A volt köztársasági elnök úgy vélekedett: az alkotmány rangját, legitimitását aláásta a különféle aktuálpolitikai célból táplált alkotmányellenes hangulat, holott a módosított alkotmány már nem a sztálini alkotmány, miközben ez a "tévtan" még ma is ott él az emberekben. (Csúsztat a vén ágybavizelő, szándékosan említés nélkül hagyva azt a tényt, hogy a jelenlegi alkotmány igenis az 1949-es sztálinista förmedvényre épül - a "rendszerváltozás" egyik vívmányaként. Az más kérdés, hogy '90 óta hányszor volt alakítva - Kuruc.info)

"Ha Magyarországnak volt nemzetközi tekintélye, akkor azt az alkotmánynak, az alkotmányos rendszer stabilitásának köszönhette" - szögezte le Sólyom László, aki az Alkotmánybíróság elnöki tisztét töltötte be, mielőtt köztársasági elnökké választották. Az erkölccsel kapcsolatos olvasói kérdésre az exállamfő a könyvbemutatón kifejtette: eszméket kell képviselni, ez a gondolkodásmód "húzza a világot", s mindezt hitelesen kell tenni, noha gyakorta a hitelességgel szokott baj lenni.

A beszédeit és a vele készült interjúkat tartalmazó kötetről Sólyom László elmondta: súlyt helyezett arra, hogy autentikus tanúja legyen annak az öt évnek, amikor az államfői tisztet töltötte be. "Nehéz öt év" volt, mert (...) "rendkívüli izolációban" (...) és "ellenszélben dolgoztam a kormány és a sajtó részéről" - emlékezett vissza. Hozzátette: a környezetvédelem, s a határokon túli magyarok ügyén kívül államfői periódusában 1956 becsületéért és a rendszerváltás becsületéért kellett küzdenie. Ezeknek a témáknak külön fejezetet szentelt a kötetben. Az írások emellett foglalkoznak elnöki szerepének értelmezésével is. Beszédeit maga írta, nem volt beszédírója - avatta be hallgatóságát az államfői munka részleteibe. A kötetbe hatvannál több képet válogatott, amelyekhez szubjektív megjegyzéseket fűzött. A főként hazai és külföldi látogatásait megörökítő fotók döntő hányadát az MTI készítette.

Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítéséről Sólyom László a könyvbemutatón nem beszélt, s újságírói kérdésre sem nyilatkozott e témában az esemény előtt, csupán arra a közleményre hivatkozott, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnökkel folytatott megbeszélését követően hoztak nyilvánosságra.

Schmitt Pál köztársasági elnök október 29-én fogadta Sólyom Lászlót. A megbeszélésen a volt államfő elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntése után kialakult alkotmányjogi helyzetet - tájékoztatta a megbeszélést követően a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) az MTI-t. "Sólyom László elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntését követő események nyomán kialakult alkotmányjogi helyzetet, különös tekintettel az Alkotmánybíróság hatásköre tervezett korlátozásának - a jogállamiság alapjai szempontjából - aggályos voltára" - olvasható a KEH akkor kiadott közleményében

(MTI)