Minden olyan felhasználót aki eme közösség bármely tagját megsérti, vagy mások számára sértő, bántó célzatú szövegeket tesz közzé, azt azonnal moderáljuk, és kitiltjuk.
Az 1919-20-ban lezajlott párizsi béketárgyalásokat az ott kibicelő román szépasszonyok is befolyásolták. Ahogyan testi-lelki bájaikat latba vetették a nagyhatalmak sziesztázó köreiben, abból apácák és kiskorúak számára tiltott filmet lehetne forgatni, a történészek mégis csak futólag, mint mellékes színfoltra térnek ki a témára. A Trianon-palotában 1920. június 4-én aláírt szerződés évfordulója alkalmából megkísérelek olvasóink számára valamennyit törleszteni e mulasztásból. Az iskolában ma is úgy tanítják, hogy az első világháború után Erdély sorsa a gyulafehérvári népgyűlésen dőlt el, ahol az ország minden sarkából özönlött tömegek óriási hazafias lelkesedéssel, egyhangúlag mondták ki az egyesülést. Petre Pandrea író, szociográfus olvasónaplója sok egyéb trikolóros legendával együtt ezt is szertefoszlatja azáltal, hogy nem az érzelmekre, hanem a tényekre alapoz, mindenekelőtt arra, hogy az újszülött Nagy-Románia határait a győztes nagyhatalmak húzták meg, a népgyűléseknek tehát annyiban volt beleszólásuk, hogy egyetértettek velük. 1953. évi olvasónaplójának külön vonulata a román hódító szoknyák párizsi működésének leírása: hálószobák bűbájos vonzereje hogyan segítette Romániát új területek megszerzéséhez. Erről Ionel Br~atianu miniszterelnök, a román delegáció vezetője külön gondoskodott azért is, mert az intim csevegésekből értékes háttér-információkhoz jutott a tárgyalások menetéről. A hódítások fő célpontja Harold Nicolson, az angol bizottság vezetője volt. Peacemaking (béketeremtés) cím alatt később megírta visszaemlékezéseit, Petre Pandrea ennek kapcsán veti papírra gondolatait, mert szerzőjét Románia érdekei szempontjából kulcsembernek tekintette, amennyiben "1919-ben az Adriai-tenger, a Habsburg- és az Oszmán Birodalom sorsa az ő színes ceruzáinak hegyében rejlett... Az ő keze rajzolta térképre a román határokat." Nosza, Martha Bibescu hercegnőre hárult a honleányi feladat, Harold Nicolsont hálójába keríteni. Hogy a bukaresti Lahovary pék unokájából hogyan lett Bibescu hercegnő és párizsi szalonok kedvelt írónője, erre más alkalommal ugyanitt bővebben visszatérek, most maradjunk Trianon úrhölgyeinek előjátékánál. Erre utalva, Petre Pandrea rosszmájúan jegyzi meg: "Van valami balkániasan elbűvölő e csapat stratégiájában és taktikájában." Különösen a francia és az angol delegáció színes ceruzái részesültek megkülönböztetett figyelemben, e vonatkozásban jó példával járt elöl személyesen Mária királyné. Húsz évvel előbb mint Edinburgh hercegnője ment férjhez Ferdinánd trónörököshöz, mellékesen Viktória királynő unokája volt, így érthető, hogy Párizsba érkezése után az angol delegáció ifjabb tagjainak kedvence lett, cserében azt a csekélységet igényelte tőlük, hogy Románia új nyugati határát a Tiszáig tolják ki, tehát megkapja Debrecent, Békéscsabát, Hódmezővásárhelyt is. A francia delegációra Elena V~ac~arescu poétakisasszony volt ráállítva. A Br~atianu-stratégia őt feltehetően azért vetette be, mert a csábítás fortélyaiban már bukaresti hajadonként nagy tapasztalatokra tett szert. Mint Erzsébet királyné (írói nevén Carmen Sylva) első udvarhölgye, 1891-ben eljegyeztette magát a trón várományosával, Ferdinánd főherceggel. A vakmerő hódítás azért fulladt kudarcba, mert Ferdinánd nagybátyja, I. Károly király úgy vette elejét a rangon aluli házasságnak, hogy Elenát Párizsba száműzte, az exvőlegénynek pedig az említett edinburghi hercegnőt, Máriát választotta. Az ügy hozadéka az lett, hogy Ferdinánd szerelmei egész életükben utálták egymást, de most Párizsban közös frontot alkottak a haza érdekében. Mivel Elena V~ac~arescu ismert költőnő volt, neki Jean Cocteaut, a francia irodalom és művészet élő klasszikusát osztották ki, hogy