|
Selmeczi: Nem lesz megadóztatva az átlépés |
|
2010.12.06. 22:29 |
|
Selmeczi: Nem lesz megadóztatva az átlépés
hírTV
Adó- és járulékmentesen vihetik át megtakarításaikat az állami nyugdíjrendszerbe a magán-nyugdíjpénztári tagok - erősítette meg a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott, Selmeczi Gabriella a Magyar Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A 16 százalékos személyi jövedelemadót csak annak kell megfizetnie, aki egy összegben veszi fel a felhalmozott összeg infláció feletti részét - mondta el Selmeczi Gabriella. A reálhozamot - az adó mellett - 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhelné a jelenlegi szabályozás szerint. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget azonban a kormánypártok eltörölnék, az erről szóló módosító javaslatról hétfőn szavaz az Országgyűlés. A magán-nyugdíjpénztári tagok pénzét a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezeli majd. (lm)
|
 |
Tízmilliárdokat spórol a kormány a nyugdíjasokon - A VDSZ tiltakozik |
|
2010.12.06. 22:27 |
|
Ma ugyan ez már múltidőben értelmezhető,
de ettől ez a lépés még felháborítóbb!!!
Köszönjük Viktor! A "Hallgatunk Önökre" Nemzeti Konzultációs levélben
az alábbiakat írja O.V.:
"Tudom, hogy mi örökre adósai vagyunk Önöknek" ..... , vagyis az
adósságállomány tovább nőtt !!! Nem ez az első eset !!!
Könnyebb lesz a nyugdíjas-kosár
Tízmilliárdokat spórol a kormány a nyugdíjasokon - A VDSZ tiltakozik
Több tízmilliárd forinttal megrövidíti a nyugdíjasokat a kormány
azzal, hogy a nyugdíj-kiegészítés számításakor a törvényben foglalt
"nyugdíjas-kosár", vagyis a gyógyszerek és élelmiszerek fogyasztásának
figyelembe vétele helyett a kisebb lakossági árindexet veszi alapul -
hívja fel a figyelmet a törvénytelenségre Székely Tamás. A vegyipari
szakszervezet (VDSZ) elnöke szerint így például a novemberi nyugdíj
kiegészítés a beígért 1,1 % helyett mindössze 0,6 százalék lesz.
Ez 100 ezer forintos nyugdíjra vetítve 13 200 forint helyett mindössze
7 . 200 forint pluszt jelent. Ezzel idén összesen 15, jövőre pedig 30 milliárd
forintot spórol a nyugdíjasokon a kormány. A VDSZ tiltakozik a
törvénysértés ellen, s a rendelet azonnali módosítását követeli
A november havi ellátással egyidejűleg, egy összegben folyósítják a
nyugellátások és a baleseti járadék kiegészítését - olvasható az
október 19-i Magyar Közlönyben. A nyugdíjak kiegészítéséről szóló
rendelet szerint "az egyösszegű kifizetés összege megegyezik a
jogosult részére folyósításra kerülő" ellátások november havi
összegének 7,2 százalékával. A kormányszóvivő korában azt közölte: a
nyugdíj-kiegészítés összege átlagosan hatezer forint, a kormány a
nyugdíjkorrekciónál a 4,7 százalékos inflációt veszi alapul. Ez 0,6
százalékos különbözetet jelent a januárban tervezetthez képest.
Azonban a nyugdíjakat nem a lakossági fogyasztói árindex alapján,
hanem a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint kell emelni - hívja fel
figyelmet Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon
Szakmákban Dolgozók Országos Szövetségének (VDSZ) elnöke. Ez alapján a
azokat a termékeket kell figyelembe venni, amelyek a nyugdíjasoknál
nagyobb hangsúlyt kapnak, vagyis a gyógyszert és az élelmiszert. Ennek
alapján fél százalékkal magasabb nyugdíjemelést kellene végrehajtania
a kormánynak. Az így kalkulált adat magasabb, mint egy százalék, ezért
ezt nem kiegészítésként kellene juttatni, hanem be kellene építenie a
nyugdíjakba, máskülönben elvész.
A VDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány által korábban
bejelentett és a törvényben is rögzített - az úgynevezett
nyugdíjas-kosár szerinti infláción alapuló - 1,1 százalékos, novemberi
kifizetésű nyugdíjkiegészítés helyett ma már az általános inflációval,
és így 0,6 százalékos kiegészítéssel számol.
