|
Elfogadták a médiatörvényt
2010.12.22. 20:49
Elfogadták a médiatörvényt
MTI - emasa
Minden médiumra, így a lapokra, hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed az új médiatörvény hatálya. Az Országgyűlés keddre virradó éjszaka kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 180 oldalas indítványt, amely többek között szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, illetve rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is. A jogszabály alapján az MTI gyárthatja a közszolgálati hírműsorokat, a két nagy kereskedelmi televízió híradóiban a bűnügyi hírek aránya éves átlagban nem haladhatja meg a húsz százalékot, magyar zenei kvótát vezetnek be a rádiók számára, a reklámok pedig nem lehetnek hangosabbak, mint a műsor, amelyet megszakítanak. Azt azonban a kormánypártok sem támogatták, hogy a médiahatóság által megbírságolt médiumoknak azonnal fizetniük kelljen.
A törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét 256 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a parlament, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 248 kormánypárti politikus támogatta, 35 képviselő (a Jobbik és az LMP frakciójának jelenlévő tagjai, valamint négy MSZP-s képviselő) nemmel voksolt, 16 szocialista képviselő tartózkodott.
A név szerinti szavazás kezdetén az LMP képviselői tiltakozásul leragasztották a szájukat, a párt két képviselője, Szabó Rebeka és Schering Gábor pedig "A magyar sajtószabadság élt 21 évet" feliratú transzparenst mutatott fel. A szocialista Szanyi Tibor a szavazáskor egy szájkosarat emelt fel.
Az LMP képviselői tiltakoznak az elfogadott médiatörvény ellen (fotó: emasa)
A parlament döntésével hatályon kívül helyezte a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt, a sajtótörvényt, továbbá a nemzeti hírügynökségről szóló jogszabályt. Az új médiatörvény hatálya alá tartozik januártól minden Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató és itt kiadott sajtótermék, valamint bizonyos esetekben a más országból nyújtott, de ide irányuló, itt terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatások is.
Ez azt is jelenti, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódjaként működő médiatanács jogsértés esetén bármely médiumot bírsággal sújthat, ha az megszegi a médiatörvényt, vagy a november elején elfogadott médiaalkotmány rendelkezéseit. Így például gyűlöletet kelt személyek, nemzetek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, valamely egyház, vallási közösség ellen, illetve az általa közöltek alkalmasak valamely közösség megsértésére, kirekesztésére.
A cikk folytatása a tovább linkre kattintva olvasható el.
Az országos napilapok akár 25, a főszerkesztők 2 milliót fizethetnek
A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiumok esetében a bírság összege 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedhet. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre legfeljebb 25 millió forint, a hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forint bírságot róhat ki a médiahatóság, a médiumok vezetőit pedig maximum 2 millió forint bírsággal sújthatja.
A bírságot azonban a médiumoknak - bár egy, az alkotmányügyi bizottság által hétfőn benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat ezt célozta - nem kell azonnal befizetniük, hanem kérhetik a határozat végrehajtásának felfüggesztését a bíróságtól. A könnyítést tartalmazó módosító javaslatot Pálffy Istvánnal (KDNP) jegyző fideszes L. Simon László azt korábban úgy indokolta: megszüntetik annak lehetőségét, hogy egy jelentős bírság előzetes befizetésével a lapkiadók ellehetetlenüljenek.
A törvény alapján az NMHH a médiaszolgáltatási jogosultság felfüggesztéséről és a médiaszolgáltatás törléséről is dönthet. Az előbbi időtartama ismételt és súlyos jogsértés esetén 3 órától egy hétig terjedhet, míg a nyilvántartásból való törlés után a médiaszolgáltatás többé nem tehető elérhetővé.
A médiahatóság hivatala nyilvántartást vezet a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokról, nyomtatott és internetes sajtótermékekről, hírportálokról. A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak jövőbeni kiadója kezdeményezheti, a kérelemről az NMHH 15 napon belül határoz. A lineáris médiaszolgáltatásra jogosultak az NMHH által meghatározott mértékű médiaszolgáltatási díjat fizetnek, negyedévenként előre. A díjfizetés késedelme esetén a médiatanács a szerződést 30 napos határidővel felmondhatja.
