Politikusok a börtönben - riport a Kozma utcai fegyházlátogatásról

Közvetlen tapasztalatokat szerezhettek a börtönéletről azok a parlamenti képviselők, akik részt vettek a Budaházy Györgyöt is őrző fegyházban tartott csütörtöki kihelyezett bizottsági ülésen. A Kozma utcai börtön magán viseli a hazai büntetés-végrehajtás összes válságtünetét: szűk zárkák, zsúfoltság, félhomály, dohos levegő, heti egyszeri fürdés. A parancsnokok a pénzhiányra panaszkodnak, a civil szervezetek és az ombudsman szerint már olyan katasztrofális viszonyok uralkodnak a hazai börtönökben, hogy a fogvatartottak egészségét sem lehet garantálni.

 Már a beléptető rendszernél megüti az embert az átható szag, ami mindenütt jelen van. A fegyőrök éttermében, a büfénél, a folyósokon, különösen a zárkákban. Mindent átjár, még a ruhát is, az épületből való kilépés után is sokáig érezni. Lehet, hogy nem börtönszag - más börtönben még nem jártunk, nincs összehasonlítási alapunk -, és csak a budapesti Kozma utcai épület sajátja, viszont annyira egyedi, összetéveszthetetlen, hogy nem lehet másra gondolni, mint hogy ez az, ilyennek kell lennie a börtönszagnak.

Ha valamire nem szívesen költenek az államok és amiért nem igazán lobbiznak a politikusok, azok a börtönök. Különösen igaz ez az olyan válságban lévő állam esetében, mint Magyarország. Ez a 110 éves Kozma utcai épületen - hivatalos nevén: Budapesti Fegyház és Börtön - meg is látszik. Állapota igencsak hasonlít azokra a cellákra, melyeket a Terror Háza alagsorában alakítottak ki az 1950-es évek börtönviszonyait illusztrálandó.
Pár négyzetméteres, három személyes zárkák, vas ágyak, vas szekrények, vasajtók, kopott rácsok, szakadt függönyökkel elválasztott piszkos WC-csészék. Mint megtudtuk, a fűtésrendszer új, fázni biztos nem fáznak a fogvatartottak azokban a szűk, esetenként dohos cellákban, melyekben mozogni sem igazán lehet.

Időutazás bilincsbe verve 

Egy rabra1290 forint jut naponta, amit szinte teljesen el is visz az étkeztetés. Mindent összevetve naponta 8000 forintot költ az állam egy fogvatartottra, de ennek nagy részét a személyzet fizetése teszi ki - magyarázta Kökényesi Antal, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka azon csütörtöki kihelyezett parlamenti bizottsági ülésen, melyen a képviselők a börtönviszonyokról tájékozódtak, hogy miért nem jut pénz a börtönök fejlesztésre.
"Mostanság olyan képeket látni a híradókban, melyek tíz évvel ezelőtt is botrányosak lettek volna" - mondta a tanácskozáson a Magyar Kriminológiai Társaságot (MKT) képviselő Bócz Endre. Az elmúlt időszakban a börtönökben történt tragédiák és a rendszeres jogsértések arra utaltak, hogy a hazai büntetés-végrehajtás válságban van. Két év alatt valóságos öngyilkossági hullám sepert végig a börtönökön: tavaly hat, idén hét rab lett öngyilkos.
Pár hete - akár egy veszélyes bűnözőt - rabszíjon vezették a tárgyalására az otthonszülésért küzdő Geréb Ágnest, tavaly szintén bilincsbe verték a Repülős Giziként ismert 84 éves besurranó tolvajt, az előzetes letartóztatásba helyezéséről döntő tárgyaláson pedig nem engedték a terrorizmussal vádolt Budaházy György közelébe a családtagjait. (Budaházyt jelenleg a Kozma utcai börtönben őrzik. A bizottság jobbikos képviselői ki is használták a lehetőséget, és kollektíven meglátogatták az előzetes letartoztatásban lévő "hősüket".)

Ételosztás a Kozma utcai börtönben Fotó: Túry Gergely

A börtönviszonyokat tavaly az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is vizsgálta megállapítva, hogy az egyes intézményekben az orvosi ellátás hiányosságai, a fegyelmi zárkákban a folyóvíz hiánya már a fogvatartottak egészséghez és emberi méltósághoz való jogát veszélyezteti. Az ombudsmani jelentés szerint a túlzsúfoltság miatt ráadásul nem mindig tudják elkülöníteni a többi rab által bántalmazott fogvatartottakat, de annak a követelménynek sem tudnak mindig eleget tenni, hogy az előzetes letartoztatásban lévőket külön őrizzék az elítéltektől.
Ezt a problémát a börtönöket vizsgáló Magyar Helsinki Bizottság is szóvá tette, figyelmeztetve büntetés-végrehajtási intézményeket, hogy megsértik a jogszabályokat, amikor nem biztosítják a törvényben előírt nagyságú helyet a raboknak. A szabályok szerint ugyanis a hazai börtönökben 11 ezer elítélt számára lenne hely, míg jelenleg 18 ezren raboskodnak. A Kozma utcai épületben sem igazán rózsás a helyzet: a 260, 8-10 négyzetméteres zárkában közel ötszáz rab zsúfolódott össze.

Hetente egyszer meleg víz

A börtönök számát és a férőhelyeket tekintve még Románia is jobban áll, mint Magyarország - mondta Kökényesi Antal, elismerve a 134 százalékos telítettség komoly nehézségeket okoz a munkatársainak.

