|
Kínáé lesz a Malév?
2010.11.03. 14:53
Kínáé lesz a Malév?
 Görögország és Portugália után Magyarország lehet Kína harmadik európai hídfőállása. Peking számára az első közép-európai célpont a néhány éve már célkeresztbe került Malév lehet.
„Münnich Ferenc után Medgyessy Péter volt az első magyar miniszterelnök, aki hivatalosan Kínába látogatott – ezzel a megállapítással illusztrálja a két ország hagyományosan hűvös viszonyát Tálas Barna, az MTA doktora, Kína-szakértő. - A rendszerváltás pártjai, különösen a Tienanmen téri vérfürdő után a diktatúra városának tartották Pekinget. Sokáig még az MSZP is szégyellte felvenni a kapcsolatot a Kínai Kommunista Párttal.”
Aztán nagyot fordult a világ. Két évtizeddel a rendszerváltás után, tavaly novemberben Gyurcsány Ferenc exkormányfőként a következőt blogolta: „Kína lenyűgöző! Nincs sok kétségem
afelől, hogy a következő pár évtized ennek az országnak a felemelkedéséről és ennek következményeiről fog szólni. Miniszterelnökként három alkalommal jártam Kínában… A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kínaiak semmit sem kapnak ingyen. Fizetni kell az egészségügyért, az iskoláért… nincs általános, mindenkire kiterjedő nyugdíjrendszer… Kínában rend van, legalábbis sokkal nagyobb rend, mint sok európai országban... Akikkel találkoztam – akár hívei voltak a sajátos kínai kommunizmusnak, akár nem – azt állították: egypártrendszer nélkül, a világra nyitott 'piaci kommunisták' nélkül sem rend, sem siker nem lenne Kínában.”
Kínai termék - Származási hely: EU
A mostani miniszterelnökünk, Orbán Viktor, idén, még a választások előtt tiszteletét tette Pekingben, és a minap ismét Kínában járt. Most éppen Sanghajban.
Orbán Viktor a magyar pavilonban (fotó: MTI)
„Nem véletlen, hogy bár hivatalos látogatásra invitálták, nem a fővárosban tárgyaltak vele, hanem a világkiállítás helyszínén. Ezzel is jelezték neki, hogy Kínának fontos az expó, és rossz szemmel nézik a magyar pavilon körül zajló cirkuszt” – mondja Tálas Barna.
A pavilon-botránynál azért vélhetően fontosabb a gazdasági érdek.
Kína eldöntötte, hogy hídfőállásokat épít Európában – állítja Tálas tanár úr. - Nem meglepő, hogy először a gazdaságilag-pénzügyileg megrendült országoknál próbálkozik a pekingi vezetés. A közelmúltban Görögországgal állapodott meg, rengeteg államkötvényt vásárolt, cserébe jelentős pozíciókat foglal el: kikötőt fejleszt, hajókat vesz. A Kína által a Közel-Keletről vásárolt olaj 60 százalékát görög tankerek szállítják, a kínai áruk fele görög hajókon hagyja el a Távol-Keletet. A következő ország, ahová pénzt visz Peking a szintén költségvetési gondokkal küszködő Portugália. És mi lehetünk a harmadikok ebben a sorban. Főleg abban bízhatunk, hogy Kína összeszerelő üzemeket telepít Magyarországra. De persze nem azért, hogy saját magának itt gyártson bármit is. Az érdekli, hogy a tőlük alkatrészenként ideszállított termékekre ráírhassák, Származási hely: EU.”
Orbán Viktor a hétvégén járt egyebek mellett a Huawei nevű óriásvállalat kutató-fejlesztő központjában, majd úgy nyilatkozott: „Néhány pontosító tárgyalás után a cégnél olyan fejlesztésre kerül sor, ami 1500-2000 új munkahelyet jelenthet Magyarország számára.” Szó van még technológiai- és tudásközpontok létrehozásáról, valamint a Kínai Közlekedési Bank magyarországi megjelenéséről is, „hogy friss pénz érkezzen az országba”.
A magyar pavilon (fotó: MTI)
Utóbbi hír Tálas Barna azon vélekedését támaszthatja alá, hogy Kína elsősorban a metró-, a vasút-, és az útépítésben lehetne Magyarország hasznára.
Nem Orbán vitte Demjánt, hanem fordítva
„Lényegesen olcsóbban dolgoznak, mint a hasonló európai vállalkozások. Kiforrott technikával és olcsó munkaerővel rendelkeznek. Néhány döbbenetes adat: a sanghaji világkiállításra 145 kilométer, a pekingi olimpiára 130 kilométer metró épült. Amúgy Kínában évi három és félezer kilométer autópályát és több mint másfél ezer kilométer új vasútvonalat adnak át. Tudtommal az Orbán Viktort a sanghaji útjára elkísérő Demján Sándor is ilyen infrastrukturális, kommunális és beruházási munkákra hozná ide a kínai cégeket és szakembereket. Megjegyzem, nem járunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk: igazából nem Orbán vitte ki Demjánt, hanem fordítva.”
orbán híre
A kínai média a Xinhua hírügynökségre hivatkozva rövid hírben számolt be Orbán látogatásáról. A szöveg nyelvezete nosztalgiára hív: „Wen Jiabao kormányfő hangsúlyozta, hogy a kínai-magyar kapcsolatok kiállták a próbát és harmonikusan fejlődtek, mióta a két ország felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Az országok közötti kereskedelem kiegyensúlyozott fejlesztésével és a barátság elmélyítésével új fejezet kezdődhet a kétoldalú kapcsolatokban – mondta a miniszterelnök. A találkozón Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig is kiállt az „egységes Kína” modellje mellett. A kormányfő arról is beszélt, hogy erősíteni kell a politikai bizalmat a két ország között, valamint ki kell terjeszteni a gazdasági és kulturális együttműködést annak érdekében, hogy fejlődjenek a magyar-kínai és az európai-kínai kapcsolatok.”
