Állítólag:

A sok C-vitamin vesekövet okozhat

Nem igaz. Tudományos bizonyítékok mutatják, hogy ez hazugság.

1996 júniusában publikáltak pl. egy tudományos közleményt. 45 251 férfit vizsgáltak 6 éven át, akik 1500 mg vagy annál több C-vitamint fogyasztottak naponta. Azaz „veszélyesen sokat” az RDA adaghoz képest. A vizsgálat nem támasztotta alá ezt a híresztelést.

Állítólag:

A zsírban oldódó vitaminok veszélyesek lehetnek, mert felhalmozódva mérgezést okoznak.

Hihetőnek tűnik, de ez sem igaz.

E vitaminból a javasolt napi RDA érték 10 NE (Nemzetközi egység).

Tudósok tesztcsoportoknak napi 2000 NE E-vitamint adtak huzamosabb ideig, azaz a javasolt napi adag 200-szorosát, és ezt is biztonságosnak találták.

Vagy pl. 1996-ban jelent meg egy tanulmány a neves Lancet nevű szaklapban, arról, hogy 400-800 NE E-vitamin nemhogy nem mérgező, hanem jótékony hatással volt a súlyos koszorúér-betegségben szenvedőkre, akik ezt 1 éven keresztül napi rendszerességgel kapták. A nagy adag hatására kevesebben kaptak szívinfarktust, és az időskori memóriazavarokra is igen jó hatással volt.

Vizsgáltak pl. egy népcsoportot, a hunzákat, akik szokásos napi táplálékukkal 75-100 ezer NE (!!!) mennyiségű A-vitamint visznek be. Az A-vitaminból az ajánlott napi adag 5000 NE, a hunzák napi bevitele ennek a 15-20-szorosa. Ahelyett, hogy súlyos mérgezésben szenvednének, feltűnően hosszú ideig élnek, nem ritka náluk a 100 éves korú ember. Továbbá

a népcsoport tagjai között ismeretlen a rák és egyéb civilizációs betegségek!

Sokat segít a gyógyszercégeknek az is, hogy még mindig benne van a köztudatban az a nézet, hogy kiegyensúlyozott táplálkozással minden vitamin, ásványi anyag és nyomelem maradéktalanul bevihető az emberek szervezetébe, ezért semmi szükség táplálék kiegészítők szedésére (minden (női) magazin unalomig ezzel van tele). Természetesen törekedni kell a minél egészségesebb táplálkozásra is!!! De kérdem én, egy átlag ember hogyan tud pl. télen napi 3-5 alkalommal friss gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű kenyeret, stb… enni. Még nyáron sem.

Sajnos már ez is teljesen elavult nézet, lehet, hogy 100 éve ez még igaz volt, de a mai kor civilizált embere már nem képes átlagos táplálkozás, anyagi helyzet és környezeti feltételek mellett bevinni a ténylegesen szükséges tápanyagokat a szervezetébe.

Lássuk, hogy miért van ez így:

A modern élelmiszeripar már szintén a profittermelést helyezi előtértbe elsődleges célként, nem pedig az emberek megfelelő, jó minőségű táplálását.

A boltok pultjaira kerülő élelmiszerkészítményeknél az elsődleges kritérium a gusztusos, szép külső, a hosszú eltarthatóság, a beltartalom nem igazán számít.

A modern élelmiszeripar agyonfeldolgozott, agyontartósított, rengeteg aromával, stabilizátorokkal, színezékekkel ellátott termékei nem tartalmazzák megfelelő mennyiségben a létfontosságú tápanyagokat.

Sajnos a zöldségek, gyümölcsök, növényi táplálékok többsége sem számít már jó vitamin-, ásványianyag- és mikroelemforrásnak, mert a növények többsége is tápanyaghiányos állapotban nő fel. (Kísérlettel kimutatták pl., hogy a burgonya C-vitamintartalma jelenleg 40 %-a 100 évvel ezelőtti mennyiségnek!)

A termőföldek a sok műtrágyázás ellenére is kimerülőben vannak, ráadásul rengeteg növényt takarítanak be féléretten, hogy a boltba szállításig megőrizzék gusztusos mivoltukat, de ennek hatására a nem, vagy félig érett növény jóval kevesebb tápanyagot tartalmaz.

(Érdekesség képpen pl. a banánt teljesen éretlenül szedik le, majd a szállítás után, közvetlenül a boltba kerülés előtt etiléngázzal érlelik, hogy szép sárga legyen.)   

Az élelmiszerek reklámokban csillogtatott vitaminokkal való dúsítása nem több egy olcsó reklámfogásnál. Csak meg kell nézni, hogy ténylegesen mennyit adnak hozzá.