. század beköszöntével sem tudtunk válaszolni. Mármint mi, mint a magyar társadalom egésze.
A nemzeti radikális oldal már régóta tudja és próbálja ismertetni hazánk szélesebb rétegeivel, hogy a kommunista diktatúra kialakításában, az ávósok által elkövetett vérengzésekben, a Tanácsköztársaság borzalmaiban, ’56 leverésében és az azt követő megtorlásokban milyen nagy szerepet játszottak a zsidók.
A téma ismertetésének egyik úttörője Chrudinák Alajos, a Magyar Televízió egykori sztárriportere. Chrudinákról sok mindent el lehet mondani, jót és rosszat egyaránt, illetve fel lehet vetni azt is, hogy ő maga is kiszolgálta a kommunista titkosrendőrséget egy időben. Ettől függetlenül munkássága kitörölhetetlen a hazai sajtótörténetből, és visszatekintve az elmúlt húsz év hazai televíziózásának eredménytelenségére, azt nyugodtan kijelenthetjük: hiányzik Chrudinák, hiányoznak a Chrudinákok.
1994-ben, abban az esztendőben, amikor az ’56-os forradalom leverésében és az azt követő megtorlásokban pufajkásként segédkező Horn Gyulát az alapos agymosáson átment magyar nép miniszterelnökké választotta, akkor adták át a Magyar Televíziónak Chrudinák Alajos és Kubinyi Ferenc legújabb filmjüket, „Ávósok – A kommunista párt terrorszervezete” című három részből álló dokumentumfilmjüket. És ebben bizony nemegyszer elhangzik az ÁVH-alapítók adatainak felsorolásakor, „vallása: izr.”. A filmet azon nyomban betiltották. Az erről szóló hírt pedig Kocsis L. Mihály, akkoriban műsorigazgató írta meg Kubinyi Ferencnek. Ha minden igaz, ugyanis az alábbi levelet csak írott formában találtuk meg a világhálón, annak eredeti, beszkennelt példányáról nem tudunk. Ettől függetlenül közzétesszük, bízva abban, hogy olvasóink közül hátha valaki közel állt az MTV belső köreihez abban az időben, és érdemi információval ki tud minket segíteni. (Frissítés: Azóta sikerült megszereznünk, lásd a gépelt változat alatt.)
A levél:
(Kelt Budapest, 1994. március 25. Ikt. sz.: M/69/94. Feladója Magyar Televízió, Kocsis L. Mihály műsorigazgató)
Kubinyi Ferenc történész úrnak
Tisztelt Kubinyi Úr!
Szeretném tájékoztatni arról, hogy az Ávósok I-III. című dokumentumfilm ismétlését, amely a Magyar felmúlt – a törvénytelen szocializmus című történelmi sorozat részeként került sugárzásra a Magyar Televízióban, dr. Nahlik Gábor alelnök úr utasítására vettük ki a műsorból. Tájékozódásom szerint erre valóban az izraelita hitközség, illetve különböző zsidó szervezetek tiltakozására került sor.
A cikk többi része a tovább linkre kattintva érhető el.
Apa és fia kitartó munkájának köszönhetően kamerát jutatott fel a sztratoszférába egy meteorológiai ballonnal.
Több mint egy órányi HD-felvételt rögzített az a kamera, amit egy meteorológiai ballonra rögzített és küldött fel a világűrbe egy lelkes kisfiú és édesapja.
A dobozban a kamerán kívül egy iPhonet is elhelyeztek, hiszen a készülék GPS-ének segítségével így könnyebben megtalálták a zuhanást követően. Az egység végül körülbelül 30 000 méter magasra, azaz a sztratoszféráig jutott fel, közel 1 órán keresztül "lebegett" az űrben. Az egységek jól bírták a -50, -60°C közötti hőmérsékleteket.
A lelkes kis csapat 8 hónapon át tesztelte a ballont a felengedés előtt, és biztonsági okokból még egy leírást is elhelyeztek a narancssárga dobozban a kísérletről, ha esetleg mégis idegen kezekbe jutott volna az egység.
A szerző az elején leszögezi, hogy nem tagja egyetlen magánnyugdíjpénztárnak sem, az viszont érdekelné, hogy e pénztárak többségének hozama hogyan maradhat alul az államkötvények hozamával szemben.
Mondjuk, abból kiindulva, hogy a magánnyugdíjpénztárak indulása idején éppen az olajmaffiózók próbáltak összegründolni egy hasonló intézményt, el lehet gondolni, hogy a mára 1870 milliád forintot kezelő szektor menynyire mozgatta meg a brókerek fantáziáját. Az emberek többsége valószínűleg nem is tudja, hogy az ide kerülő pénz egy részét éppen azon a piacon helyezhetik el az alapkezelők, amelyről tavaly ősszel kiderült, hogy tele van simlivel, és emiatt úgy nagyjából össze is omlott.