Ez például 100 000 forint nyugdíj esetén azt jelenti, hogy 13 200
helyett a kiegészítés csak 7 200 forint lesz, vagyis a beígért és a
tényleges kifizetés közötti különbség 6 ezer forint. Továbbá, ha 2011.
január 1-től ez az összeg nem épül be a nyugdíjba, akkor az emelés
alapja 100 000 forint marad a 101 100 forint helyett.
Összességében a kormány 2010-ben 15 milliárd forintot, 2011-től évente
további 33 milliárd forinttal rövidíti meg az amúgy is nehéz
helyzetben levő, kiszolgáltatott nyugdíjasokat.
A VDSZ követeli, hogy a kormány azonnali hatállyal, a törvényi
előírásoknak előírásnak megfelelően módosítsa a rendeletet.
|
|
160 év küzdelme a pénzügyi függetlenségért |
|
2010.12.06. 22:25 |
|
160 év küzdelme a pénzügyi függetlenségért
A Párizsban 1848. február 24-én kitört a forradalom híre március 3-án ért Pestre, és ez hír az 1816 óta szilárd pénzügyi állapotot alapjaiban ingatta meg Magyarországon. A hírre a lakosság megrohanta a pénzváltó helyeket, hogy papírpénzeit (az Osztrák Nemzeti Bank jegyeit), nemesfém pénzekre váltsa. (Az Osztrák Nemzeti Bank, vagyis a Bécsben élő Salamon irányítása alatt működő Rothschild magánbank megerősödött a császárvárosban és ekkorra már "nyíltan" átvette a birodalom irányítását). A pénzváltó helyek nem tudták kielégíteni a lakosság igényeit, és ez még inkább felzaklatta a tömegeket. Az emberek mindenáron be akarták váltani a papírpénzeiket. Kossuth Lajos ráérezve a pénzügyi rendszer Achilles sarkára, már március 3-án követelte, hogy a megingott hitelű osztrák bankjegyek beváltására küldjenek hazánkba elegendő ezüstpénzt Ausztriából, sőt már ekkor az önálló magyar pénzügyminisztérium létrehozását is felvetette. 1848. Április 11-én megalakult az első felelős magyar kormány, amelynek pénzügyminisztere éppen azért lett Kossuth, mert ebben az időszakban rajta kívül nem volt olyan magyar politikus, aki a fel merte venni a kesztyűt a nemzetközi pénzügyi rendszereket uraló csoportokkal. Első lépésként Kossuth úgy akarta áthidalni a meddő tárgyalásokat az Osztrák Nemzeti Bankkal, hogy azonnal jelezte az önálló magyar bakjegyek kibocsátására vonatkozó szándékát. Miután Bécs nem akart lemondani Magyarországról származó jövedelmeiről, ezért a valódi hatalmat birtokló körök törvénytelenül elrendelték a magyar arany-és ezüstbányák termésének azonnali Bécsbe szállítását. Amikor erről Kossuth tudomást szerzett, azonnal intézkedett, hogy a nemesfémeket visszaszállítását a pénzverdékbe, egyúttal megtiltva 100 forint feletti összeg kivitelét az országból. Az Osztrák Nemzeti Bank válaszlépésként május 22-én végleg beszüntette magyarországi beváltásait, amit június 2-án egy császári rendelet is jóváhagyott. Magyarország lényegében fizetőeszköz nélkül maradt.
Magyar kormány kezdetben arra gondolt, hogy a pesti Magyar Kereskedelmi Bank bocsásson ki kamatozó kincstárjegyeket, és az ebből származó bevételének egy részét használja fel bankjegyfedezet céljára, végül azonban Kossuth, a nemzeti adományokat látta legmegfelelőbbnek a kibocsátandó bankjegyek fedezetéül.
„A május 20-án, a Múzeum udvarán tartott népgyűlés alkalmával Rottenbiller polgármester, a felszólítás felolvasása után 200 forinton kívül rögtön felajánlotta, és letette az óráját láncostól, pecsétgyűrűstől. Őt követte a nemzeti kaszinó 20 000 pengőforinttal, gróf Széchenyi István egy mázsa ezüsttel, Woldainer két láda arany- és ezüst- neművel, gróf Zichy Manó öt mázsa remekmű ezüstneművel, s őket követte azután az egész ország, úgy hogy az ajándékok összege csakhamar milliókra ment.”
