Az erdélyi magyar belpolitikába is begyűrűzött a közéletben már jelentős felháborodást eredményező botrány, amelyet az váltott ki, hogy Kelemen Hunor művelődési miniszterként Adrian Paunescu munkásságát elismerő búcsúlevélben hajtott fejet a november 5-én elhunyt költő-politikus előtt.
A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöksége tegnap lemondásra szólította az RMDSZ-es politikust a nekrológ miatt. Szász Jenő elnök és Farkas Csaba alelnök Székelyudvarhelyen rendezett sajtótájékoztatóján elmondta, megdöbbenéssel és megütközéssel értesültek Kelemen Hunor Adrian Paunescu temetésén mondott gyászbeszédéről (ennek kapcsán a polgári politikusok tévednek, a kulturális miniszter ugyanis személyesen nem vett részt a november 7-i szertartáson – szerk. megj.).
„A román nemzeti-kommunista ideológia oszlopos tagjaként ismert Adrian Paunescu ifjúsági agymosó népünnepélyeket szervezett, 1989 után pedig a Szocialista Párt tagjaként a visszarendeződés és a sovénnacionalista diskurzus híveként vált hírhedtté az erdélyi magyar közösség számára” – hangsúlyozták az MPP vezetői, hozzátéve: búcsúbeszédében Kelemen Hunor nemcsak az erdélyi magyarokat nem képviselte, hanem az európai értékeket sem, ezért szorgalmazzák a művelődési miniszter lemondását.
A tárcavezető az MPP-sek vádjára közleményben reagált, amelyben közli: Szász manipulál, ferdít és valótlanságot állít, amikor azt nyilatkozza, hogy gyászbeszédet mondott Paunescu temetésén. „Nem tartózkodtam az országban a temetés napján, így nem is vettem részt rajta, gyászbeszédet sem mondtam. Ugyanakkor visszautasítottam minden olyan kérést, amely arra vonatkozott, hogy Adrian Paunescu halálának napját nemzeti gyásznappá nyilvánítsák” – szögezi le Kelemen Hunor, majd közleményében azt állítja: az az üzenet, amelyet Szász Jenő gyászbeszédnek vélt, "csupán" a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hivatalos sajtószolgálatának rövid megemlékezése volt.
Ezzel szemben a tárca honlapján ma is fellelhető, hogy a november 5-én napvilágot látott búcsúbeszédet Kelemen Hunor nevében bocsátották ki, sőt, a nekrológ végén a miniszter tegezi az eltávozottat. Ebben a miniszter többek között azt írja:
Ha egyetlen sort sem írt volna, Adrian Paunescu akkor is megmaradt volna a román kultúrában, életét minden jóval és kevésbé jóval a kultúrának áldozta, a szó legnemesebb értelmében. De Adrian Paunescu írt. Úgy írt, ahogyan lélegzett, a szívdobogás ütemében írt, egy századvég örvénylésével írt. És írt, legfőképpen szeretettel. Márpedig a szeretet az, ami mozgatja a napot és a többi csillagot. (…) A kórházi ágyon a költő bocsánatot kért és elbúcsúzott. A bölcsesség és a megbékélés jele ez. A költők nem szentek. Ők csupán megfestik a szentek ikonjait. Adrian Paunescu, Isten nyugosztaljon békében!
A Ceauaescu-rezsimet, valamint a kommunista diktatúrát megéneklő poéta halálakor egyébként az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) azzal vádolta meg a Román Közszolgálati Televízió vezetőségét, hogy „meggyalázták” a költő emlékét. Az RTV ugyanis a temetés napján megszólaltatta többek között Andrei Cornea filozófust, aki rendkívül bíráló hangnemben beszélt az általa a Ceausescu-kultusz társszerzőjének nevezett Paunescuról, kijelentve: nem hazafi az, aki készakarva rosszat tesz hazájának, ugyanakkor Eminescuhoz hasonlítani a diktátorpár bárdját egyenértékű az istenkáromlással.
(Krónika nyomán)