Az NMHH hatósági eljárásban jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, műsorterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot magában foglaló - adatot tartalmazó eszközöket, iratokat, dokumentumokat megtekinteni, megvizsgálni, róluk másolatot, kivonatot készíteni. A jogszabály rögzíti, hogy a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a kiadó ugyanakkor felelősséggel tartozik a törvényben foglaltak betartásáért. Kiemelten fontos értéknek nevezi az indítvány a médiaszolgáltatások sokszínűségét, hangsúlyozva, hogy a sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának megakadályozására is.
Ennek érdekében kimondja, hogy a legalább 35 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező televízió, rádió, illetve az e piacokon együtt legalább 40 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató, annak bármely tulajdonosa és a benne befolyásoló részesedéssel rendelkező személy vagy vállalkozás nem indíthat új médiaszolgáltatást. Sőt, a műsorstruktúra módosításával, magyar és a független műsorkészítők által előállított műsorszámok arányának növelésével, vagy egyéb módon kötelesek lépéseket tenni a médiapiac sokszínűségéért.
Minimum 30 százalék magyar tartalom a tévében, 35 százalék rádióban
A szabályozás értelmében a televízióknak évi teljes műsoridejük több mint felében európai, több mint harmadában magyar műveket kell bemutatniuk; közszolgálati csatornáknál ez az arány 60, illetve 50 százalék. Ugyancsak a műsorkvótákkal kapcsolatos rendelkezés, hogy a rádióknak ezután legalább 35 százalékban magyar zenéket kell játszaniuk, és ezek negyede 5 évnél újabb felvétel kell, hogy legyen. Mindkét esetben lehetséges, hogy a médiumok a meghatározott arányokat a médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben rendezett módon, fokozatosan érjék el, e mentesség azonban egyszerre legfeljebb 3 évre engedélyezhető.
A jelentős befolyásoló erővel rendelkező televízióknak munkanapokon reggel 7 óra és fél 9 között legalább 15 perces hírműsort vagy általános tájékoztató műsorszámot, minden este 6 és 9 óra között legalább 20 perc hosszúságú hírműsorszámot kell sugározniuk. A jelentős befolyású rádiókban munkanapokon reggel fél 7 és fél 9 között legalább negyedórás hírműsornak kell helyet kapnia. E műsorokban a "demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló" bűnügyi tematikájú híranyag éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű a műsor időtartamának húsz százalékánál. A korlátozás az RTL Klub és a TV2 reggeli és esti, valamint a Neo FM és a Class FM reggeli hírműsoraira vonatkozik.
A két nagy kereskedelmi televízió emellett - a digitális műsorterjesztésű médiaszolgáltatása során - köteles biztosítani, hogy az este 7 és 11 óra között sugárzott, nem magyar nyelven készített filmalkotások és sorozatok legalább negyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen. A hallássérültek érdekében a TV2 és az RTL Klub mellett a közszolgálati csatornák is kötelesek a hírműsorokon kívül 2015-től minden filmet is magyar nyelvű felirattal elérhetővé tenni például teletext szolgáltatáson keresztül.
Bekerült a médiatörvény tervezetébe az is, hogy a kereskedelmi televíziók levonhatják a társasági adóalapjukból az új magyar filmalkotások támogatására kötelezendően fordítandó összeget, amit az éves reklámbevételük 2,5 százalékában állapít meg törvényjavaslat. Lényeges korlátozás, hogy a televíziók nem gyakorolhatják kizárólagos közvetítési jogukat oly módon, hogy a közönség több mint 20 százalékát kizárják a kiemelten nagy jelentőségű események - előfizetési díj fizetése nélkül is hozzáférhető közvetítésen keresztüli - nyomon követéséből. Hogy melyek ezek az események, azt a médiatanács állapítja meg.