bájai által rábeszélje, népszerűsítse Romániát. A baj csak az volt, hogy Cocteau a fiúkat szerette, de azért Elenának megtette a szívességet, hogy elit értelmiségi körökben hirdesse: Erdély ősi román föld, tehát nem maradhat újabb ezer évig magyar megszállás alatt. Ezt Petre Pandrea így kommentálja: "A színes ceruzáknak minél nagyobb területet kellett kiszakítaniuk Magyarországból és Romániának adniuk." A román-angol-francia szerelmi sokszögekhez fűződik egy emlékezetes jelenet, amelyből fogalmat alkothatunk a szoknyás hadműveletek módszereiről is. Mikor a tárgyalások eredményének első változatában az egész Bánát Szerbiához került, Anna de Noailles (Ana Brâncoveanu) Clemenceau színe előtt hisztérikus rohamot rögtönzött: blúzát szaggatva, haját tépve, zokogva sikoltozta a francia miniszterelnöknek, hogy a Brâncoveanu ősök csontjai resicai kastélyuk árnyékában pihennek, ezért ő inkább meghal, minthogy a családi örökségtől megváljon. Nagy alakítás lehetett, mert Clemenceau közbenjárt, hogy Bánát határa délebbre kerüljön, így Resica Temesvárral együtt Romániáé lett. Petre Pandrea szelíden megjegyzi, hogy a Brâncoveanu családnak semmiféle kastélya nem volt Resicán, hanem regáti birtokán egy szerény udvarházat mondhatott magáénak. Talán az ilyen esetekre utalva jegyezte meg később Br~atianu: "Trianonban Románia a vártnál többet kapott."
Áldott Magyar Karácsonyt kívánunk minden kedves Olvasónknak!
2010.12.24. 00:32
Áldott Magyar Karácsonyt kívánunk minden kedves Olvasónknak!
Kedves Olvasónk!
Békés Boldog Áldott Karácsonyt Kívánunk minden kedves tagunknak! Köszönjük, hogy egész évben segítették munkánkat, olvasták HON-lapunkat.Reméljük a jövőben is sok információt oszthatunk meg a Magyar Haza épülésének és jobbátételének érdekében!
Közeledik a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, a Karácsony. Mint minden jelentősebb ünnepet, az utóbbi évtizedekben a Karácsonyt is sikerült a hatalmon lévőknek a maguk torz képére formálniuk. Gondoljunk csak bele: Karácsonykor egyáltalán ki beszél már az emberiség megszülető reménységéről, a kisded Krisztusról? Még a nevét sem nagyon említik meg. Hol vannak már a régi tradicionális Karácsony esték, a csend, az áhítat és a békesség? Az ünnep jellegét teljesen szándékosan megváltoztatták és kijelenthetjük, hogy az ún. keresztény világ döntő részén immár az Ördög ül tort Karácsony idején.
A menetrendszerűen bekövetkező bevásárlási rohamról itt most nem is ejtenénk szót bővebben. Elég annyi, hogy a Karácsonynak semmi köze a bevásárláshoz, de még az ajándékozáshoz sem. Nyilván nem tilos ajándékozni, amennyiben az a normalitás határain belül marad és az őszinte szeretet határozza meg az eseményt.Nagyon fontos viszont odafigyelni az ünnep során előkerülő szimbólumokra. Ha az ember nyitott szemmel jár az utcán, rövid idő alatt képet kaphat a magyar társadalom aktuális lelki-szellemi-erkölcsi állapotáról. Hogy az embereknek mennyire nincs fogalmuk arról, mit is szimbolizál a Karácsony, azt jó mutatják az ebben az időszakban előkerülő „karácsonyi díszek”: az ablakokba tömegesen kihelyezett, elektromosan működtetett hétágú gyertyatartók, szintén az ablakokban rendszeresen feltűnő, pulzáló elektromos vörös csillagok és dávidcsillagok. Utóbbi kettőt az emberek kifejezetten szeretik alkalmazni a feldíszített fenyőfa csúcsdíszeként. Persze, a betlehemi csillag…
És akkor még nem is beszéltünk arról a divatos versenyről, hogy egy-egy településen melyik újgazdag tudja nagyobb tömegű giccsel kivilágítani udvarának növényeit, fáit, illetve az egész épületet. A szánalmas az, hogy ebbe a versengésbe sokszor a kevésbé tehetős emberek is beszállnak, hiszen ők sem akarnak lemaradni. Szintén sajnálatos jelenség az Amerikából begyűrűzött ökörség, vagyis a Mikulás, a Télapó és a Karácsony össze-vissza keverése. Ha lehet, óvakodjunk beleesni ezekbe a tudatosan, előre elkészített csapdákba.
