2010. október 21., csütörtök 9:40 InfoRádió

Az állam többet nem utal pénzt a magánnyugdíjpénztáraknak - mondta Orbán Viktor kormányfő egy televíziós interjúban. Most 2,8 millió ember tagja a 18 magánnyugdíjpénztárnak, akik összesen havonta 30 milliárd forintot fizetnek be az APEH-hez, amely tovább küldi az összeget a pénztárakba; az állam pedig ugyanekkora összeget betesz az állami nyugdíjkasszába. Korábban a miniszterelnök annyit mondott, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket csak 14 hónapig irányítja az állami nyugdíjkasszába.

Orbán Viktor múlt szerdán egy budapesti rendezvényen jelentette be, hogy a kormány november elsejétől 14 hónapon át felfüggeszti a magánnyugdíjrendszerbe az APEH-en keresztül havonta utalt 30 milliárd forintos összeg folyósítását. A pénztártagok keresetükből ennyi pénzzel járulnak hozzá a majdani nyugdíjukhoz.

"Ezt a havi 30 milliárd forintot a válság idején nem utalhatjuk át, mert ezt nem bírja ki a nyugdíjrendszer.Ezért az átutalásokat november 1-től 2011. december 31-ig felfüggesztjük. A rendszer jövőjét, az állami rendszerbe való visszalépés lehetőségét szabályozó törvényt pedig még idén kidolgozzuk" - mondta a kormányfő.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azzal indokolta a döntést, hogy a kabinet elégedetlen a magánnyugdíj-pénztárak működésével, így el kell gondolkodni azon, hogy lehetővé tegyék a pénztártagok visszalépését az állami rendszerbe.

Az eddigi szabályozás szerint a magánnyugdíjpénztárak a befizetett járulékok csaknem öt százalékát csíphetik le működésük finanszírozására. Az átlagos ügyfél éves befizetése 120 ezer forint, ebből tehát 5400 forintot különít el a pénztár, a többit ügyfelei számláján befekteti.14 hónapnyi járulék állami zárolásával a pénztártagok átlagosan 140 ezer forintot veszítenek, amiből ügyfelenként 6300 forint a pénztárak vesztesége.

Az intézkedésről szóló törvénytervezet már a Parlement előtt van, az abban foglaltaknak azonban némiképp ellentmond Orbán Viktor újabb nyilatkozata. Az RTL klubnak azt mondta: az állam többet nem utal pénzt a magánnyugdíj-pénztáraknak.

"Aki a magánnyugdíjpénztárba bevitte a pénzét, most szabadon rendelkezhet azzal, hogy mi történjen vele. Akik maradnak a mai nyugdíjtőzsdés rendszerben, azok természetesen amit oda bevittek az az övék, azzal saját belátásuk szerint rendelkeznek. De az állam többet nem fog oda utalni az állami nyugdíjalap terhére egyetlen fillért sem" - közölte a kormányfő.

A magánnyugdíjpénztárakból való visszalépés mikéntjéről heteken belül elkészül a törvényjavaslat, ezzel együtt a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagsága megszűnik. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a magánrendszerben maradók megkapják-e később az állam által visszatartott 14 havi járulékukat, vagy mekkora kieső hozamra számíthatnak: Az ugyanakkor biztos, hogy a magánnyugdíjpénztárak működését miniszterelnöki megbízott, Selmeczi Gabriella vizsgálja majd.

Az Európai Bizottság a jövőben megvizsgálja a magánnyugdíjpénztárakat érintő magyar terveket, és várhatóan a jövő hónapra elkészíti értékelését. A testület foglalkozik a döntés költségvetési hatásával, de arra nem terjed ki a hatásköre, hogy egy intézkedésre rá- vagy arról lebeszélje a tagállamokat.

Gál Ildikó
Kapcsolódó cikkek:
    * A Fidesz szerint rosszul működnek a magánnyugdíjpénztárak
    * Orbán Viktor: azt szeretnénk, hogy már az idén vissza lehessen lépni az állami nyugdíjrendszerbe
    * A pályakezdőknek már nem lesz kötelező belépni a magánnyugdíjpénztárba

Lassú európai kilábalásra számít az IMF

Csak lassú ütemű kilábalást jövendöl Európa fejlett ipari országai számára a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Most közzétett, régiós gazdasági kitekintésében arra figyelmeztet, hogy az adósságcsökkentést óvatosan kell folytatni, szükség esetén a tervezett intézkedéseket fel kell függeszteni. A felzárkózó európai országok számára viszont az államháztartási hiányok gyors csökkentését javasolja, különben a görögországihoz hasonló válsággal szembesülhetnek.

A valutaalap szakértői úgy vélik, hogy a fejlett európai ipari államokban az idén átlagosan 1,7 százalékos, jövőre 1,6 százalékos növekedés várható. A felzárkózó európai országok számára az IMF az