Minden olyan felhasználót aki eme közösség bármely tagját megsérti, vagy mások számára sértő, bántó célzatú szövegeket tesz közzé, azt azonnal moderáljuk, és kitiltjuk.
Mohácsi Zsolt felvételei! Köszönjük neki, hogy megosztotta velünk!
2010.05.16. 14:18
Csajszinak és Gábornak lefagytak az ujjaik, eláztak a hangszerek, Levi oldalról elsőként kapta a hidegzuhanyt. Attila megszokott hiányos öltözetében dobolt amikor kabátban sem volt melegünk, de játszottak rendületlen a néha orkán erejű szélben, és a szakadó esőben.
Sajnos a tegnapi ítéletidő miatt nem sikerült fotókat illetve videókat készíteni a győri koncertről.
Akinek van fotója vagy videója és megszeretné osztani a többi emberrel akik nem lehettek ott, azt megkérem küldje el a fotó vagy videó linkjét, vagy magukat a felvételeket a [email protected] címre!
Totális szégyen – röviden így lehetne jellemezni Magyarország szereplését a sanghaji expón. A magyar pavilon semmi más, mint egy rakás, a plafonról lelógó, a végén világító deszka, a terem közepén éktelenkedő fémobjektum, üres vitrinek és az esővíz elvezető, valamint a magyarokat képviselő két kínai hosztesz. Már azt is nehéz megállapítani, hova érkezik az ember, hiszen csak egy gagyi felirat jelzi: Hungary. A www.expo2010.hu címen az olvasható, hogy hazánk a „Harmónia, kreativitás, vendégszeretet” jelmondattal mutatkozik be, melynek koncepciója a „Gömböc”. Ehhez képest se zászlók, se népviseletbe öltözött emberek, se tájékoztatók, se semmi. Mindezt 2 és fél milliárd forintért úgy, hogy egyébként semmire sincs pénz. Rengeteg talányt vet fel a magyar kiállítótér, legfőképp azt, vajon mi került e tengernyi pénzbe, és mikor érkezik meg a rendőrségre a büntetőfeljelentés.
Borzalmas, tragikus, hazaárulás – összegezte a Sanghajban látottakat a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára. Miközben minden a világkiállításról szól Kína legnagyobb városában, a magyarok jó úton haladnak afelé, hogy lejárassák önmagukat. A kiállítás rengeteg embert vonz, naponta 160 ezren látogatják meg a hatalmas parkot. A Magyar Nemzet helyszíni tudósítója elmondta: hosszú sorok kígyóznak a pavilonok előtt, főleg Németország, Anglia és Franciaország érdekelte a látogatókat. Ezzel szemben a magyar pavilon előtt csak szállingóznak az emberek, bár lehetséges, azt sem sejtik, melyik ország kiállítóterme előtt állnak. Ugyanis a többi országtól eltérően a magyarok nem tették ki a trikolór zászlót, csak egy vékony piros-fehér-zöld csík jelzi nemzeti hovatartozásunkat. Kívülről gerendának tűnő, ám összetákolt deszkák fedik, alatta pedig csöveken lefutó víz. Jelen esetben szerencsének tekinthető, hogy nincs sorban állás, így nem tűnik fel az embereknek a botrányos kivitelezés.
Leginkább a terem közepén felállított, három méter magas krómacél gömböcöt kifogásolta a feltalálók nevében Vedres András és helyszíni tudósítónk is.
Mint ismert, a gömböc egy orosz matematikus agyából kipattant geometriai talány megoldása. A „keljfeljancsira” emlékeztető tárgy egy stabil és egy instabil egyensúlyi ponttal rendelkezik, emiatt bármerre forgatják, bármerre borul, mindig ugyanabba a helyzetbe kerül vissza. A szervezők szerint a gömböc jól példázza azt, hogy a magyarok minden helyzetből talpra tudnak állni. Munkatársunk viszont azt tapasztalta, hogy aki nem olvasott előzetesen a találmányról, nem tudja mire vélni a fémobjektumot, hiszen csak egy rövid tájékoztató tábla lóg rajta lényegtelen információkkal, s nincs egyetlen felkészült házigazda, aki elmagyarázná, mit is látnak az emberek.
A gömböccel szemben elhelyeztek egy pultot, amelynél meg lehet fogni, ki lehet próbálni a találmányt, és két kínai lány magyarázgatja a működését. Mögöttük igen „nívós” dekoráció öregbíti a magyar feltalálók hírnevét: egy üres oszlop és az esővíz-elvezető.
Minden kilátogató magyart sokkolt az útközben látható vitrin is, amely üresen áll – most már, ugyanis eddig egy összegyűrt zsebkendő volt a legékesebb dísze.
Ebben a vitrinben eredetileg ajándékoknak kellett volna állni, népviseleti ruhákat, gyűrűket, kerámiákat kellett volna árulni. Számos ország pavilonjában sikerült ezt az elgondolást kivitelezni, sőt, akad olyan is, ahol egy kisebb étteremben ki lehetett próbálni az adott ország ételkülönlegességeit. A magyarban semmit.