A karácsonyi fény- és giccsáradathoz pedig még csak annyit: aki így viselkedik, az homlokegyenest ellentétesen cselekszik azzal, mint amit a krisztusi történet el akar mondani az embereknek. Hiszen az nem más, mint egy szimbolikus üzenet, hogy a Világ Világossága nem pompával jön a világra, hanem éppen ezzel ellentétesen egy elhagyatott, helyen, egy jászolban, ráadásul az év azon napján, amikor a legrövidebb a nappal. Krisztus pedig nem messiás, hanem megváltó. Méghozzá egyetemes megváltó.
Ezekre az apróságnak tűnő, de igen fontos dolgokra szerettük volna csak felhívni a figyelmet. És ami a legfontosabb: Karácsonykor és az azt megelőző időszakban (is) próbáljunk meg emberek maradni!
Vállalkozók figyelmeztető akciója a Tesco ellen Krónika - Gárdonyi Eszter - 2010.12.22.
Országszerte több Tesco áruház előtt tüntettek a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének tagjai. A tiltakozók szerint a cég több vállalkozónak sem fizetett az elvégzett építési munkáért. A Tesco azonban azt állítja: nem tartozik azoknak, akik érdekében az akciót szervezték, de kész tárgyalni.
"Figyelmeztető akciót hajtunk végre egy Magyarországon ismert és elterjedt multival szemben - mondta Babos László, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének régióvezetője. - Több vállalkozótársunknak az áruházaik építkezése során nem fizették ki a megérdemelt jutalmukat."
Babos László elmondta, hogy "próbavásárlást hajtanak végre". A gyülekező után a huszonegynéhány főből álló csoport meg is kezdte a vásárlást a hipermarketben. A kocsikba válogatás nélkül kerültek az árucikkek, miközben az áruházban javában tartott az utolsó nagy karácsonyi roham, és bár szinte minden pénztár üzemelt, a sorok egyre nagyobbak lettek a kasszáknál.
"Itt hagynánk ezt a két kosarat, megígérem önnek úri becsületszavamra, hogy 90 nap múlva kifizetjük ezt az árut, amit most bepakoltunk..."
Az akciónak Győrben az áruház biztonsági emberei, majd a rendőrség vetett véget, akik rövid helyzetértékelés és a résztvevők adatainak begyűjtése mellett annyit közöltek, hogy az áruház magánterület, de a csoport egyetlen tagja sem szegett törvényt, ezért amennyiben az áruház vezetése nem tesz feljelentést, az ügynek nem lesz következménye.
EU rejects eastern states' call to outlaw denial of crimes by communist regimes
Eastern European states wanted Soviet crimes 'treated according to the same standards' as those of Nazi regimes
WHY DO THEY REJECT IT?
'For all the terrible crimes of the USSR, you can't compare the people who built Auschwitz with the people who liberated it,' said Nazi-hunter Efraim Zuroff.
Magyarul: az EU hallani sem akar a kommunisták által elkövetett genocidiumokról.
A "gyűlölettörvények" nem érvényesek a kommunista tömeggyilkosok ellen mert ahogy a drágalátos Efraim Zuroff kijelentette azok nem összehasonlíthatók a német "bűnösökkel"!!!!
Harminc-negyvenmillió áldozat teljesen érdektelen a holocaust iparosok számára, csak a 6 milliós hazugságot tilos cáfolni!!! A szovjet által elkövetett TÉNYLEGES genocidiumot viszont cáfolhatja mindenki kedvére!
Ha valakinek még lett volna kétsége arról hogy ki irányítja az EU-t evvel megkapta a tagadhatalan bizonyítékot hogy ott is CSAK A CIONISTÁK URALKODNAK.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
