| | Kezdőoldal : Megint nem lesz autonómia, avagy miért nem nemzeti karakterű a Fidesz? |
Megint nem lesz autonómia, avagy miért nem nemzeti karakterű a Fidesz?
2010.12.06. 22:30
Megint nem lesz autonómia, avagy miért nem nemzeti karakterű a Fidesz?
nemnemsoha
A XX. bálványosi szabadegyetem is a végéhez érkezett, és ennek - legalábbis a mellékattrakciók terén - egyik központi témája az autonómia gondolata volt. A tusnádfürdői összejövetel repertoárján a legnagyobbként beharangozott mutatvány Orbán Viktor Fidesz-elnök, Traian Basescu magyarellenes román államfő és Tőkés László EP-képviselő előadása volt.
Orbán Viktor hagyományszerűen a csonka-magyarországi belproblémákra koncentrált, és a neoliberalális gazdaságpolitika csődjére fókuszált, miközben tetteiben a Fidesz is egyre inkább visszatérni látszik liberális gyökereihez. Nagyobb probléma azonban, hogy a román elnök ismét élesen kikelt a székelyföldi autonómia ellen. Mint ismert, korábban Basescu arra a kijelentésre ragadtatta magát, hogy Székelyföldön soha nem lesz területi autonómia, valamint hivatkozott az alkotmány azon passzusára, miszerint "Románia egységes, szuverén nemzetállam", mely soha nem fogja elismerni a kollektív jogokat. A román elnök a hallgatóság hangos morajlása és füttykoncertje közepette ismét kizárta a székelyföldi autonómia lehetőségét, amikor a székely autonómia-törekvésekre utalva azt mondta: nem hagyhatja, hogy Románia állampolgárainak útlevelet kelljen felmutatni az ország határain belül.
Orbán Viktor a füle botját sem mozdította a megengedhetetlen kijelentések hallatán, de azonnal szükségesnek tartotta leszögezni,hogy a Fidesz "alig várja azt a pillanatot, amikor Romániában a Fidesz európai politikai közösségéhez tartozó párt által támogatott Basescu újra elnök lesz", miközben az erdélyi magyarság törekvéseit rendre elnyomja az éppen Basescu nevével fémjelzett román államhatalom. Szempontunkból talán mellékes, de az utolsó konszenzusképes román államfő Emil Constantinescu volt, aki éppen az egyik korábbi bálványosi szabadegyetemen állt ki a kettős állampolgárság intézménye mellett, az autonómia kapcsán pedig kijelentette, hogy pártja, a Népi Akció Pártja támogatná az önrendelkezés jogának megadását a magyaroknak.
Nem így Orbán Viktor, aki a retorika szintjén képes megfelelni a politikai kaméleon-szerep színváltozásainak, tetteiben azonban többnyire hű marad a globális nagytőke által diktált feltételekhez. 1990. június 4-én még dölyfös liberálisként vezényelte ki hadait - élén Fodor Gáborral, aki a Fidesz fészkéből szállt a rabmadarak közösségébe-, az Országgyűlés ülséterméből, amikor Szabad György házelnök felszólította a képviselőket, hogy egy perces néma csenddel emlékezzenek a trianoni békediktátumra. 2005. december 5-én, a szégyenteljes fekete adventi népszavazás évfordulóján aztán ő állította vigyázzba a képviselőket, Wass Albert, Tamási Áron és Márton Áron heroikus kitartására is emlékezve.
A Demokratának adott 2004. augusztus 12-i interjújában (bárki visszakeresheti) Szájer József fideszes EP-képviselő okította a hetilap olvasóit: "A jelenleg hatályos európai uniós szerződések minden egyes új tag felvételét minden egyes jelenlegi tag hozzájárulásához kötik. És még És még csak nem is a kormányoknak, hanem a parlamenteknek kell ratifikálni az új tagok csatlakozási szerződését. Ezt úgy hívják, hogy vétójog. A vétó intézménye olyan eszköz tehát, amelyik egyik pillanatról a másikra új alapokra helyezheti a nyolcvan éve megoldatlannak tűnő trianoni traumát. Egyszerű eszköz, csak használni kell."
A Fidesz-közeli médiumok ugyan már törölték adatbázisukból Orbán Viktor 2004. július 24-i beszédét, részletesebb keresés után azonban felidézhetjük ennek legérdekesebb momentumait: " (...) arra kérek mindenkit, hogy mélyen érezzük át annak a történelmi felelősségét, hogy az elkövetkezendő tizenöt-húsz évben nem jön vissza olyan kedvező nemzetközi csillagállás az autonómia ügyében, mint amilyen Románia Európia Uniós taggá válásának pillanata. Most lehet kellő súllyal, most lehet kellő nemzetközi megértéssel és szimpátiával porondra lépni az autonómia érdekében. Attól tartok, hogy néhány év múlva már nem lehet. (...) Azt hiszem, hogy aki most nem az autonómiát állítja minden más kérdést meghaladóan az itteni politikai célkitűzések középpontjába, az valószínűleg történelmi hibát vét, és egy olyan esélyt mulaszt el, amely nem tér vissza."
Így történt. 2005. szeptember 26-án a magyar Országgyűlés jóváhagyta Románia Európai Uniós csatlakozását. A Fidesz 168 képviselője közül 84 igennel szavazott , nyolcvannégyen nem voksoltak. Igent mondott többek mellett Orbán Viktor, Áder János, Németh Zsolt, Rogán Antal, Demeter Ervin. Ugyancsak igennel szavazott Dávid Ibolya és Herényi Károly MDF-es képviselő.