Motozás Fotó: Túry Gergely

A parlamenti bizottság csütörtöki kihelyezett ülésén Pajcsicsné Csóri Erika, az ombudsmani hivatal munkatársa arra figyelmeztetett, hogy több börtönben is katasztrofális viszonyok uralkodnak: az egyik kecskeméti intézményben 260, a budapesti Venyige utcai börtönben 200 százalékos a telítettség, miközben az utóbbiban a fegyőröknél 60 fős a létszámhiány.

A cikk folytatása a tovább linkre kattintva olvasható el.

Akit a börtön szaga megcsapott

"A börtönben nem lehet unatkozni, mindig történik valami" - mondta a Hírszerzőnek Ima Tamás, a Kozma utcai intézmény parancsnokhelyettese, miért választotta ezt a szakmát. Imát gyerekkora óta vonzotta az egyenruha, a fegyelmezett életmód, sokáig nem tudta eldönteni, hogy katona, rendőr vagy fegyőr legyen. Aztán 16 évvel ezelőtt fölszerelt fegyőrnek, és egy hét alatt világos lett számára, hogy mindig is erre vágyott. Amíg az újságírókat kísérgeti az épület bal szárnyában, folyamatosan - katonás tőmondatokban - jelent a felettesének telefonon.  Láthatóan a rabok is tisztelik: amikor elmegy mellettük, hangosan köszöngetnek a "parancsnok úrnak". Azt mondja, 10 éve, amióta ebben az intézményben teljesít szolgálatot, minden szökni próbálót elfogtak. Legutóbb két hete volt egy szökési kísérlet: az elítélt az udvarról próbált átmászni a kerítésen, de már nem jutott ki az utcára.

Ráadásul az előző kormány tovább súlyosbította a helyzetet, amikor takarékossági okokra hivatkozva tervbe vette több intézmény bezárását, ám az ombudsman tiltakozása nyomán végül csak a solti intézmény néhány körletét és fővárosi Gyorskocsi utcai börtönt számolták fel - igaz, a többi, a fogvatartottakat átvevő budapesti intézményt ez igencsak megterhelte. (Pintér Sándor belügyminiszter kinevezése után megígérte a Gyorskocsi utcai börtön újranyitását, az épület felújítása folyamatban van.)

Szűk, dohos zárkák Fotó: Túry Gergely

A körülmények a fegyőröket is megviselik. Kökényesi szerint óriási a fluktuáció, 2007-ben 1230-an hagyták el a szakmát. A büntetés-végrehajtás vezetői egyébként a rossz körülményeket az alulfinanszírozottsággal magyarázták. Mivel a büntetés-végrehajtási intézetek közel 2 milliárdos tartózást görgetnek maguk előtt, gyakran nehézségekbe ütközik a víz- és villanyszámla kifizetése - mondta a büntetés-végrehajtás parancsnoka. Mint a Kozma utcai börtön bejárásakor megtudtuk, a rabok - kivéve azokat, akik dolgoznak - hetente csak egyszer fürödhetnek.

Választhatnak: vallomást tesznek, vagy tovább ülnek

A börtönök zsúfoltságát az előzetes letartoztatások nagy száma is növeli: a fogvatartottak 30 százaléka jelenleg előzetes. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a parlamenti bizottság csütörtöki ülésén azt mondta, érthetetlen, hogy miért tartják fogva az előzetes letartoztatásba helyezetteket, hiszen a modern nyomkövető rendszerek - amellyekkel ellenőrizni lehet, hogy az érintett elhagyja-e a házát - beszerzése olcsóbb lenne, mint a börtönök fenntartása. Szerinte ez a nyomásgyakorlás része, így próbálják "vallomástételre serkenteni" a gyanúsítottakat.

Tartják a fegyelmet Fotó: Túry Gergely

Bánáti szerint az is furcsa, hogy a hatóságok folyamatosan akadályozzák az ügyvéd és az ügyfele kapcsolattartását. A börtönbe "betelefonálni" nem lehet, egy öt-tíz perces beszélgetésért fél órás beléptetési procedúrán kell átesnie az ügyvédnek, a fogvatartott pedig 120 forintos percdíjjal hívogathatja a védőjét.
A Fővárosi Bíróság tanácselnöke, Csák Zsolt elismerte, felül kéne vizsgálni az előzetes letartóztatással kapcsolatos szabályozást és gyakorlatot, mert a kényszerintézkedést elrendelő nyomozati bírók lényegében ki vannak szolgáltatva az ügyészségnek. A bíróknak 72 óra alatt kell elrendelniük a letartoztatást, úgy hogy nem ismerik az összes bizonyítékot - csak abból a dossziéból dolgozhatnak, amit az ügyészség eléjük tesz, további iratokat nem kérhetnek be -, így nem mérlegelhetik, hogy mennyire megalapozottak a vádak. Ennek köszönhető, hogy az esetek nagy többségében inkább rábólintanak az ügyészség indítványára, és automatikusan elrendelik a gyanúsított előzetes letartozatását.

Nem érdemes próbálkozni a szökéssel Fotó: Túry Gergely

Bócz Endre azt mondta, elgondolkodtató, hogy az előzetes letartoztatásban lévők 60 százalékát rögtön az ítélethirdetés után szabadon engedik.  Az MKT szakértője szerint ez arra utal, hogy ezek a fogvatartottak sokkal többet ülnek, mint amennyire ítélték őket, illetve ha utólag töltenék le a büntetésüket, akkor jó magaviselettel hamarabb is szabadulhatnának. A parlamenti bizottság ülésén részt vevő Répássy Róbert igazságügyi államtitkár megígérte, rövidesen felül fogják vizsgálni a szabályozást, mert a tapasztalatok szerint nyomozó hatóságok gyakran arra használják az előzetes letartóztatást, hogy "ellazsálják" és kitolják a nyomozási határidőket.

.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.