A hitelpiacról beszélek. A kocsikra nyújtott nulla önrészes hitelekre, a hitelből befizetett lakáshitelönrészre, a bukás után is busás igazgatói prémiumokra meg a többi hasonlóra. Nem gondolnám, hogy sok sót fogok megenni a 65–70 éves koromig befizetett nyugdíjjárulékom terhére, mert egyrészt a Földnek ezen a részén a férfiak korán halnak, másrészt a munkám sem kifejezetten szívbarát. Amikor lehetett, mégis inkább az államilag garantált megoldást választottam, mert a ’90-es évek rablókapitalizmusa óvatossá tett.
Az oké, hogy odaadom valakinek a kötelezően megtakarítandó nyugdíjalapom egy részét, de mi a garancia arra, hogy akinek odaadtam, jól fog sáfárkodni vele, és nem lopja el az egészet? Itt nyilván fölhördülnek az érintettek, hogy miféle rosszindulatú megközelítés ez, ám abból kiindulva, hogy a 19 szolgáltató közül a PSZÁF egynek visszavonta az engedélyét, kettő pedig csődeljárás alatt van, nem eretnek gondolat.
A működők közül egy teljes mínuszban van, a többség 4–8 százalékot teljesített az elmúlt 10 évben, míg az egy darab fecske 10–27 százalék közötti hozamot mutatott ki. Ha valaki egyszer körmére nézne a brókereknek, s ellenőrizné a kockázati kihelyezések körüli tülekedést, a rendszer működtetésére fordított pénzeket, valószínűleg csúnya világ következne. Ha viszont kevesebbet vagy csak annyit hoz, mint az állampapírok, akkor minek fenntartani egy drágán működő és veszélyes rendszert?
Nem egy magyar politikus fogja megölni, hanem a brókerek.
„A hazával szembeni kötelezettségeknek tettekben kell megnyilvánulniuk.”
Megemlékezést tartottak ’56-ról csütörtökön Bécsben ausztriai magyar szervezetek. Az ünnepséget az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, a Magyar Köztársaság nagykövetsége és a Collegium Hungaricum rendezte. A rendezvényen részt vettek a bécsi, grazi, linzi, salzburgi és innsbrucki magyar szervezeteket összefogó Központi Szövetség vezetői, valamint a nagykövetség és a bécsi magyar kulturális intézet képviselői.
Kraetschmer-Kornis Katalin, a szervezet főtitkára köszöntőjét követően L. Simon László író, parlamenti képviselő, frakcióvezető-helyettes (Fidesz), az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet a mintegy nyolcvan egybegyűlt előtt.
A hazaszeretet cselekedeteket kíván, a hazával szembeni kötelezettségeknek tettekben kell megnyilvánulniuk - fogalmazott a politikus. Ezt a szemléletet belső igénnyé kell tenni és tovább kell adni a következő nemzedékeknek is - hangsúlyozta.
Az 1956-os és az 1848-as forradalomnak egyaránt a polgári szabadságjogok és a szuverenitás elnyerése, illetve visszaszerzése volt a két legfontosabb kérdése - mondta L. Simon László. Hozzátette: ahogy 1848-ban és 1956-ban, az elmúlt nyolc évben is olyanok vezették Magyarországot, akik nem voltak méltók rá, "nem voltak képesek felismerni, hogy az ország felemelkedéséhez mire van szükség". A következő évek egyik legfontosabb feladatának egy békés nemzetegyesítés politikájának megvalósítását nevezte. 1956-ot a szabadság programja tette jelkép értékűvé, és ez az, amihez ragaszkodni kell - hangsúlyozta. Vissza kell állítani az ünnepek szabadságát is - jelentette ki, és elítélte a 2006 őszi jogsértéseket."
Grazban helyi magyar szervezetek koszorúzást tartottak pénteken. Bécsben szombaton helyeznek el koszorút az ’56-os emlékműnél a Trautson palotánál. Alsóőrött (Unterwart) csütörtökön tartottak megemlékezést október 23-ról a Magyar Média- és Információs Központ (UMIZ) szervezésében. Az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszerve kedden, a bécsi magyar kulturális intézetben rendez ünnepi megemlékezést.
A Magyar Televízió felhívására egy néző értékes, az 1956-os forradalom napjaiban készített fényképeket bocsátott a műsorszerkesztők rendelkezésére – olvasható a köztévé közleményében. A fotók Rötzer Henrik fotóművész alkotásai, a nagyközönség október 23-án A hétköznapok forradalma és A forralom hétköznapjai című műsorokban ismerheti meg a felvételeket.
Rötzer Henrik neve csaknem ismeretlen a magyar fotózást kutatók körében, pedig a két világháború között, s még a háború után is számos újságban, folyóiratban találkozhatunk felvételeivel. Rötzer 1895-ben született, halálának ideje ismeretlen. 1914-ben a Duna Gőzhajózási Társaság alkalmazottja lett, a második világháború után az Óbudai Hajógyárban dolgozott – idézi fel a múltat a köztelevízió.
