Ha éjszaka, bármilyen testhelyzetben hangosan horkol, akkor keressen fel egy alváslaboratóriumot. Hatékony kezeléssel megelőzhető és kezelhető a betegség.  A betegség tüneteinek felismerése általános orvosi feladat, a betegség diagnosztizálása kizárólag alváslaboratóriumban lehetséges. Jelentkezzen most! Töltse ki interaktív tesztünket! Az Alvási apnoére utaló jelek  Felnőttek esetében Hangos, minden testhelyzetben jelentkező horkolás, gyakori felhorkantások alvási apnoe betegségre jellemzők. Kóros éjszakai légzés okozta rossz minőségű alvás másnap rendkívüli álmosságot, fáradtságot eredményez. A kóros állapottól szenvedő emberek képesek elaludni, akár munka vagy vezetés közben is. Statisztikák szerint az apnoés emberek 2-5-ször gyakrabban szenvednek közúti balesetet. Koncentrálóképességük csökken, feledékenyekké, ingerlékenyekké válnak, lehangoltak lesznek. Ezek a problémák rendszerint fokozatosan, több év alatt alakulnak ki. A tünetek sok esetben észrevétlenek maradnak, jelentőségüket alábecsülik. Az álmos ember betegségére leggyakrabban a családtagok, munkaadók, munkatársak figyelmeztetik, a megváltozott viselkedése, hangulata és teljesítménye miatt. Az alábbiakban összefoglaljuk az alvási apnoe betegség legjellemzőbb tüneteit: Alvásra jellemző tünetek: - horkolás - éjszakai légzéskimaradás, amelyet horkantás követ - nyugtalan alvás - nyak, tarkó izzadás - éjszakai vizelési inger Nappali tünetek: - reggeli álmosság - napközbeni fokozott aluszékonyság (töltse ki tesztünket ITT!) - figyelem, koncentráció, memória funkciók zavara - hangulat zavara - impotencia, csökkent libidó Betegségek, amelyek esetén javasolt az alvás vizsgálat: - magasvérnyomás (reggel mért érték magasabb, mint az esti) - szívinfarktus - agytrombozis, agyembolia - elbutulás Mitől alakul ki az alvási apnoe?  Alvás közben az izmok – beleértve a légzőizmokat – jobban elernyednek, mint nappal. Ez a folyamat a legtöbb embernél nem okoz különösebb problémát, azonban egyes esetekben a garatizmok az átlagostól túlságosan elernyednek. Ez az elernyedés, izomlazulás zavarja a légzést. Alvás alatt a garat feszítő, és egyes nyelv izmok feszülése akadályozza meg, hogy  a belégzés közben kialalakult szívóhatás a felsőlégutat elzárja. Ha ez a védő mechanizmus nem működik, akkor alvás közben a nyelv hátracsúszik a hátsó garatfalhoz és lezárja a levegő útját, a beteg nem jut levegőhöz. Alvási apnoe betegségre hajlamosító tényezők Elhízás Az elhízás az egyik leggyakoribb oka az alvásfüggő légzészavarok kialakulásának. A felrakódó zsírréteg gyengíti, valamint szűkíti a garatot, amely folyamat elősegíti az éjszakai elzáródások létrejöttét. Ráadásul az alvási apnoe betegség következtében kialakult alvászavar, egy bizonyos hormon, az ún. szomatotrop (növekedési) hormon csökkent termelése miatt zavart okoz az éjszakai zsírégetésben is, így ezen betegek, elhízása a betegség kialakulását követően egyre inkább kifejezettebbé válik, a megkezdett fogyókúra nem jár sikerrel. Az ideális testsúly kiszámolható a testtömeg index-szel. Kattintson ide! Dohányzás A dohányzás elősegíti az alvási apnoe betegség kialakulását. A betegség gyakorisága közel háromszoros. Ennek oka, hogy károsodhat a garatfeszítő izmok működéséért felelős reflexkör. Allergia Felsőlégúti allergia esetén az orrgarat nyálkahártya megvastagodása, nehezíti a levegőáramlást a felsőlégutakban. A csökkenő keresztmetszeten a levegő nagyobb sebességgel kezd ármolni, ami összeszívja a rugalmas izomfalat. Férfi nem Középkorú férfiaknál a betegség gyakorisága közel 10-szeres. Változókor Változókorban a nők esetében is gyakoribbá válik a horkolás. A hormonváltozások következtében elsősorban a progeszteron hormon szintjének változása rontja a garat izomzatának tónusát. Az alvási apnoe betegség típusai Az alváskutatók két alapvető légzési rendellenességet különböztetnek meg: Obstruktív Alvási Apnoe (Obstructive Sleep Apnoe Syndrome – OSAS) Ez a legáltalánosabb alvási apnoe, felső légúti apnoének is szokták nevezni. A lágyszájpad izomzata alvás közben elernyed, elzárja a garatot, így a légzés nehézzé és hangossá válik. A garat