A dohányzás szokása és káros hatásai

A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény kezeletlen vagy előkezelt levelinek élvezete. Ősidők óta ismert, hogyha egyes meggyújtott vagy izzó növények füstjét beszívják, akkor vagy élénkítő, vagy ellenkezőleg, kábító hatást érnek el. Például a kendermagot tüzes kőre, később tüzes fémlapra hintettek, és fölé hajoltak, hogy kábító füstjét belélegezzék. Hasonló okból terjedt el a martilapu füstjének élvezete és Keleten az ópiumpipázás.
A dohányzás szokását Európában az indiánoktól vették át, feltehetően először Kolombus és társai láttak pipázó indiánokat. Portugáliából 1560-ban Jean Nicot francia diplomata terjesztette tovább (az ő nevét őrzi a dohány Nicotiana tabacum és alkaloidjának nikotin elnevezése). Magát a növényt annyira becsesnek tartották, hogy szentfű, isteni fű, szent kereszt füve, mindenre hasznos fű stb. elnevezésekkel illették, és nemcsak élvezeti szerként, hanem különböző megbetegedések gyógyszereként, sőt eleinte dísznövényként is használták. Hazánkban a török hódoltsággal, állítólag a XVI. század második felében terjedt el a dohánytermesztés. Ennek még az sem szabta határát, hogy például Törökországban és Angliában előfordult, hogy halálbüntetéssel sújtották, az egyház pedig kiátkozással bűntette a dohányzókat. Hazánkban a XVII. századból maradtak fenn olyan erdélyi rendelkezések, amelyeket a dohányzás szigorú visszaszorításának érdekében hoztak. Általában pénzbüntetéssel sújtották a dohányzáson kapottakat. Mindezek ellenére a dohányzás szokása és vele együtt a dohánytermesztés az egész világon elterjedt.
A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak. Képlete: C₁₀H₁₄N₂. Levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű és dohányszagú olajos folyadék. A szárított dohánylevelek 1-2% nikotint tartalmaznak, de ennek nagy részét eltávolítják magas hőmérsékleten való szárítással. 20-60 mg-ja már halált okozhat.
A dohányzás indiánoktól eredő ősi formája a pipázás. Emellett egyes népek és bizonyos foglalkozású egyének között a dohánylevél élvezetének más formája, így a tubákolás (dohánypor felszippantása az orrba) és a bagózás (különlegesen előkezelt, préselt dohány rágása) is elterjedt. Az időt és figyelmet igénylő, bizonyos fokig nehézkes pipázás mellett és helyett elterjedt az összesodort dohánylevelekből készült szivar és kb. 100 év óta – először katonák által készített – papirosba csavart vagdalt dohánylevél, a cigaretta élvezete is. Utóbbi ma a legelterjedtebb és legszokványosabb formája a dohányzásnak. E szokás célja a dohánylevelekben található nikotin élvezete. A dohányzás első alkalommal kellemetlenségekkel jár: hányás, verejtékezés, gyengeség stb. Azonban későbbi alkalmakkor kellemes lehet, például az étkezés után keletkező fáradtság és álmosság leküzdésére. Az emésztőmirigyek és belek működése fokozódik, így elősegíti az emésztést. A dohányzás mellékvesére gyakorolt hatásával fokozhatja a vércukor mennyiségét, emelheti a vérnyomást, csökkentheti az éhségérzést, valamint a hasi vérerek szűkítésével növelheti az agy vérellátását, ezáltal a szellemi munkát segíti elő. A dohányzással párhuzamban évek során kialakuló reflexek megnyugtatóan hatnak, csökkentik az idegességet, de ezek a leszokás legnagyobb akadályai. A tapasztalt kedvező hatások miatt a megrögzött dohányosok nehezen tudnak leszokni szenvedélyükről, amelyek elhagyása kellemetlen kiesési (idegességi) tünetekkel, valamint az esetek egy részében az étvágy fokozódása miatt testsúlynövekedéssel jár.
A dohány nikotintartalmának 30-60%-ka kerül a füstbe és a dohányzás módjától (lassan, gyorsan, tüdőre szívva) függően annak 20-90%-ka a szervezetbe jut. Kis része a vizelettel kiválasztódik, jelentősebb része a szervezetben lebomlik (a lebontásban elsősorban a tüdő, máj és vese vesz részt). Erős dohányos szervezetébe óránként 0,01-0,02 gramm nikotin kerül; a halálos adag pedig 0,06 gramm. Feltehetően a dohányosok valamiféle ellenállásra tesznek szert, miután 10 g dohány, mintegy 2-3 cigaretta halálos adagját tartalmazza (tápcsatornákból való felszívódás utján).
A káros hatásoknak három fő forrása van: a hőhatás, a mechanikus hatás (pipázásnál) és a kátrányszármazékok hatása (ez utóbbi a cigarettapapír égéséből ered). Pipázóknál az ajak- és nyelvrák, cigarettázóknál a gége- és tüdőrák a gyakoribb, mint a nemdohányzók között. Ezenkívül a szív és érbetegségekre is káros kihatással van a dohányzás. A cigaretta szempontjából a filter sem igazán csökkenti a káros hatásokat.
Nos az ártalmak közül lássuk a legveszélyesebb betegségek csoportját, a rákot. A dohányzás okozhat ajak-, szájüreg-, gége-, valamint nyelőcsőrákot. Ezek a kórok általában minden dohányost sújtanak, hiszen a füst a légzőszervrendszer ezen részeihez mindenféleképpen eljut. Ugyanezen okok miatt lehet még tüdő-, légcső- és hörgőrák is lehet a káros hatás. A dohány élvezete nikotintartalma miatt okozója lehet még hasnyálmirigy- és veseráknak is. Ez természetesen még nem az összes “mellékhatás”.
Az előbb felsoroltakon kívül más légzőszervi betegségek is előfordulnak a dohányzóknál. A füst káros hatása az idült hörgőgyulladásban és tüdőtágulatban mutatkozik meg. Előidézhet még asztmát is.
A dohány “hatóanyaga” (a nikotin) jelentős elváltozást okozhat a keringési szervrendszerben is. Például gyakran magas vérnyomást vagy koszorúér-betegségeket okoz. Ezenkívül károsítja még az érfalakat is. Így okozója lehet agyérbetegségeknek, érszűkületnek, amurizmának és érelmeszesedésnek.
Fontos, hogy a kismamáknak nem szabad dohányozniuk, mivel a nikotin átjuthat a magzatba, szoptatáskor pedig bekerülhet az anyatejbe. Így a gyermeknél gyakran alacsony születési súly, légzési zavarok figyelhetőek meg. Előfordulhat, hogy a kisgyermek még csecsemő korában meghal.
Azonban a leggyakoribb hatásai a dohányzásnak a mélyebb hang, a gégehurut, az étvágytalanság (amit az előbbiekben említett étvágyelvevő hatás okoz), a szédülés, az álmatlanság, esetenként még látásromlás is; összefoglalóan az idült nikotinmérgezés.
A dohányzás ártalmaitól teljesen ma már senki sem védett, tulajdonképpen dohányzók és nemdohányzók helyett helyesebb aktív és passzív dohányzókról beszélni. A dohányzás elterjedésével arányosan a társadalmi közösségekben egyre kevesebb lehetőség adódott a passzív dohányzók részére, hogy dohányfüstmentes környezetben éljenek és dolgozzanak, mind a mai napig, amikor is bevezették a dohányzó területek elkülönítéséről szóló törvényt.
A passzív dohányzásról szokás azt mondani, hogy akár kétszerte károsabb, mint az aktív. Bizonyítja ezt, hogy ha például egy gyermek kora kisgyermekkorától dohányfüstös családban nevelkedik, az amikor középiskolás korában tüdőszűrésen vesz részt, a tüdeje egy nagyon erős dohányoséhoz hasonlítható. Sajnos ma már a magyar családok több mint fele dohányzik.