A magyarországi infrastrukturális beruházások egyik, már publikus célpontja a Malév. Az Orbán-vizit után ezzel kapcsolatban annyi jelent meg, hogy a magyar miniszterelnök „Chen Fenggel, a Hainan Group elnökével egy magyarországi légitársaság létrehozásáról, illetve a Malév átalakításáról tárgyalt”. Aminek érdekében Nemzeti Fejlesztési Minisztériumunk a magyar nemzeti tőke képviselőit is felvonultató közös bizottságot hoz létre. A grémium Chen Feng „magyarországi, illetve Magyarországról történő európai terjeszkedését lesz hivatott megalapozni”.
Chen Feng Kína egyik leggazdagabb embere, több iparágban is érdekelt, nem mellesleg Soros György közeli üzleti partnere, a Hainan pedig az ország negyedik legnagyobb légitársasága. A cég és a tulajdonos neve ismerős lehet azoknak, akik figyelemmel kísérik a Malévnak a rendszerváltás óta tartó, adóforintok tízmilliárdjait felemésztő vesszőfutását.
A Hainan már 2004-ben tervezte, hogy megvásárolja a magyar légitársaságot. Ígérte, megtartja a Malév nevet és a cég nemzeti jellegét. Utóbbit már csak azért is, mert ahhoz speciális jogok kapcsolódnak, például az Európán belüli és kívüli repülési engedélyek. A Hainan felvetette, hogy részt venne majd a reptér magánosításában is.
Sándor László, a Malév akkori elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy „a Malév erősödése hozzájárulhat a ferihegyi repülőtér központi elosztó szerep funkciójának kialakulásához”. Az is kimondatott, hogy az ázsiai vállalat Budapesten akarja kialakítani az európai piacra kerülő áruk elosztóközpontját.
„Bemelegítésként” közös Budapest-Peking járatot és jókora sajtókampányt indított a két társaság. Majd kiírták a Malév privatizációs pályázatát is. Csakhogy Chen Feng visszatáncolt az üzlettől. (Ezt követően jött az orosz vevő, akitől most visszaszerezné az állam a tulajdonjogot.)
„Cheng egy darabig vacillált, aztán inkább a távol-keleti piacon terjeszkedett, akkor abban volt nagyobb üzlet” – nyilatkozza most a FigyelőNetnek Sándor László.
Kínai vezér kell?
A volt Malév-vezér szerint az elmúlt években rengeteget romlott a cég állapota. „Rég be kellett volna zárni a boltot, ugyanis a jelenlegi struktúrával nincs esély a rentábilis működésre – véli Sándor László. - A kassza üres, a működtetés drága, a gépeket lízingeli a vállalat. Új menetrend kell új emberekkel, új, lehetőleg kínai vezetőkkel, akik az eddigiekhez képest gyökeresen más cégkultúrát honosítanak meg. Olyat, amelyben nem fordulhat elő, hogy a pilóták és az utaskísérők itallal, cigarettával vagy bármi mással csencselnek, és sztrájkot hirdetnek, ha a cég megszüntetne egy számára veszteséges, de a dolgozóknak egyéni bizniszeket kínáló járatot. Ha a kínaiak helyében lennék, pusztán a nevet tartanám meg, plusz néhány gépet, és természetesen a repülési engedélyeket. És persze integrálnám a kínai flottába a magyar járatokat, hiszen harminc-negyven gép már az én időmben is kevés volt a hatékony működéshez.”
A Hainannál a repülőgépek számával és a fegyelemmel aligha lesz gond. Az inkább kérdés, hogy a görögországi és a tervezett portugáliai befektetések közben Közép-Kelet-Európa is megér-e néhány dollármilliárdot a lassan a világ legnagyobb gazdasági hatalmát birtokló Kínának.
Tálas Barna is bizonytalan a magyar-kínai viszony közeljövőjét illetően.
Gömböc (fotó: MTI)
„Vannak pro és kontra érveim. Orbán ellen szól, hogy a kínaiak nem felejtik el egykönnyen a magyar pártoknak a Tienanmen tér, valamint Tibet és a dalai láma kapcsán tett nyilatkozatokat. Jó pont viszont, hogy a láma minapi budapesti látogatásán Orbán nem fogadta az egyházfőt. Megint csak rossz pont, hogy a főváros díszpolgári címet adományozott a lámának. És ismét jó pont, hogy Peking a pártpolitikai vitákba süppedő országoknál többre becsüli az autokratikus hatalomgyakorlást. Az olyat, ami most épül Magyarországon.”.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