A magyar kiállítóteremben ezzel szemben csak egy hatalmas tévé hivatott megmutatni országunkat. A pavilon sarkában olyan filmet vetítenek igen rossz minőségben, amelynek képkockáin többek között a soha meg nem valósított kormányzati negyed makettje, illetve egy Duna-parti lakópark, valamint egy felismerhetetlen gőzfürdő és a Halászbástya látható. Ezzel véget is ért a magyar pavilon, amelyből kilépve otthagyott kartondobozok közé érkezik a látogató.
Galambos István, a pavilont 2,5 milliárd forintból üzemeltető Genexpo 2010 Kft. ügyvezetője korábban lapunknak nyilatkozva sértőnek és bántónak találta, ahogy a magyar pavilonról beszéltek. Úgy vélte, attól függetlenül, hogy az épület nincs kész, kifejezetten jó munkát végeztek, már a nyitás előtti próbanapokon is több ezren voltak kíváncsiak Magyarország megjelenésére. Az ügyvezető elmondása alapján naponta 10-12 hosztesz vigyáz a pavilonra, ám helyszíni tudósítónk csak két kínai lánnyal találkozott. Az ügyvezető a feltalálók által emlegetettet pandás összefüggést egyenesen kikérte magának.
Lapunknak nyilatkozó szakértők nem értik és felháborítónak tartják, hogyan kerülhetett egy ilyen kivitelezésű pavilon 2,5 milliárd forintba. Véleményük szerint a most felálló kormány gazdasági tárcájának és a rendőrségnek kell kivizsgálni az ügyet, hova is folyt el ez a rengeteg pénz, és az ügyben büntetőfeljelentést kell tenni.
Az elmúlt napok felhőszakadásszerű esőzéseinek és a hétvégi újabb kiadós csapadék hatására eddig nem látott árhullámok vonulhatnak le a Tisza egyes mellékfolyóin.
A Sajón már jelenleg is harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben 335 cm-es vízállás mellett. Kismértékű apadást követően hétfőtől várhatóan erőteljesen emelkedni kezd a vízszint, és a jövő hét elején minden idők legmagasabb vízállása mellett tetőzhet a folyó. Az eddig mért legnagyobb vízállás 400 cm.
Hasonló árhullám vonulhat le a Hernádon is, ahol bár egyelőre nincs készültség, a vízgyűjtőn az elkövetkező napokban a hétvégén lehulló nagy mennyiségű csapadék hatására szintén harmadfokot meghaladó árvízveszély várható. A Hernádon eddig 434 cm volt a legmagasabb mért vízállás, de most e fölé emelkedhet a vízszint.
A többi mellékfolyó közül a Túron az előrejelzések szerint várhatóan elsőfokú árhullám vonul majd le a hét közepén, míg a Körösökön a hét második felében kezd tetőzni a vízállás, szintén elsőfokú készültség mellett. A Bodrogon jelenleg még nincs árvízvédelmi készültség, de a vízszint várhatóan gyorsan fog emelkedni az elkövetkező napokban, és a vízállás elérheti a harmadfokot.
Elsőfokú árvízvédelmi készültség van érvényben az Ipoly felső és a Zagyva teljes szakaszán. A hétvégi esőzések hatására azonban a Zagyván várhatóan másodfokú, míg az Ipolyon harmadfokú árvízvédelmi készültséget kell majd elrendelni.
Vasárnap további kiadós esőzésekre számíthatunk, ekkor a Dunántúlon 40-50 mm csapadék sem kizárt 24 óra alatt. A középső megyékben nem lesz ritka a 20 mm körüli csapadékmennyiség, így az Ipoly vízgyűjtőjén is 20-30 mm eső várható. Az Északi-középhegység térségében hasonló mennyiségű csapadék hullhat vasárnap éjfélig. Ehhez adódik a szombat éjfélig lehulló csapadék.
Az esős idő még hétfőn is folytatódik, a csapadék súlypontja a középső és nyugati megyékre helyeződik.
"1694-ben indult az a folyamat, amely a világ kormányainak teljes eladósításához vezetett. Ez az a dátum, amikor megalapították a Bank of England-ot. Ez volt a legfontosabb lépés, ahhoz, hogy most ne a demokratikusan megválasztott kormányok birtokolják a hatalmat.
A mai pénzügyi világ szennyét annyira megszoktuk, hogy már csak keveseknek tűnik fel, hogy is jutottunk idáig. Nem szeretnék történelmi dolgozattal időt húzni, csupán néhány gondolattal megemlékeznék egy-két eseményről.
A kamatok
A világ államai az önrendelkezés bizonyos formáit viselték hosszú időn keresztül, mígnem néhány hipergazdag bankárcsalád ki nem találta, hogy a legjobb befektetés a kamatokra hitelt adni. Míg egy földesúrnak mondjuk az ezer aranyat érő 10 hektáros földjén egy év alatt keletkezett száz arany bevétele, addig a bankok egy év alatt egy ezer aranyas hitel esetén ugyanennyit realizáltak. A különbség azonban óriási. Az egyiknek dolgoznia kellett a földön, foglalkoznia a jószággal az időjárás viszontagságaival stb., míg a bankároknak gyakorlatilag semmiféle munkát nem kellett végezniük.
