Az Ahmadinezsád által szorgalmazott "síita tengely" egybevág a legfőbb iráni vezető, Ali Hamenei ajatollah álláspontjával, aki azt vallja, hogy a "Közel-Kelet problémájának egyetlen egy megoldása van, a zsidó állam totális megsemmisítése." Ezt a véleményt osztja Hassán Naszrallah Hezbollah-vezér is. A 2006-os dél-libanoni háború óta bujkáló Naszrallah a tervekkel ellentétben mégsem jelent meg Bejrútban nyilvánosan Ahmadinezsád oldalán, csak az iráni nagykövetség védett falai mögött találkozott az iráni elnökkel. Naszrallah korábban méltatta Izrael szerepét, mondván, "ha a zsidók összegyűlnek egy helyen, a (Hezbollah) helyben tudja üldözni őket."

Irán új játszmája

Jordánián kívül - aki már régóta aggodalommal követi Irán agresszív térhódítását - a térség többi arab vezetője számára is vízválasztó pont volt Ahmadinezsád múlt heti libanoni látogatása, amelyből felismerték, hogy a teheráni rezsim valójában hegemóniára törekszik a régióban - írta a Jerusalem Post izraeli angol nyelvű napilapban megjelent kommentárjában Malcolm Hoenlein befolyásos amerikai zsidó vezető.

Hoenlein, a legnagyobb amerikai zsidó szervezeteket tömörítő bizottság (CPMJO) vezetője szerint az iráni elnök libanoni útja egy "új játszma" kezdete, mivel Irán ezáltal megvetheti a lábát a Mediterrán-térségben, amire a perzsa állam már évszázadok óta törekszik. Ez a szándék, karöltve a szíriai és gázai összeköttetésekkel, az iraki infrastrukturális beruházásokkal, valamint Szaúd-Arábia keleti tartományaiban érezhető jelenléttel, mind alátámasztják Irán törekvéseit a regionális dominanciára - állítja Hoenlein.

Kettőzött amerikai jelenlét

Az Egyesült Államok közben már a második repülőgép-hordozóját, a USS Abraham Lincoln nevű anyahajót is a Perzsa-öböl és az Arab-tenger északi térségébe irányította. A Pentagon kedden jelentette be a hírt, miután a hadihajó lehorgonyzott az haditengerészet Ötödik Flottájának bahreini támaszpontján. A Debkafile izraeli biztonságpolitikai hírportál által idézett katonai források szerint két éve ez az első alkalom, hogy Washington egyszerre két repülőgép hordozót telepít Irán partjai mellé, amivel az amerikai kormányzat lényegében megduplázta a csapásmérő erejének jelenlétét a térségben.

Bár az amerikai hadügyminisztérium nyilatkozata óvatosan fogalmazott a hadiflotta céljairól és afganisztáni feladatokat jelölt meg a csapásmérő erő fő céljának, az iráni Forradalmi Gárda helyettes parancsnoka közleményt adott ki, amelyben megfenyegette az Egyesült Államokat. "Irán ellenségeinek tisztában kell lenniük az Iszlám rezsim határaival és nem léphetik azokat át - fogalmazott Husszein Szalámi tábornok.

Az ENSZ, Európai Unió és az Egyesült Államok is aggodalommal figyeli Irán állítólagos békés célú nukleáris programját. Irán atom létesítményeit az ország területén szétszórva helyezte el, a stratégiai részeket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőreitől jól elzárva.

Irán az atom létesítmények védelmére öt hadosztálynyi korszerű S-300-as orosz rakétarendszert vásárolt, ám az üzletet az utolsó pillanatban az ENSZ BT szankciója meghiúsította. Venezuelai és egyéb katonai források szerint azonban Irán közvetítők útján szeretné megszerezni a több milliárd dollár értékű orosz csúcsfegyvereket. Október elején egy rejtélyes robbanássorozat megsemmisítette az atomtöltetek célba juttatására is alkalmas iráni Sehab-3 típusú rakéták egyik bázisát, így a perzsa állam ezeket a fegyvereket is külföldről kényszerül pótolni, várhatóan Kínából és Észak-Koreából.

Nyugati értékelések szerint, ha Irán a szankciók miatt nem is tudja beszerezni a jelenleg birtokában lévő 20 százalékos urán további dúsításához szükséges centrifugákat, amennyiben a Stuxnet kiber-féreg által ideiglenesen lebénított iráni atomlétesítmények újraindulnak, a teheráni rezsim rövid időn belül több atombomba előállításához elegendő plutóniumhoz juthat.

atv.hu / Molnár László

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.