A gyermekek és a kiskorúak védelme érdekében a lineáris műsorszolgáltatóknak műsoraik többségét kategorizálniuk kell. A korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, a 6 éven aluliak számára és a 12 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámokat a megfelelő jelzéssel bármikor sugározhatják, míg a 16 éven aluliak számára nem ajánlott műsorokat csak este 9 óra, a 18 éven aluliak számára nem ajánlottakat pedig este 10 óra után. A kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására alkalmas, pornográfiát vagy indokolatlan erőszakot tartalmazó műsor egyáltalán nem közölhető. Újdonság, hogy a szolgáltató kérésére - díj ellenében, 15 napon belül - a műsorszám kategorizálásáról a médiatanács is határozhat.
Nem lehet hangosabb a reklám, szabad a termékelhelyezés
A reklámokkal kapcsolatos rendelkezések között szerepel, hogy a hirdetések nem sérthetik az emberi méltóságot, nem tartalmazhatnak és támogathatnak a nemen, származáson, nemzetiségen, valláson, világnézeti meggyőződésen, fizikai vagy szellemi fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést, illetve nem gyalázhatnak nemzeti jelképet. Szintén tilos olyan reklám sugárzása, amely kiskorúakat szólít fel valamely áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, illetve amely arra biztatja a kiskorúakat, hogy beszéljék rá szüleiket a vásárlásra. A törvény rögzíti: a reklám, valamint az annak közzétételét jelző figyelemhívás átlagos hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.
A televíziókban és a rádiókban a reklámok óránkénti időtartama egyetlen egész órától egész óráig tartó időszakban sem haladhatja meg a 12 percet. A közszolgálati médiumokban óránként az eddiginél kettővel több, 8 perc reklám engedélyezett. Nem lehet reklámmal megszakítani a 30 percnél rövidebb híradásokat és a 14 éven aluliakhoz szóló, félórásnál rövidebb műsorokat, a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről szóló tudósításokat és a vallási, egyházi tartalmú műsorokat a filmek kivételével. A törvény értelmében 30 percnél hosszabb hírműsor vagy politikai tájékoztató műsorszám, illetve filmalkotás - a sorozatok és a dokumentumfilmek kivételével - reklámmal félórás időszakonként csak egyszer szakítható meg.
A szabályozás a filmek, sorozatok, sportműsorok és szórakoztató műsorszámok esetében lehetővé teszi a termékelhelyezést - kivéve a dohánytermékeket és a vényköteles gyógyszereket. A termékmegjelenítést tartalmazó műsorokban azonban nem hívhatnak fel az áru megvásárlására vagy a szolgáltatás igénybe vételére, és nem adhatnak indokolatlan hangsúlyt a terméknek. Választási kampányidőszakon kívül politikai hirdetés csakis már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felelős, mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.
Közszolgálati Kódex ad irányt a közmédiumoknak
A törvény szerint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap forrásaiból támogatja a közmédiumok feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi műsorszámainak előállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységét. Az alap jogi személy, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, kezelője a médiatanács, a vezérigazgatója feletti munkáltatói jogkört, ideértve a kinevezését, a médiatanács elnöke gyakorolja.
A közmédia finanszírozására szolgáló összeg elosztásáról a héttagú - a közmédiumok vezérigazgatóiból, az alap vezérigazgatójából és az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált két tagból álló - Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt minden év szeptember végéig. A közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogait és kötelezettségeit ugyancsak a médiaszolgáltatás-támogató alap gyakorolja. Az alap a közszolgálati médiavagyont nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, továbbá gondoskodnia kell a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó archívumok megőrzéséről is. A törvény szerint a médiatanács Közszolgálati Kódexet fogad el, amely a közszolgálati médiumok számára iránymutatást ad a médiaszolgáltatás megfelelő elveire vonatkozóan. A kódex módosításáról a kuratórium egyetértésével a tizennégy tagú, egyházi és civil szervezetek képviselőit tömörítő Közszolgálati Testület dönthet.