Sajnos a közadakozás nem hozta meg a várt gyors eredményt, így ez a módszer nem tudta önállóan létrehozni a független magyar fizetőeszköz nemesfém fedezetét. A kellő mennyiségű bankjegyek kibocsátásához ötmillió forintra volt szükség, ezt több forrásból kellett megteremteni: részint a közadakozásból összegyűlt pénzből, részint az adókból és egyéb állami bevételekből, kincstári utalványok kibocsátásából, a bányák jövedelméből. A fedezetből ezután 12,5 millió forintnyi 1 és 2 forintos bankjegyet bocsátott ki a Magyar Kereskedelmi Bank. A lépést az Osztrák Nemzeti Bank ellenszenvvel fogadta, hiszen az önállósult Magyarország kiszabadult az osztrák pénzügyi politika fennhatósága alól. Az Osztrák Nemzeti Bank azonnal jogtalannak minősítette az önálló magyar bankjegyek kibocsátását, hivatkozva saját bankjegy-kibocsátási szabadalmára, amit annak idején az uralkodó szentesített, ám az időközben függetlenedett magyar országgyűlés soha nem adott szabad kezet az uralkodónak a pénzügyi döntéseihez. Az Osztrák Nemzeti Bank cinikusan felajánlotta, hogy hajlandó 12,5 millió forint kölcsönt adni Magyarországnak, amennyiben az lemond az önálló magyar bankjegykibocsátásról.(!) Természetesen ezt az ajánlatot Kossuth visszautasította, és augusztus 5-én forgalomba hozta az első önálló magyar bankjegyeket. (Azért ilyen sokára, előbb ennek a technikai lehetőségeit kellett megteremteni.) Az önálló magyar bankjegyeket Bécs azonnal kitiltotta Ausztria területéről.
A cikk folytatása a tovább linkre kattintva érhető el.
|
|
Elárvereznek egy egész magyar falut |
|
2010.12.06. 22:19 |
|
Elárvereznek egy egész magyar falut
2010. december 2., csütörtök 14:16
Nemesvid 2006-ban az éves költségvetésénél 2,5-szer nagyobb hitelt vett fel a szennyvízcsatorna kiépítésére, most 89 milliós vagyona értékesítésével próbál menekülni az időközben 350 milliósra duzzadt adósságból. Bárki vehet 50 ezerért erdőt, 10 millióért focipályát, faluban szó szerint minden eladó.
Egy olyan csatornarendszer kiépítése miatt vernek dobra egy községet, amire végül a lakók négyötöde rá sem csatlakozott.
Az utolsó lehetőségbe kapaszkodnak Nemesviden. A Somogy megyei faluban 2006-ban nagy beruházásba, a csatornarendszer kiépítésébe kezdtek. A szomszédos falvakkal közös, 928 millió forintos beruházáshoz az önkormányzat 150 millió forint, az időközben megszűnt helyi vízközmű-társulat 170 millió forint hitelt vett fel - ez utóbbi a társaság megszűnése után az önkormányzatra szállt át.
Mindezt úgy, hogy a falu éves költségvetése a Napi Gazdaság beszámolója szerint [2] évi 140 millió forint, saját bevétele 7 millió forint - ez alapján csak a tőketartozást leghamarabb 50 év alatt tudná törleszteni a falu, de a következő húsz évben kamatostul 640 milliót - négy és fél évnyi teljes költségvetését - kellene visszafizetnie. Az évi hétmillió forintos saját bevételből pedig havi másfél millió (évi 18 millió forint) kamatot kéne megfizetni.
A település június óta csődgondnokság alatt áll, a pénzügyi gondnok, Veres-Bocskay Katalin szerint az egyetlen lehetőség a falu értékesíthető vagyontárgyainak eladása lehet. Veres-Bocskay a cégközlöny november 25-i számában hirdette meg eladásra az önkormányzat forgalomképes, azaz értékesíthető ingatlanait, köztük a sportpályát (ár: 10 millió forint), a községháza alsó szintjét (18 millió forint), a kultúrházat (15 millió forint), de a szemfülesek 50 ezer forintért 1436 négyzetméter erdőt, 69 ezer forintért 992 négyzetméter beépítetlen területet vehetnek. (A teljes listát keretes anyagunkban olvashatják.)
