BANKWATCH: EU-EURÓMILLIÁRDOKAT NYELTEK LE A KÖZVETÍTŐ BANKOK

A gazdasági válság következtében szétvert kelet-európai kisvállalkozásoknak szánt milliárdos uniós készpénzt a közvetítő bankok maguknak halmozták fel: ezzel a drámai kezdőmondattal számol be az uniós ügyekre szakosodott Eubserver.com szakportál tegnap a prágai Bankwatch, a bankok átláthatóságát szorgalmazó kampánycsoport új jelentéséről, amelyből kiderül, 2008 és 2010 júniusa között a magyar, lengyel, cseh és szlovák kis- és középvállalatoknak csupán 0,001 százaléka kapott az Európai Unió által az erre a célra a közvetítő bankoknak átutalt milliárdokból.

2008-ban kiderült, hogy a kis- és középvállalkozások a hitelezéseket is érintő válság miatt nem tudtak kölcsönhöz jutni. Erre válaszként az európai pénzügyminiszterek ösztönző csomagot hoztak létre, amelynek része volt 15 milliárd euró, hogy ezzel gyorssegélyt nyújtsanak e vállalkozásoknak az Európai Beruházási Bankon (EIB) keresztül.

Az EIB azonban a hitelösszegeket közvetítő intézményeknek - legnagyobb részben kereskedelmi bankoknak - utalta át, amelyektől azt várták, hogy a számukra elküldött forrásokat saját összegeikkel kiegészítve adják tovább a kisvállalkozásoknak.

A Bankwatch december 8-i jelentése szerint azonban egyáltalában nem ez történt. A közvetítő kereskedelmi bankok stoppolták a pénzt, saját készpénzállományukat növelték vele és nem továbbították azoknak, akiknek az unió azt szánta.

Ezt annak ellenére nem tették meg, hogy egyes bankoknak több mint két évük állt rendelkezésére az összegek kölcsönzésére, írja a jelentés.

Az EIB által rendelkezésre bocsátott 15 milliárd eurónak eddig csak 69 százalékát adták tovább, de ez is csak "optimális" számítás, állítják a jelentés készítői.

Magyarország és Lengyelország esetében ráadásul az a fura helyzet állt elő, hogy 2008-ban és 2009-ben az EIB készpénzéből mind kevesebb számban továbbították a kölcsönöket.

A jelentés egyik táblázata bankokra lebontva mutatja be az általános kölcsönök nagyságát és azt, hogy ebből mennyit, hány esetben kölcsönöztek. A táblázatban szereplő MKB Global Loan Hungary nevű bank csupán két esetben adott kölcsönt és a két kölcsönnél az átlagos kölcsön nagysága 10 millió euró volt. Összehasonlításként a szlovák Unicredit Leasing Slovakia GL például 1407 esetben nyújtott átlagosan 49 751 euró értékű kölcsönt.

A Bankwatch szerint valószínűnek tűnik, hogy a közvetítő bankok szigorították hitelfeltételeiket. E bankok nehezen jutottak olcsó pénzhez és így az EIB-től kapott összeg jelentősen segített likviditási helyzetükön.

A jelentés szerint a közvetítő bankok a lehető leghosszabb ideig akarták maguknál tartani az uniós forrásokat. Maga a csomag célja az volt, hogy a gazdaság kis- és középvállalkozási szektorát ösztönözze, de e helyett a közvetítőket ösztönözte.

Noha a jelentés a közép-kelet-európai térségre összpontosít, a jelek arra mutatnak, meglehetősen hasonló helyzet alakult ki Európa nyugati felének egyes országaiban is. Írországban például a helyi cégek szintén alig részesültek az EIB által a közvetítő bankokon keresztül elindított összegekből.

A jelentéstevők megjegyzik azt is, több hitelfelvevő vállalkozás panaszkodott arra, hogy a kölcsönöket túl drágán adták.

A jelentés azt is megállapítja, hogy 30 globális kölcsönből csupán négy kölcsönt juttattak el maradék nélkül kis- és középvállalatoknak.

Ami Magyarországot illeti, egy 20 millió euró összegű globális kölcsönösszeget csupán két egyéni vállalkozás kapott meg.

A statisztikai adatok szerint az Európai Unióban összesen 20,7 millió kis- és középvállalkozás működik, amelyeknek tehát rendkívül elenyésző hányada részesülhetett csak az ösztönzési csomagban.

A jelentés kitér több térségi bank esetére. Így a magyarországi Volksbank Hungary GL II a gazdasági "szétolvadás" idején 2008. november 14-én kapott 30 millió euró összegű globális kölcsönösszeget. Ennek ellenére e banktól 2010 júniusig csupán egyetlenegy kisvállalkozás kapott kölcsönt. De a magyarországi CIB GL III se tudott eddig "túladni" az EIB-től kapott kölcsönösszegen annak ellenére, hogy azt még korábban utalták át számára.

A jelentés azt a kérdést is felteszi, vajon az EIB, amelyik célzott módon közvetlen segítséget tud nyújtani a szükséget szenvedő szektoroknak Németországban, Franciaországban, Nagy-Britannia és Olaszországban, miért nem képes ugyanerre Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország esetében?

Lovas István Brüsszel
Forrás: Magyar Nemzet