Központosított közszolgálati tartalmak
Változás, hogy a törvény az MTI-hez telepíti a közszolgálati rádiós és televíziós hírműsorok gyártását és a közszolgálati médiumok hírportáljának működtetését. A javaslat indoklása szerint a hírszerkesztőségek összevonása nem jár együtt a hírműsorok műsoridejének csökkenésével, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a közmédia a rendelkezésre álló kapacitás hatékonyabb kihasználásával tudósítson a közéleti eseményekről. A médiatörvény magában foglalja a Közszolgálati Közalapítvány és kezelő szerve, a kuratórium működésével összefüggésben nyáron elfogadott szabályokat is. Ezek értelmében a közalapítvány a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosa. A kuratórium 6 tagját az Országgyűlés választja, az elnököt és további egy tagot a médiatanács delegál, mindegyikük mandátuma 9 évre szól. A kuratórium ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósulását és megválasztja a közmédiumok vezérigazgatóit.
A közmédiumok ügyvezetését a közös felügyelőbizottság ellenőrzi; elnökét és 3 tagját a kuratórium választja, egyet a munkavállalók. A törvény megismétli és részletezi az NMHH működésének júliusban elfogadott szabályait is. A médiahatóság autonóm államigazgatási szerv, a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, elnökét - aki egyben a médiatanács elnökjelöltje - a miniszterelnök 9 évre nevezi ki.
A közmédia szakszervezetei tárgyalásokat sürgetnek az új munkáltatóval
A közmédia televíziós, rádiós és hírügynökségi szakszervezetei szövetség létrehozásáról állapodtak meg az érdekképviseleti tevékenység összehangolás érdekében, és levélben fordultak új munkáltatójuk, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójához, hogy sürgősen kezdődjenek meg a tárgyalások a januártól az alaphoz kerülő munkavállalók jövőjéről - közölte a Közmédiumok Szakszervezeteinek Fóruma (KFSZ).
A KFSZ alapító szakszervezetei szerint a foglalkoztatás biztonsága érdekében szükséges az érdekképviseleti munka egységesítése, ezért vállalták, hogy azonos álláspontot dolgoznak ki és képviselnek az MTVA-val folytatott tárgyalásokon a meghirdetett átalakulás főbb kérdéseiben, így például a kollektív szerződések és a bérfejlesztés ügyében.
A KFSZ tagjai kinyilvánították szándékukat egy szövetség létrehozására, amely szervezeti keretet adna szorosabb együttműködésüknek. A KFSZ partnerséget ajánl az átalakítás lebonyolításához, és kéri a döntéshozókat az együttműködésre. "Az eddigi egyeztetések alapvető hiányossága volt (...), hogy a munkaviszony szempontjából is jogutód alap vezetői nem adtak tájékoztatást, nem konzultáltak az alaphoz kerülő munkavállalók érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezeteivel. Ezért is alakult ki az a helyzet, hogy az alap leendő munkavállalói fokozott bizonytalansággal és bizalmatlansággal fogadják a sorsuk alakulásáról szóló információkat. (...) Kérjük az alap vezetőit, hogy még ebben az évben tájékoztassák a munkavállalókat, vegyék fel a kapcsolatot az érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetekkel" - írta a KFSZ.
A KFSZ-szakszervezetek egyetértenek a közmédiumok üzemi tanácsainak levelével, amelyet az új szervezet létrehozásával kapcsolatban írtak az illetékeseknek és közjogi méltóságoknak. A Duna TV, az MTI és az MTV üzemi tanácsának elnökei hétfőn nyílt levélben javasolták az átalakítások 6-8 hónappal történő elhalasztását, mert szerintük előkészítetlen, kidolgozatlan, tisztázatlan a közmédiumok átalakításának következő szakasza, amelyben január 1-jétől a munkavállalók túlnyomó többsége, több mint háromezer ember a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz kerülne.