Az értékesíthető ingatlanokat 89 179 000 forintos kikiáltási áron hirdették meg, ez aligha fedezi a 350 milliós tartozást. Veres-Bocskay tájékoztatása szerint ugyanakkor a falunak nincs egyéb értékesíthető vagyona. Értékelése szerint a jelen gazdasági körülmények között az is kérdéses, hogy egyáltalán ennyiért el tudják-e adni a meghirdetett vagyontárgyakat. Ha nem sikerül, a falunak januárig kell egyezségre jutni a hitelezőkkel, akik végső esetben ugyanezeket a vagyontárgyakat tudják majd lefoglalni. A falu más forrásból nem számíthat bevételekre, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések sem számíthatnak ilyen nagyságrendű költségvetési segítségre, amire pedig igen, azt legfeljebb működési költségekre fordíthatják, adóságcsökkentésre nem.
A nemesvidi községháza, az alsó szint eladó
Fotó: ernistegi
Veres-Bocskay szerint neki nem feladata annak vizsgálata, hogy kit terhel a felelősség a gazdaságilag nehezen indokolható hitelfelvétel miatt. "Ezt a hitelt valaki folyósította is" - mondta, utalva a hitelezők felelősségére is. A települést 2002-2010 között Árvai Tibor vezette előbb SZDSZ-esként, majd függetlenként. A tanárember Árvai délelőtt nem ért rá beszélgetni, tanórára sietett. Azt ígérte, délután válaszol kérdéseinkre, de nem reagált telefonhívásainkra.
A nemesvidi csatornázás nem csak az anyagi terhek miatt kudarctörténet, a falu lakóinak négyötöde nem csatlakozott rá a kiépített hálózatra. A Napi Gazdaság beszámolója szerint emiatt az államkincstár 150 millió forintos bírsággal sújtotta a települést.
Eladó az egész falu
Nemesvid, 91. hrsz. lakóház 10 millió forint
Nemesvid, 132. hrsz. lakóház 8,5 millió forint
Nemesvid, 153. hrsz. lakóház 5,6 millió forint
Nemesvid, 489. hrsz. lakóház 7 millió forint
Nemesvid, 245. hrsz. lakóház 2,75 millió forint
Nemesvid, 247. hrsz. beépítetlen terület 69 ezer forint
Nemesvid, 264. hrsz. beépítetlen terület 300 ezer forint
Nemesvid, 335/1 . hrsz. lakóház 550 ezer forint
Nemesvid, 338. hrsz. beépítetlen terület 800 ezer forint
Nemesvid, 366. hrsz. beépítetlen terület 800 ezer forint
Nemesvid, 371. hrsz. beépítetlen terület 150 ezer forint
Nemesvid, 372. hrsz. beépítetlen terület 150 ezer forint
Nemesvid, 373. hrsz. beépítetlen terület 150 ezer forint
Nemesvid, 374. hrsz. beépítetlen terület 150 ezer forint
Nemesvid, 396. hrsz. beépítetlen terület 450 ezer forint
Nemesvid, 397. hrsz. beépítetlen terület 750 ezer forint
Nemesvid, 401/2. hrsz. beépítetlen terület 700 ezer forint
Nemesvid, 404/3. hrsz. beépítetlen terület 850 ezer forint
Nemesvid, 404/4. hrsz. beépítetlen terület 850 ezer forint
Nemesvid, 404/5. hrsz. beépítetlen terület 850 ezer forint
Nemesvid, 509. hrsz. beépítetlen terület 1,6 millió forint
Nemesvid, 012/4. hrsz. gyep, szántó 2,5 millió forint
Nemesvid, 0143/6. hrsz. erdő 50 ezer forint
Nemesvid, 0143/41. hrsz. gyep 250 ezer forint
Nemesvid, 0143/44. hrsz. szántó 180 ezer forint
Nemesvid, 0143/45. hrsz. szántó 180 ezer forint
Nemesvid, 44. hrsz. sportpálya 10 millió forint
Nemesvid, 124/2 hrsz. kultúrház 15 millió forint
Nemesvid, 250/A/1-3 Községháza alsó szint 18 millió forint
Az írásos vételi ajánlatokat december 10. 12 óráig kell eljuttatni a Nemesvid Község Önkormányzata, 8738 Nemesvid, Rákóczi F. U. 2 címre. Az ajánlattétel követelményeit az itt letölthető .pdf-ben olvashatják [1].
|
|
Üzemzavar |
|
2010.12.06. 13:50 |
|
| Időpont |
Cím |
| 2010-12-05 23:30:00 |
Üzemzavar |
Kedves Felhasználónk!