A dohányzás káros következménye

A szájüregi rosszindulatú daganatok kialakulása a leggyakrabban a dohányos embereket veszélyeztet - állítják izraeli kutatók. A cigarettafüst egyik jellemző tulajdonsága, hogy képes az emberi nyál kémhatását megváltoztatni. Az emberi nyál egyik fontos feladata a szájba került káros anyagok „méregtelenítése”. A nyál a szervezet komoly védelmi funkcióját tölti be. Olyan molekulákat tartalmaz, amelyek képesek közömbösíteni a szervezetre ártalmas vegyületeket.

 A szájüregben keletkezett rosszindulatú daganatok kialakulásában a dohányzásnak jelentős szerepe van. Statisztikai adatok szerint a szájüregi rákok 80-90%-a dohányzás, szivarozás, pipázás következtében alakul ki. Felméréseket alapján megállapították, hogy erős dohányosoknál 4-15-ször nagyobb a szájüregi rák kialakulásának kockázata, mint a nem dohányosok esetében.

Korábban az is bizonyítást nyert, hogy azoknál, akik sokéves dohányzás után felhagynak a káros szokással, náluk idővel jelentősen csökken a szájüregi rák kialakulásának kockázata.

A British Journal of Cancer című rákkutatási egészségügyi szaklapban megjelent tanulmány szerint a nyál kémiai összetétele ellenkezőjére fordulhat a cigarettafüst összetevői hatására.. Izraeli kutatók legújabb eredményei szerint a cigarettafüst a nyállal keveredve elpusztítja a védő hatású molekulákat, sőt egy olyan agresszív vegyületkeverék jön létre, amely megtámadja a száj nyálkahártyájának sejtjeit. Az izraeli kutatók úgy gondolják a folyamat jelentős mértékben hozzájárul a szájüregi rák kialakulásához.