A fotóművész precíz ember volt, Rolleiflex gépén készített felvételeiről pontos feljegyzéseket készített, életének krónikája naplójából követhető. Nagyon sok helyen publikált, felvételei egyebek között a Rádióélet, a Színházi Magazin, az Új Idők lapokban jelentek meg, a háború után a Pest Megyei Hírlapban, az Élet és Irodalomban, a Szabad Népben találkozhatunk képeivel. Mint a kommünikében olvasható: szeretett utazni, az erdélyi tájat, a székely embereket különösen szívesen fényképezte. Leszármazottak nélkül hunyt el, felesége halála után a hagyaték egy része a Benke családhoz került.
Benke Imre a Magyar Televízió felhívására kereste fel az 1956-os műsor szerkesztőit, s Rötzer Henrik 1956-ban készített fényképeiből adott át egy sorozatot. A mintegy félszáz képen a romos fővárost, égő járműveket, az élet hétköznapjait örökítette meg az utókornak, a dokumentumok hátsó oldalára pontosan feljegyezte a készítés helyszínét és dátumát.
Az eddig még sehol sem publikált fotókat a Magyar Televízió október 23-án A hétköznapok forradalma című műsorában (m1, 10.27) és A forralom hétköznapjai című adásban (m1, 14.30) teszi közkinccsé.
Lezártuk a múltat— mondta Pócs János, Jászapáti polgármestere.
2010.10.23. 11:33
Reggelre ledöntötték a szovjet emlékművet
2010. október 23. 08:25
Lezártuk a múltat— mondta Pócs János, Jászapáti polgármestere. AZ 1956 -os forradalom és szabadságharc 54-dik évfordulója előtt végkép eltűnt Jászapátiról a szovjetek emlékét őrző obeliszk. Igaz, a Szent István parkban eddig látható emlékműről a vörös csillag már régen lekerült
A városban élnek még olyan emberek, akiknek Jászapátin az 1956-os forradalomban betöltött szerepük miatt egy évvel később büntetésből kellett felépíteniük ezt az emlékművet — mondta a polgármester. Terveik szerint a templomkertben az obeliszk helyén Szent István királyt ábrázoló szobrot emelnek majd, amely alkotás várhatóan a forradalom és szabadságharc 55. évfordulójára készül majd el.
Slotát választotta a Jobbik helyett az Osztrák Szabadságpárt
2010.10.23. 11:31
Az Európai Unió jövőjével kapcsolatos kérdésekről tanácskoznak nacionalista pártok képviselői Bécsben az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) meghívására.
Az Európai Unió helyzete a lisszaboni szerződés életbe lépése után címmel pénteken és szombaton tartanak eszmecserét a résztvevők titkos helyszínen és a nyilvánosság kizárásával. Andreas Mölzer, az FPÖ európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője biztonsági okokkal magyarázta a titkolózást, mondván, nem akarták, hogy bármi "megzavarja" a találkozókat.
A tanácskozáson az FPÖ képviselői mellett részt vesz a belga Bruno Valkiers és Filip de Winter (Flamand Érdek), Fiorello Provera, az olaszországi Északi Liga EP-képviselője, Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezetője, valamint Morten Messerschmidt, a Dán Néppárt, illetve Kent Ekeroth, a Svéd Demokraták részéről.
Több jelentős európai párt viszont hiányzik - írta az AFP, amely idesorolta a Jean-Marie Le Pen vezette francia Nemzeti Frontot (FN), a Geert Wilders vezette holland Szabadságpártot, a magyarországi Jobbikot, a bolgár Atakát (Roham) és a görög Ortodox Népi Tömörülést (LAOS).
Mölzer azt mondta, hogy a mostani bécsi tanácskozásra csak "kormányzó, volt kormányzó vagy a kormányt támogató" pártokat hívták meg. Ennek némiképp ellentmond, hogy éppen a holland, a görög és a bolgár hazafias párt maradt távol. Mölzer azonban hangsúlyozta, hogy az FPÖ jó viszonyban van a hiányzókkal, így az FN-nel vagy az Atakával is.
Az FPÖ már 2008 januárjában is tartott egy tanácskozást Bécsben az európai nemzeti pártok részvételével, és egy közös európai párt megalakításában állapodtak meg. Az Európai Parlamentben mindössze néhány hónapot élt ez a frakció, mert a belső feszültségek szétvetették.
De Winter pénteken az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában túl korainak nevezte, hogy új frakciót alakítsanak. A politikus a "multikulturalizmusról és az iszlám jelentette fenyegetésről" akar beszélni a bécsi konferencián.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
Több mint egy órányi HD-felvételt rögzített az a kamera, amit egy meteorológiai ballonra rögzített és küldött fel a világűrbe egy lelkes kisfiú és édesapja. 