Értesítünk, hogy a mai napon a G-Portál egyik szerverén váratlan meghibásodás történt, emiatt nem jelentek meg a feltöltött képek a portálokon. A hibát sikeresen elhárítottuk. A kellemetlenségekért ezúton is elnézésedet kérjük!
Üdvözlettel, G-Portál Team |
|
|
Zavar az erőben. |
|
2010.12.05. 23:30 |
|
Honlapunk akadozva üzemel, a hírek cikkek frissítése jelenleg nem lehetséges.
A szolgáltató dolgozik a hiba kiküszöbölésén.
Olvasóink szíves elnézését kérjük a felmerült technikai zavar miatt.
|
|
Tarlós: "a hanuka nyolc napja a szabadság és az isteni csoda ünnepe" |
|
2010.12.04. 19:13 |
|
Tarlós: "a hanuka nyolc napja a szabadság és az isteni csoda ünnepe"
Tarlós István szerint Budapest nem az antiszemitizmus, hanem a rend fővárosa, amely nem tűr meg semmiféle hátrányos megkülönböztetést; ezt bizonyítja a hanuka mostani megünneplése is. A főpolgármester csütörtökön a fővárosi Nyugati téren beszélt erről, ahol meggyújtották a nyolcágú gyertyatartó második lángját.
Tarlós István szerint Budapest nem az antiszemitizmus, hanem a rend fővárosa, amely nem tűr meg semmiféle hátrányos megkülönböztetést; ezt bizonyítja a hanuka mostani megünneplése is. A főpolgármester csütörtökön a fővárosi Nyugati téren beszélt erről, ahol meggyújtották a nyolcágú gyertyatartó második lángját.
Az eseményen megjelent Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, valamint Weisz Péter, a KDNP Barankovics István Izraelita Műhely Egyesületének elnöke is.
Tarlós István az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület által tartott rendezvényen rámutatott arra: a magyarországi zsidóság szabadon élheti meg vallását, és közvetítheti az egész magyar társadalomnak a fény, a szabadság és a jövő reménységének üzenetét.
A Nyugati téren immár 13. alkalommal megtartott rendezvényen a főpolgármester azt mondta, a hanuka nyolc napja a szabadság és az isteni csoda ünnepe; a zsidóság mintegy kétezer éve sikerrel őrizte meg identitását, amikor a Makkabeusok kivívták azt a jogot, hogy a zsidó emberek saját vallási törvényeik szerint élhessenek.
Valenta László, a belügyi tárca kabinetfőnöke Pintér Sándor belügyminiszter képviseletében felszólalva kiemelte: a kormányzat mindent megtesz azért, hogy biztonságban élhessen minden zsidó és nem zsidó állampolgár az országban. "Ezt a feladatot mi legjobb tehetségünk szerint el fogjuk látni" - tette hozzá.
Oberlander Báruch, a Chábád Lubavics mozgalom vezetője arról szólt: a vallási életben mindig előre kell haladni egyénileg és közösségi szinten egyaránt. A vallási szertartáson áldást mondott Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija.
A hanuka a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, ilyenkor a jeruzsálemi templomnak a szír-görög dúlás utáni, az időszámítás előtti 165. évben történt újbóli felszentelésére emlékeznek. Örömünnep, a szabadság - a vallási és a fizikai szabadság -, valamint a fény ünnepe.
