Kifejtette: bár a javaslat indoklásában megnevezett legfontosabb célokat támogathatóknak tartják, az előterjesztésből az derül ki, hogy a közbiztonsági, egészségügyi és oktatási ráfordítások is stagnálnak. "Mi lenne, ha nem ezek lennének a prioritások?" - tette fel a kérdést. Hegedűs Tamás kitért arra, a költségvetési tervezetből nem világos, hogy a kormány mitől reméli a foglalkoztatás növekedését; ezt véleménye szerint a személyi jövedelemadó csökkentése önmagában nem alapozza meg.

 

Elmondta: ugyancsak nem világos, hogyan kívánja növelni a kormány a közigazgatási intézmények hatékonyságát, a feladatok felülvizsgálata ugyanis nem történt meg. A családtámogatásról szólva kifejtette: a gyermekek után járó szociális juttatások összege nem nő, sőt, esetenként csökken, ezt azonban a családi adókedvezmény ellensúlyozza.

 

A 3 százalék alatti hiányról úgy vélekedett: az helyes törekvés, megállíthatja az államadósság növekedést, de önmagában csak pénzügyi javulást eredményez, a szemléletváltáshoz kevés. Ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarország az elmúlt húsz évben "gépiesen alkalmazta a Nemzetközi Valutaalap által diktált gazdaságpolitikai feltételeket".

 

A magánnyugdíjpénztárakat érintő változásokról Hegedűs Tamás azt mondta: a Jobbik támogatja az államosítást, az egyéni számlavezetés megőrzésével. Hozzátette ugyanakkor: a második pillér megszűnésével az implicit államadósság növekszik, ami hitelfelvételként, a jövő feléléseként is értékelhető. Az ugyancsak jobbikos Nyikos László a költségvetéssel összefüggésben a többi között kifogásolta: a javaslat egyes intézmények esetében csak a kiadási előirányzatot tartalmazza, nem tudni azonban, hogy azt mire fogják elkölteni a fejezetgazdák. Szerinte erről az Országgyűlésnek kellene döntenie.

 

mti