A Közmédiumok Szakszervezeteinek Fóruma alapító szakszervezetei és ágazati szövetsége: a Televíziós Dolgozók Szakszervezete, az MTV Gyártásvezetői Szakmai Szakszervezet, a Televíziós Műsorkészítők Érdekvédelmi Szervezete, a Magyar Távirati Iroda Sajtószakszervezete, a Rádiós Műszakiak Szakszervezete, a Független Rádiós Szakszervezet, a Magyar Rádió Dolgozóinak Szakszervezete, a Duna Televízió Üzemi Szakszervezete, a Duna Televízió Dolgozóinak Szakszervezete, valamint a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége.
A médiatanács elnökét és 4 tagját a parlament egyidejű listás szavazással, kétharmados többséggel választja. A médiatanács ellátja az állami tulajdonban lévő frekvenciákat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának feladatait, műsorfigyelő szolgálatot működtet, ellenőrzi a hatósági szerződések megtartását, kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat, médiapiaci ágazati vizsgálatot, piacfelügyeleti eljárást folytat le.
Rendeletalkotási jog az NMHH-elnöknek, médiabiztos a szerkesztőségek ellenőrzésére
A médiatanács elnöke - a fideszes Rogán Antal javaslatára hétfőn elfogadott alkotmánymódosítással összhangban - rendeletet adhat ki a frekvenciadíjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak és az igazgatási szolgáltatási díj beszedésével kapcsolatban. A médiahatóság költségvetéséről az Országgyűlés dönt. Az NMHH a működésre és tartalékképzésére fel nem használt frekvenciadíjakat a hatóság a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapba fizeti be. A törvény alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatást és médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve a sajtótermékek olvasóit megillető jogok és érdekek érvényesülésében a média- és hírközlési biztos működik közre. A biztost az NMHH elnöke nevezi ki.
A biztoshoz érdeksérelem vagy annak veszélye esetén egyes felhasználók és érdekképviseleti szervek is panasszal fordulhatnak. A biztos a panaszt megvizsgálja és elbírálja, valamint hivatalból is indíthat vizsgálatot. Ha a panaszt megalapozottnak találja, tájékoztatja a panaszost a nyitva álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről. A biztos az érdeksérelem kivizsgálásakor bármely szolgáltatótól vagy kiadótól adatokat és felvilágosítást kérhet. A szolgáltató 15 napon belül köteles a kért adatot átadni, abban az esetben is, ha az üzleti titoknak minősül (amit a biztos köteles megtartani). Eljárásakor a biztos egyeztetést folytat a szolgáltatóval. Ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezi az érdeksérelem megszüntetését vagy orvoslását. A kezdeményezés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelyet nyilvánosságra hozhat.
A képviselők a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatokról keddre virradó éjszakáig vitatkoztak: az ellenzéki pártok felszólalói bírálták a törvény tartalmát és a tervezet benyújtásának, elfogadásának módját is.
A Jobbik szerint KGB-mentalitást tükröz a javaslat
A jobbikos Novák Előd a záróvitában elfogadhatatlannak nevezte, hogy az alkotmányügyi bizottság hétfőn tizenhat zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be. Kiemelte, hogy ezek egyike alapján a médiumok nem kérhetnék a megbírságolásukról szóló médiatanácsi határozat végrehajtásának felfüggesztését a bíróságtól. Véleménye szerint ez azt a célt szolgálja, hogy mindenki azt érezze: a kormánypártok kezében van, amit "KGB-mentalitásnak" nevezett. Novák Előd elképesztőnek nevezte, hogy a törvényjavaslathoz 106 koherenciazavart kiküszöbölő módosító indítványt nyújtottak be, 56 oldalon keresztül. Az ellenzéki képviselő "sunyinak" tartotta ezeket az indítványokat, és ezt a technikát.
Kifogásolta, hogy ismét kitolja a kormányzat a digitális átállás határidejét. Megjegyezte: az a 2005-ös cikk jutott eszébe, amit nemrég olvasott arról, hogy 5 év múlva már lehet utazni a 4-es metróval. Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a közmédiumok vagyonát tulajdonló alapot ismét, immár másodszor nevezték át. Hangsúlyozta, hogy a jobbik is tiltakozik a médiáról szóló törvényjavaslat ellen, de ehhez nem találtak olyan látványos eszközöket, mint az LMP, és elcsépeltnek nevezte, hogy a szocialista Szanyi Tibor szájkosarat hozott a Parlamentbe.
