| | Kezdőoldal : Szórványmagyarság Napjának bevezetését kezdeményezik |
Szórványmagyarság Napjának bevezetését kezdeményezik
2010.11.13. 19:24
Legyen a Szórványmagyarság Napja jövő évtől minden esztendő február hónapjának utolsó napja Magyarországon - ezt kezdeményezi 26, a külhoni magyarsággal foglalkozó magyarországi civil szervezet, amelynek képviselői pénteken Budapesten tartottak a témában tanácskozást. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója a tanácskozás után közölte: ez a nap a különféle kulturális események, tevékenységek, szakmai programok révén a nemzet figyelmét a világban szétszórtságban, szórványban élő magyarokra irányíthatja.
Egyúttal azt is javasolják a magyar kormánynak, hogy a magyar uniós elnökség ideje alatt Magyarország kezdeményezze, hogy minden szökőévben - azaz négyévenként - legyen a szökőnap a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Napja az Európai Unióban.
Ez a nap segíthet rávilágítani arra, hogy Európa egyik fontos és feladhatatlan adottsága az a multikulturalitás, amelyet a területén élő nemzetek, nemzetiségek és etnikai csoportok gazdagítanak. A szökőnap egyúttal azt is szimbolizálja, hogy ezek a közösségek jelentik azt a többletet, amely Európát a kulturális sokszínűség kontinensévé teszi - mutatott rá Csete Örs.
Kiemelte: Európa a kisebbségek kontinense. Kutatások adatai szerint Európában összesen hozzávetőleg 105 millió ember tartozik valamelyik nemzetiségi, etnikai kisebbségi csoportba, amely Európa 770 milliós lakosságának 14 százalékát jelenti, azaz minden hetedik európai valamilyen etnikai kisebbség tagja. A magyarság sem kivétel ez alól. Hozzátette: a világ összmagyarságának közel negyede él Magyarország politikai határain kívül, Dél-Amerikától Kalotaszegig. A határon túli magyarok hetven százaléka ráadásul nem tömbben, hanem más nemzetekkel keveredve, szétszórtságban, más szóval: szórványban él. Mint kifejtette: a szórványlét automatikus velejárói az elégtelen anyanyelvi infrastruktúra, a hiányos magyar intézményrendszer.
"Szórványban, ahol a magyarság kisebbségben él, nagyon sok ember billeg a magyarnak lenni és a nem magyarnak lenni lét között. Magyarországnak alapvető kötelessége segíteni, hogy ez a billegés a magyarnak lenni irányába mozduljon el, ugyanis rajtunk kívül egyetlen országnak sem áll érdekében elősegíteni a szórványmagyarság megmaradását" - fogalmazott Csete Örs, a tanácskozást életre hívó Apáczai Közalapítvány igazgatója.
A konferencián résztvevő 26, a külhoni magyarsággal foglalkozó magyarországi civil szervezet vezetője egyetértett abban, hogy nem szabad lemondani a világ összmagyarságának csaknem húsz százalékát kitevő szórványmagyarságról, ezért a civilek az eddigieknél hangsúlyosabban kívánják felhívni a magyar közvélemény figyelmét a kisebbségben élő külhoni magyarok ügyére. A tanácskozás résztvevői hasznosnak tartanák, ha egyúttal Európa figyelme is élénkebben irányulna az európai nemzeti és etnikai kisebbségekre.
(MTI) .
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