A 2004-ben alakult EMIH - az MTI-hez korábban eljuttatott közleménye szerint - egy "új, konzervatív értékek és ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselője, amely a status quo irányzat megújításával, egyesíti az autentikus értékrendet és ortodox hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással".
|
|
Fricska |
|
2010.12.04. 18:36 |
|
|
A spengleri jóslat |
|
2010.12.04. 18:14 |
|
A spengleri jóslat
Demény Pál, magyar származású amerikai demográfus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 2002. november 20.-án megtartott akadémiai székfoglaló előadását Oswald Spengler - a Nyugat alkonyában megfogalmazott - döbbenetes előrelátásról bizonyságot tevő jóslatának felelevenítésével kezdte: "A német történész, Oswald Spengler 1922-ben megjelent művében, A nyugat alkonyában megkockáztatott egy olyan hosszútávú demográfiai jóslatot, melyre még hasonlóan ambíciózis kollégái is igen ritkán vállalkoznak." Olvassuk el a kétkötetes mű, második kötetének, 139-151. oldaláig terjedő részét. Az állakat előtte kérem felkötni!
Oswald Spengler A Nyugat alkonya II: kötet, 139-151. o.
„A világváros kőkolosszusa áll minden nagy kultúra életfolyamatának a végén. A lelkileg a vidék által megformálódott kultúrembert saját teremtménye, a város először birtokába veszi, aztán birtokolja, majd a maga teremtményévé, végrehajtó szervévé és végül áldozatává teszi. Ez a kőből álló massza az abszolút város. Képe, ahogy félelmetes szépségével az emberi szem fényvilágában megjelenik, a végérvényessé „vált”-nak egész fennkölt halálszimbolikáját magában foglalja. A gótikus épületek lélekkel átitatott köve az évezredes stílustörténelem során végül ennek a démoni kősivatagnak a lélek nélküli matériájává süllyedt.
Ezek az utolsó városok teljes mértékben szellemek. Házaik (szemben az ióniai vagy a barokk városok házaival) már nem az ősi parasztházak leszármazottai, amelyekből egykoron a kultúra is kiindult. Már egyáltalában nem is házak, amelyekben Vestának vagy Janusnak, a pentáoknak vagy a lároknak bármilyen helye is maradt volna, hanem puszta szálláshelyek, melyeket nem a vér, hanem a cél, nem az érzület, hanem a gazdasági vállalkozószellem teremtett. Amíg a vallási értelemben vett tűzhely a család igazi és jelentőségteljes központja, addig a tájhoz való végső kapcsolódási szál még nem szakadt el. Csak amikor már ez is elvész, és a bérlők és ágyrajárók tömege kezd ebben a háztengerben szállásról szállásra kóborolni (ahogy az előidők vadászai és pásztorai), akkor alakul ki teljesen az intellektuális nomádság. Ez a város egy sajátos világ – maga a világ. Csak mint egésznek van emberilakóhely-jelentése. Maguk a házak atomok, melyeket ez az egész tart össze.
A régi építésű városok – a maguk dómból, városházából és csúcsos oromzatú sikátorokból álló gótikus magjával, melynek tornyai és kapui köré a barokk kor szellemibb, világosabb, patríciusházakból, palotákból és csarnoktemplomokból álló kört emelt – kezdenek minden irányban formátlan tömeggé burjánzani, a bérkaszárnyák és célépítmények tömegével a sivataggá váló vidéki tájba rágódni, kezdik a régi kor tiszteletre méltó arculatát a körülépítésekkel és átvágásokkal szétrombolni. Aki egy toronyból néz le erre a háztengerre, az emberiségnek ebben a megkövült történelmében pontosan felismeri azt a korszakot, ahol az organikus növekedés véget ér, és az anorganikus és ezért mértéktelen, minden határon túllépő burjánzás elkezdődik. És megjelennek a célszerűségben való tisztán szellemi tobzódás művi, matematikai, teljesen tájidegen képződményei is: a városépítész városai, amelyek minden civilizációban ugyanarra a sakktáblaszerű formára, a léleknélküliség szimbólumára törekszenek. Ezeket a szabályos háznégyzeteket „csodálta meg” Hérodotosz Babilonban, a spanyolok Tenochtitlanban. Az antik világban az „absztrakt” városok sora Thurioival kezdődik, melyet milétoszi Hippodamosz „tervezett” 441-ben. Thurioit Priné (ahol a sakktáblaminta az alapfelületek mozgékonyságát teljesen eltüntette), Rodosz, Alexandria követik, mint a számtalan császárkori provinciaváros mintaképei. Az iszlám építészek 762 után tervek alapján építették Bagdadot, és egy évszázaddal később a Tigris mellett az óriásvárost, Szamarrát.