MSZP: Győztek a Fidesz héjái
A Fideszben a héják legyőzték a galambokat - így értékelte a médiatörvény tervezetéhez benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatokat Mandur László (MSZP). A szocialista politikus kifogásolta, hogy noha a törvényjavaslat tárgyalásának ebben a szakaszában már csak a koherenciazavart kiküszöbölő indítványokat lehetne benyújtani, a hétfői előterjesztések alapvetően írják újra a jogszabályt, ráadásul kapkodva.
Mandur László kifejtette: a kormánypárti képviselők olyan hatalmat adnak a médiahatóságnak, hogy az kénye-kedve szerint büntessen meg médiumokat "gumiszabályok" alapján. Lendvai Ildikó kiemelte, hogy a módosító javaslatok egy része örvendetes is lehetne, mert lezárják az úgynevezett "rendeletháborút". Közölte, hogy ezek viszont úgy módosítanak, hogy Szalai Annamária kapta meg az összes rendeletalkotási jogot. A képviselő abszurdnak nevezte a pályázat nélkül kiadható rádiófrekvenciákat.
LMP: gyalázat a médiatörvény
Az LMP szerint a törvény "gyalázat" a tartalma szempontjából is és amiatt is, ahogy a parlamenten átment - jelentette ki a párt frakcióvezető-helyettese. Karácsony Gergely megjegyezte, hogy a törvény azokon a pontokon lazít, ahol szigorítani kellene és ott szigorít, ahol lazítani kellene. Megjegyezte, hogy a Médiaszolgáltatási Alap működése átláthatatlan a parlament által választott kuratórium számára. Közölte, hogy soha nem látott pénz folyik be a közszolgálati médiumok finanszírozásába, miközben ezeknek a televízióknak a nézettsége, illetve a rádióknak a hallgatottsága zuhan.
Azt mondta, hogy a kereszttulajdonlások esetében is lazítja a szabályokat a jogszabály. Kitért arra is, hogy a kereskedelmi televíziók annyit reklámoznak, amennyit akarnak, mert ezt nem szabályozza a törvény. Hozzátette, hogy a digitális átállás időpontjának kitolása is a kereskedelmi tévék érdekeit szolgálhatja. Úgy fogalmazott, hogy eközben a Médiahatóság jogait kiterjesztik a nyomtatott sajtóra is, és közelebbről meg nem határozott szabályok alapján "brutális" bírságokat szabhatnak ki. Hangot adott a félelmének, hogy ezt nyomásgyakorlásra használhatják fel.
A képviselő azt mondta, hogy időnként szükség van új médiarendszer kialakítására, de ami most történik, az a "sajtószabadság felszámolása". Végül azt mondta, hogy Magyarország sokkal jobb médiatörvényt érdemel és ha a jogszabályt jelenlegi formájában fogadják el, akkor az ország "holnaptól egy fapados demokrácia lesz". Schiffer András (LMP) az elsődleges alkotmányos problémának azt tartja, hogy a kormányzat példátlan módon helyezi állami felügyelet alá az írott, illetve az internetes sajtót. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vélemény szabadságát védi az alkotmány, a szólás szabadságának pedig csak objektív korlátot lehet szabni.
Hozzátette: állami felügyelet vonni a szólás szabadsága bármilyen formájú megnyilvánulása fölé csak alkotmányosan, nagyon jól megindokolható okból lehet, és csak a lehető legszűkebb területen. Az ellenzéki képviselő leszögezte, jelenleg semmiféle alkotmányos indok, vagy társadalmi cél nem alapozza meg ezt az állami felügyeletet.
Kapcsolódó anyagok
Médiaszabályozás 2010 - Dosszié Vidám performansz a Szabadság téren
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