A cikk folytatása a tovább linkre kattintva olvasható el!
Így történt. 2005. szeptember 26-án a magyar Országgyűlés jóváhagyta Románia Európai Uniós csatlakozását. A Fidesz 168 képviselője közül 84 igennel szavazott , nyolcvannégyen nem voksoltak. Igent mondott többek mellett Orbán Viktor, Áder János, Németh Zsolt, Rogán Antal, Demeter Ervin. Ugyancsak igennel szavazott Dávid Ibolya és Herényi Károly MDF-es képviselő.
Ugyancsak farizeus a Fidesz állsápontja a kettős állampolgárság ügyében. 2000. október 19-én Markó Béla RMDSZ-elnök és Orbán Viktor miniszterelnök budapesti találkozóján az RMDSZ elnöke hivatalosan közölte, hogy az összegzett aláírások alapján az erdélyi magyarság igényt tart a kettős állampolgárság valamilyen formájára. A magyar kormány képviselői a megbeszélésen kifejtették, ennek a kérdésnek a megoldása most nem időszerű. Kormánypártként a Fidesz nem támogatta a kettős állampolgárság biztosítását. Vezető politikusai több alkalommal is hangsúlyozták 1998-2002 között: a kettős állampolgárság biztosításának kérdése nincs napirenden. Miután viszont ellenzékbe került, a párt követelte, hogy a kormány adjon magyar állampolgárságot a határon túliaknak. Majd 2005. júliusában Zentán Kövér László okozott botrányt kettős állampolgárság-ellenes kijelentéseivel. Kövér László felelőtlen, eleve bukásra ítélt és semmilyen hasznot nem hozó kezdeményezésként állította be a népszavazást. Kijelentette, hogy aki ilyet tesz nem méltó arra, hogy a nemzet érdekében szóljon. Kifejtette azt is, hogy a FIDESZ bele lett kényszerítve az eseményekbe. Úgy kellett nekik a népszavazás, mint púp a hátukra. Szerinte december 5-e óriási károkat okozott, mert kiábrándította az embereket. "Olyan ez, mint, amikor rájön a kisgyermek, hogy nem a Jézuska hozza a karácsonyfát" - mondta Kövér. Tovább érvelve kifejtette, hogy elképzelhetetlen következményekkel járna, ha a külhoni magyarok megkapnák a magyar állampolgárságot, mert főként a fiatalok elköltöznének a szülőföldjükről.
Fent említett Kövér László egyébként a kilencvenes évek hajnalán több érdekes, azóta elsikkdt kijelentést is tett. Az egyiket éppen a nagy vitákat kiváltó 1992-es Csurka-dolgozat apropóján: (a magyar Országgyűlésben hangzott el 1992. augusztus 31-én): "Az elmúlt hetekben Csurka István nem először fogalmazza meg a maga nemzetmegváltó gondolatait, szerencsére nem nekem kell először az újabb keletű magyarországi nácizmus alapvetésének nyilvánítanom. (...) A nézetek nem újak tehát, de új az, amit ez a sokak által tanulmánynak nevezett szellemi Molotov-koktél jelent. (...) Nyilvánvalóvá teszi, hogy céljának, a hatalom mindenáron való megtartásának érdekében neki a parlamenti demokrácia összeomlása, az ország külső és belső békéjének fölborítása sem nagy ár. Az MDF-vezetés pedig szorgalmasan nyilatkozik. Kimondva: azzal nincs bajuk, hogy Csurka István írásán átsüt az antiszemitizmus, a demokratikus pepecselés iránti mély megvetés, a kizárólagos hatalomra törés, az állami erőszakszervezetek politikai megfontolásból történő alkalmazásának szándéka, a politikai ellenfelek ellenségnek bélyegzése, azok kizárása a nemzetből, akik az ország érdekeit másként látják szolgálandónak.(...) Amit pedig a Kormány és az MDF-elnökség tett, az nem más, mint hogy szánalmas, lapos, a lényeget elkerülő nyilatkozataikkal gyakorlatilag legitimálták, a parlamenti politizálás szintjére emelték, tehát szalonképessé tették a náci nézeteket - s az már tulajdonképpen tökéletesen mindegy, hogy azt milyen megfontolásból tették."
A baloldaliságról pedig az Első kézből című orgánumban 1990-ben február 10-én nyilatkozva ezt mondta: "A nagyapám a Bethlen-Peyer paktum után a szociáldemokrata párt pápai szervezetének alapító tagja volt. Vannak családi tradícióim, s én magamat nem szociáldemokratának, de mindenesetre baloldali érzelmű embernek tartom. (...) Először is, hogy az MSZMP szóhasználatát alkalmazzam, igenis polgári restaurációra van szükség, hogy egyszer valaki újra emelt fővel és hittel, komolyan hirdethesse és vallhassa a szociáldemokrata eszméket. Akkor lehet, hogy valamikor egy szociáldemokrata pártnak tagja leszek, de ez számomra sem tűnik közelinek."
Döntse el mindenki, hogy a Fidesz ezen tények alapján nemzeti karakterűnek tekinthető-e, vagy inkább szavaztahajhász formációnak. .
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