A cikk folytatása a tovább linkre kattintva érhető el.
|
|
Mi a gond Magyarország 1989. október 23-án kelt "alkotmányával"? |
|
2010.12.04. 18:04 |
|
Mi a gond Magyarország 1989. október 23-án kelt "alkotmányával"?
ALKOTMÁNY-t teljes közösségek alkotnak meg, nemzedékek során át, a kozmikus (természeti) törvényekkel összhangban. Célja: elvek, értékrendek, szellemiség, szabályok rögzítése által az egész közösség védelme, éltetése, gyarapítása ("Túlélő hangyák nincsenek, csupán túlélő hangyabolyok vannak." /LHA/). Magasabb erkölcsi és népképviseleti szintről határozza meg a megalkotandó törvények szellemiségét, kereteit. Jellemzője a "kötelességek és jogok összhangja".
TÁKOLMÁNY-t közösségek egyes csoportjai tákolnak össze, rövid idő alatt. Célja: valójában csoportok érdekeinek érvényesítése. A kozmikus (természeti) törvényeket (pl. önfenntartás, létfenntartás az élet minden területén, természetes életrendszerek hosszútávú egészséges működése) nyugodtan figyelmen kívül hagyja ("A népakarat kijátszása a demokrácia jogrendjében" /PJ/). Húsz év alatt népünk, hazánk - e "tákolmány" hibái és rejtett csapdái miatt (itt: 11 db) - sokat szenvedett.
E tákolmányból kimaradt a 'magyar nemzet' fogalma, így szükségszerűen annak - mint közösségnek - védelme, éltetése, gyarapítása is (ami bármely nemzet bármikori alkotmányának elsődleges célja kell legyen). Belekerült viszont a 'nemzeti és etnikai kisebbségek' védelme.
Kérdés: Hogyan érvényesül így a kiegyensúlyozottság és az azonos bánásmód elve? Mitől a Magyar Köztársaság alkotmánya, ha épp a magyarság éltetése, védelme hiányzik belőle?!
E tákolmány megengedte, hogy az országos statisztikákból kimaradjon a nemzeti vagyon szintje (fontos közérdekű adat!), így annak alakulása követhetetlen és számonkérése lehetetlen.
E tákolmány lehetővé tette a nemzet valós helyzetértékelésére alkalmatlan GDP (bruttó hazai termék) erőszakolt, ködösítő használatát, és "elfeledtette" a helyzetértékelésre kiváltképp alkalmas - a természetóvó és -megújító költségekkel helyesbített - GNP (bruttó nemzeti termék) használatát. Így rendre hiányos, illetve hamis képet kaptak és kapnak hazájukról a magyar állampolgárok.
A tákolmány lehetővé tette az ország e két évtized alatt működő vezetői számára, hogy - téves döntéssel avagy szántszándékkal, önként avagy idegen nyomásnak, zsaroló erőszaknak engedve - adósságcsapdába csalták a rájuk bízott jelenlegi - sőt: a politikai hatókörükbe nem tartozó, jövendő - magyar nemzedékeket. Az állam átadta pénzkibocsátási jogát a Magyar Nemzeti Banknak, az pedig beszüntette a valós Forint-kibocsátást, és államközi/nyílt piaci kölcsönökkel finanszírozza Magyarország működését, hatalmas kamatveszteséggel terhelve a magyar népet. A deviza alapú hitelek (forint-alapúak híján) tőzsdepiaci játékszerré züllesztik a magyar embereket.
E tákolmány megengedte, hogy hazánkban is kialakuljon egy "ember embernek farkasa" típusú - embertelen és istentelen - társadalmi-gazdasági modell (Káin elpusztítja Ábelt). Ez szemben áll a magyar népléleknek hagyományosan megfelelő, magasabb életeszményeket követő, emberséges létmodell megvalósításával (Hunor segíti Magort - és fordítva; humanizált önzés /SJ/).
E tákolmány védelmét élvezve, a globális nagytőke 30 év alatt kb. 400 Milliárd USD értéket vitt ki az országból, törvényesen. Eközben a magyarság tömegei elszegényedtek, megnyomorodtak.
E tákolmány - tisztes, reményteljes közösségi jövőkép felmutatásának elmulasztásával, magzat- és életellenességével - elérte: mintegy másfél millió magyar gyermek megszületése meghiúsult.
A cikk folytatása a tovább linkre kattintva érhető el.
|
|
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
