Miután egy bukaresti látogatása során Schmitt kioktatta az erdélyi magyarokat, miszerint előbb legyenek jó román állampolgárok, és csak utána kérjenek maguknak jogokat, a köztársaság első számú celebje ismét bebizonyította, hogy a "politikai élet Győzikéje" megnevezés igazán találó reá.

Schmitt Pál ugyanis két lecsókészítés között úgy döntött, megosztja magvas gondolatait a közzel, mármint azokat, amelyeket a készülő új Alkotmány kapcsán sütött ki. Ez lenne a kisebbik baj. A nagyobbik, hogy mindezt le is írta, és közzé is tette. Tetézzük: arról értekezett a köztársaság főszakácsa, hogy alaptörvényünkben kiemelt helyen kell szerepeljen a magyar nyelv védelme. Mindezt azonban képtelen volt a magyar helyesírás szabályai szerint leírni, ám gondolta, a kétharmad majd átírja ezeket a szabályokat. Elvégre őfelsége nem ér rá ilyen részletekkel törődni, igaz, egy általános iskolást már kicsaptak volna a "főben járó", "szélső jobboldali", "szélső baloldali", "ezer éves történelmi múlt", "félre tenni", "az ok láncolat", "norma-szöveg", "alkotmány-tervezetben" hibákért.

Nos, megpróbáltuk tanácsunkat amolyan Győzikésen megfogalmazni, hátha így könnyebben megérti a Sándor-palota fura ura. Szóval, Schmitt Pál, figyeljen ide: "hállod-é sukár csávó! Skubizzád má' meg miket vakerázol, me' a gádzsók nem csipázzák. Csumika!"

Olyan hivatalos dokumentumot adott ki a készülő új Alkotmányhoz a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH), amelyet egy középiskolásnak sem néznének el a tanárai. A 34 oldalas szövegben hemzsegnek a helyesírási hibák, az értelmetlen mondatok és a tárgyi tévedések.

Az anyag egyébként többek közt éppen arról szól, hogy magyar anyanyelvünket az Alkotmánynak is védenie kell. A szövegben csak az első 14 oldalon több mint 50 durva helyesírási hiba található, nem beszélve a teljességgel érthetetlen mondatokról. Így például a kereszténységről szóló részben rosszul szerepel II. János Pál pápa halálának dátuma, majd közvetlenül utána a szerző a jelenlegi pápát VI. Benedekként említi, noha a német származású Ratzinger bíboros XVI. Benedekként lett katolikus egyházfő. A szövegben a tulajdonnevek gyakran kisbetűvel szerepelnek, a szerző sem az egyes és többes számot, sem pedig az alanyt és az állítmányt nem egyezteti, és a központozás szabályait is elég lazán kezeli.

- Elégtelen a helyesírási jegy 30 hibapont felett - írja a magyartanárok számára 2005-ben készült útmutató, amelyet az érettségi dolgozatok javításához mellékelnek a pedagógusoknak. - Ez egyszerűen slendriánság; aki ezt írta, egyáltalán nem figyel oda arra, amit a papírra vetett, az én osztályomban egy ilyen dolgozatért egyes járna - mondta a Blikknek hitetlenkedve egy középiskolai magyartanár.

Az igénytelen munka fényében megmosolyogtató, hogy a szerző dolgozatában három oldalon át ecseteli, felgyorsult világunkban egyre erősebben pusztul anyanyelvünk. Állítása szerint ugyanis "sokan úgy vélik, hogy az új kommunikációs formák valamilyen oknál fogva felmentést adnak az igényes és helyes fogalmazásmód, valamint a helyesírás szabályai alól". Szerintük "ez a magyar nyelv halálos ítélete".

A Blikk megpróbálta megkeresni a KEH munkatársait; arra voltak kíváncsiak, hogyan kerülhetett ki tőlük ilyen hanyagul elkészített anyag, mi lesz a következménye, ám nem válaszoltak kérdéseikre. Az anyag tegnap még elérhető volt a világhálón is, ám mára rejtélyes okok miatt eltűnt onnan.

A Hírszerzőnek viszont maradt annyi ideje, hogy bővebben is szemezgessen az új Medgyessi Péter anyagából

Gyakorta vannak egyeztetési gondok az alany és az állítmány, illetve a tagmondatok között:

"Az egyház tevékenységük nem ellentétes az alkotmánnyal."

"Az ilyen feltételek sajátos értelemben közjónak is tekinthető."

"A kereszténység kialakulása Európában Pál apostol nevéhez fűződik, erről az újszövetség írásaiban tőle fennmaradt leveleiből (!) és Lukács evangélista által megírt apostolok cselekedetei is tanúskodnak."

"A véleménynyilvánítás szabadságjoga viszont a felnőttekkel hasonlatosan illetik a gyerekeket."

Értelmetlen, vagy éppen túl hosszú és bonyolult, ezért nehezen értelmezhető mondatok:

"A nyilvántartás feltételei legalább 100 személy megállapodása, az ügyintézési képviseleti szerv megválasztása, az alapítók nyilatkozata arról, hogy valóban hitelveket követnek vallásuk gyakorlása céljából történő szervezetről van szó."

"Gelasius pápának tulajdonított két-kard elmélet szerint, amely a dekratisták értelmezésében az egyház elsőbbségét hirdette meg a világi uralom birtokosaival szemben. Eszerint: ."

"Ennek azért van különös jelentősége, mert egy ilyen rendelkezést a magyar közjogi helyzetre leképezve, amennyiben az alkotmány határoz meg ilyen jellegű állami kötelezettségvállalást, és ezt a későbbiek során esetleg nem, vagy nem megfelelően teljesít, úgy a mindenkori alkotmánybíróság mulasztásos alkotmánysértést is megállapíthat ezzel kapcsolatban."

Bár a köztársasági elnök szeretné a Szent Koronára való utalást belefoglalni az új alkotmányba, ám - feltéve, hogy valóban elolvasta a javaslatot, mielőtt aláírta - az államfő és a munkatársai végig következetlenül nevezik meg a tant: "Szent Korona tan", "Szent Korona-tan", "Szent korona-tan".
Elütések is előfordulnak a szövegben. Így az utolsó római császár Romulus Augustulus nevét Agustulusnak írták.

Vagy: "sem zárkózik el az új ismertek befogadásától". Esetleg: "Az állam feladata olyan létfeltételek biztosítása, amelyek a polgárok céljait és jólétét - is szolgálják".

A szerzők az idegen szavak írásmódját sem ismerik: "quasi minden állampolgárt" - kvázi helyett.
Persze aki dolgozik, az hibázik is. Kérdés, hogy a KEH munkatársai között nincs senki, aki magyar szakon végzett, és átnézte volna a szöveget, mielőtt leküldik a Sándor-palotából a Parlamentbe? A magyar nyelv védelmezőitől ez elvárható lett volna.