A kamatokból való meggazdagodás volt tehát a legegyszerűbb módja a pénzszerzésnek. Nem véletlen, hogy a mind a keresztény, mind a mohamedán vallás tiltotta a kölcsönök kamatra való adását. (Az iszlám a mai napig tiltja.) De vissza a bankárokhoz. Egy Fugger nevezetű bankárcsalád már a középkorban kitalálta, hogy a nagy uralkodó-családoknak, sőt pápáknak fog kölcsönadni, s ezzel függésbe hozza őket. Így is tettek.
Ennek következményeként a család leszármazottai kezébe került a Német-római Birodalom vagyonának körülbelül egytizede, s semmiféle komoly döntést nem lehetett nélkülük hozni, beleértve a pápa vagy a császárválasztást. Így például az 1516-os császárválasztás során az általuk biztosított kölcsönnek köszönhetően foglalhatta el a császári trónt V. (Habsburg) Károly.
A Habsburgok innentől kezdve a Fuggerek (a magyar fukar szó a nevükből származik) lekötelezettjei lettek, akik további kölcsönökkel még inkább hatalmat nyertek felettük. De ugorjunk egyet.
A jegybank
A bankárok fő gondja akkoriban az volt, hogy nem birtokolhatták a pénzkibocsátás jogát, mert az az uralkodóé volt. Ez pedig nagyban hátráltatta a még nagyobb befolyást a pénzügyi rendszer felett. S ekkor jön a már említett sorsfordító dátum 1694.
Ekkor alakult meg a Bank of England, mely kivette ezt a jogot az uralkodó kezéből. Innentől kezdve a bank kapta meg a pénzkibocsátás jogát – egy bank mely valójában magánemberek kezében volt, s nem az államéban! S mit tesz isten húsz év alig telt el és Anglia államadóssága máris a duplájára emelkedett.
Nincs megállás
Bretton Woods
Az egyezmény keretén belül létrehozták az Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (IBRD, amely ma a Világbank-csoport öt szervezetének egyike) és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF). Olyan szabályrendszert, intézményeket állítottak föl, valamint olyan eljárásokat vezettek be, amik a nemzetközi pénzügyi rendszert voltak hivatottak szabályozni. Ez említett intézmények 1946 után léptek működésbe, miután elégséges számú tagállam ratifikálta létrehozásukat. A Bretton Woods-i rendszerben minden ország kötelessége volt a monetáris politika elfogadása, ami meghatározta valutájának (rögzített) átváltási arányát az aranyhoz mérve (±1 százalékpontos eltérés volt lehetséges). Az IMF dolga volt többek között a fizetésimérleg-hiányok ideiglenes befoltozása is.
Ezután egy ideig minden ment mint a karikacsapás. Anglia a világ vezető állama lett, ám már régen nem az ott lakók döntöttek sorsáról, hanem a bankárok, hiszen kezükben volt az uralkodó. Aztán egyre másra alakultak meg a hasonló jogosítvánnyal rendelkező bankok. A legfontosabb ilyen szempontból az amerikai jegybank a FED (1791) magalakulása. Az a bank adta és adja ki a mai napig a dollárt.
Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy lássuk az amerikai gazdaság és így a dollár világszintű szárnyalásából milyen haszna származott a bankároknak. Mindeközben az Egyesült Államok keményen eladósodott – s így van ez a mai napig.
A pénzügyi hegemónia – azaz amikor már csak a pénzügyi csoportok, bankárok döntöttek az állam szint helyett – a Bretton Woods-i megállapodással még erősebb lett. Itt még a valuták értékét az aranyhoz kellett meghatározni, ám az 1971-ben összeomlott és innentől kezdve a dollár árfolyama teljesen elszakadt az aranyétól. Magyarán szólva a ma kiadott dollár mögött nincsen aranyfedezet s nagyjából semmi sem.
Jelen
Mindez természetesen leegyszerűsítése a dolgoknak. De az bizonyos, hogy a jelenlegi gazdasági válságból való kiút (melyet a pénzügyi rendszer teljes alkalmatlansága okozott) megint rossz irányba indul. Mármint az átlagemberek (és államok) számára. A gazdasági válság következményeként az IMF hatalmas pénzeket tudott (megint) kihelyezni, s ezzel irányítása alá vonni államokat. Ezen államok kormányai (többek közt a magyar is) gyakorlatilag pórázon fut arra, amerre az IMF engedi.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
A bankárok fő gondja akkoriban az volt, hogy nem birtokolhatták a pénzkibocsátás jogát, mert az az uralkodóé volt. Ez pedig nagyban hátráltatta a még nagyobb befolyást a pénzügyi rendszer felett. S ekkor jön a már említett sorsfordító dátum 