teljes elernyedése elzárja a levegő útját. Amikor a légzés periodikusan leáll, akkor a horkolásban szünetek jelentkeznek. A levegő nyomásának emelkedésével a rekeszizomnak és a mellizomnak erősebben kell dolgoznia. Ekkor az alvás átmenetileg megszakad, kitágul a garat. A légzés újraindulásakor a beteg levegő után kapkod és minden egyes lélegzetvételkor felébred. Ezek az ébredések – ún. mikroébredések - annyira rövid ideig tartanak, hogy reggel már nem emlékszik rájuk. Az alvási apnoében szenvedő beteg alvás közben 10 vagy akár több másodpercig nem vesz levegőt. A mikroébredések gyakorisága egy éjszaka során elérheti akár a százat is. Amikor alvás közben a légzés leáll, a véráramban az oxigénszint lecsökken, a szívnek nagyobb erőfeszítésbe kerül a vérkeringést fenntartani. A vérnyomás megemelkedik és a légzés újraindulása után is magas maradhat. Előfordul, hogy a szív néhányszor szabálytalanul ver és pár másodpercre le is állhat. A szív szabálytalan ütése miatt néhányan már meghaltak alvás közben, annak ellenére, hogy jó egészségnek örvendtek. Lefekvés előtt az alkoholfogyasztás, altatók és nyugtatók bevétele tovább csökkentik az izmok feszességét, ezáltal az izmok hajlamosabbak az elernyedésre. Néhány alvási apnoében szenvedő embernél nem figyelhető meg nyilvánvaló anatómiai, légzést zavaró rendellenesség, azonban néhány veleszületett adottság fontos szerepet játszhat. Az átlagosnál kisebb állkapocs, a nagy nyelv, megnagyobbodott garatmandula mind-mind részleges garatelzáródást eredményezhet. Ezek az adottságok néhány esetben egyszerre megfigyelhetők. Az Obstruktív Alvási Apnoe leggyakrabban túlsúlyos férfiaknál alakul ki. A női hormonok és a férfiakétól eltérő garat megakadályozhatja az OSAS kialakulását a nőknél. Centrális Alvási Apnoe (Central Sleep Apnoe – CSA) Az alvási apnoe ebben a formájában előfordulhat, hogy a garat nyitva marad, azonban a mellizom és a rekeszizom nem dolgozik. Az oxigénszint csökkenésére az agy „felébreszti” az alvót, a légzés megkezdésére. A Centrális Apnoe az idősebb korosztályban figyelhető meg. A 60 év fölötti lakosságból minden 4-dik emberből 1-nél megfigyelhető alvás közbeni zavart légzés. A legtöbbjük számára azonban, a probléma enyhének nevezhető. A centrális apnoe azoknál az embereknél gyakori, akiknek szív, vagy neurológiai problémájuk van. CSA esetén a mikroébredések tudatosabbak, mint az Obstruktív Alvási Apnoében szenvedőknél. Az alvási apnoé növeli a gutatütés kockázatát? 2005. december 20., kedd, 7:30 Utolsó módosítás: 2005. december 20., kedd, 7:31 eszközök: Az alvási apnoé rövid, levegővétel-mentes átmeneti időszak alvás közben, amikor a szervezet és az agy kevesebb oxigénhez jut. Kanadai és amerikai kutatók az apnoé és a gutatütés lehetséges kapcsolatát vizsgálták. Már a hetvenes években felmerült a lehetséges kapcsolat az apnoé és a gutaütés között, de ezt akkor tudományos bizonyítékokkal nem támasztották alá. Az összefüggés bizonyítása érdekében Dr. T. Douglas Bradley kutatócsoportja (Toronto) egy 1500 betegből álló csoport kórtörténetét dolgozta fel. A betegek közül 22-nek volt gutaütése, és ebből 5 alvási apnoében is szenvedett. Bradley szerint a gutaütés kockázata mintegy négyszeres volt az apnoés betegekben, még akkor is, ha a gutaütésben szintén komoly szerepet játszó faktorok, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a dohányzás hatását is belekalkulálták számításaikba. Egy másik kutatásukban közel 1200 vizsgálati alany életét figyelték minimum 4, maximum 12 éven át. Itt azt vizsgálták, hogy aki alvási apnoéban szenved, milyen valószínűséggel kap gutaütést. A mintegy négyszeres valószínűséget ebben a kutatásban is sikerült igazolni. Bradley szerint a gutaütést szinte minden esetben megelőzte alvási apnoé, ami nagyon fontos bizonyíték. A kutató szerint mindez azt igazolja, hogy az apnoé komoly kockázat a gutaütés szempontjából, és az orvosoknak mindenképpen kezelnie kell ezt a megbetegedést.  Amennyiben önnek, családtagjainak, vagy környezetében lévő ismerőseinek alvási apnoe betegségre jellemző panszai vannak, mielőbb keressen fel egy alvásambulanciát.