Emberi sejtek egy részét közvetlenül cigarettafüstnek, a másik részét pedig nyállal kevert cigarettafüstnek tettek ki. Az eredmények azt mutatták, hogy a nyál-füst keverék sokkal pusztítóbb hatást ért el, mint a puszta dohányfüst. A füstös nyálat megvizsgálták és kiderült, hogy annak több fontos összetevője, köztük antioxidánsok pusztultak el. Dr. Raphael Nagler a Techno- Israel Institute kutatócsoportjának munkatársa elmondta, hogy a nyál egyes összetevői és a dohányfüstben található, egyébként alacsony reakciókészségű szabadgyökök együtt rendkívül aktív szabadgyökök kialakulásához vezetnek, amelyek a másodperc töredéke alatt megtámadják a nyálban lévő molekulákat.

Forrás: cnn

"Ma a lakosság 38 százaléka - a férfiak 41, a nők 27 százaléka - dohányzik, és sajnálatos módon egyre inkább terjed a dohányzás a nők és a tinédzserek körében" - mondta Strausz János professzor, a tüdőgyógyász társaság elnöke.

Magyarországon ma 600 ezer személy szenved krónikus tüdőtágulatban, s 90 százalékuk dohányos - tette hozzá. Közölte azt is, hogy Magyarországon jelenleg 18 ezerre tehető a tüdőrákban szenvedők száma, különösen lesújtó, hogy évente hétezren betegednek meg tüdőrákban, s hasonló számban halnak meg ebben a betegségben.

Forrás: Népszabadság

Hogyan hat a dohányzás szervezetünkre?

A dohányipari termékek nagymértékben tartalmaznak olyan anyagokat, - nikotint, ciánhidrogént, szénmonoxidot - amelyek sokféle betegség kialakulásában játszhatnak szerepet. A "tabak" áruk tehát olyan káros anyagokat tartalmaznak, amelyek fellelhetők különféle mérgező növényekben és kipufogógázokban - igaz, más koncentrációban.

 Az emberek többsége sajnos nem is sejti a fenti tényeket és nem foglalkozik a dohányzás okozta - viszonylag hamar fellépő- egészségkárosító "jelekkel". Így nem is tudja levonni a szükséges konzekvenciákat.

Természetesen a mérgeket tartalmazó füst nem egyből halálos, szépen lassan végez az emberrel. De minden egyes cigarettának negatív hatása van a szívfunkcióra, a vérnyomásra, a szervezet oxigén felhasználási képességére és más fontosabb funkciókra is.

A szervezetnek nincs ideje ezen mérgek semlegesítésére, kiürítésére. A szervezetre nézve ez a "stressz" egy nem lebecsülendő egészségkárosító rizikót jelent.

Néhány adat

- Orvosilag bizonyított, hogy egy átlagos dohányos tüdejének 3 kg kátrányt és 15 kg brikettet kellene feldolgozni 40 év leforgása alatt, ha átszámolnánk az egészségkárosító anyagokat.

- A rákos betegség kialakulása egy dohányosnál 25-ször nagyobb rizikók jelent, mint egy nem dohányzó esetében. Tíz tüdőrákban elhunyt beteg között nyolc-kilenc erős dohányos.

- A szívinfarktus kialakulásának a veszélye 5-ször nagyobb egy dohányosnál, mint egy nem dohányosnál.

- Dohányzó kismamák között gyakori a koraszülés illetve a vetélés.

- Az erősen dohányzó nőknél a változókor is hamarabb jelentkezik.

- Különösen nőknél az erős nikotinfogyasztás felgyorsítja az öregedést.

A cigaretták a következő káros anyagokat tartalmazzák: nikotin, kátrány, ciánhidrogén, arzén, fenol, ammónia, szénmonoxid. Továbbá mintegy 600 kevésbé károsító anyag is fellelhető a dohányipari termékekben.

Néhány javaslat a dohányzás csökkentésére illetve abbahagyására:

- Próbálja meg szándékosan otthon hagyni a cigarettát és az öngyújtót és ne vásároljon újat!

- Soha ne vásároljon tartalék cigarettát!

- A nemdohányzók és a gyerekek jelenlétében ne gyújtson rá!

- Se otthon, se a munkahelyén ne készítsen elő hamutálcát!

- Ha bizonyos cigaretta termék nikotin illetve kátránytartalma növekszik, térjen át másik márkára!

- Ha valaki megkínálja cigarettával, ne fogadja el!

- Ne dohányozzon soha éhgyomorra!

- Próbálja meg a füstöt nem "letüdözni"!

- Fokozatosan csökkentse a dohányzást először otthon, a kocsiban, az utcán, a munkahelyén és végül sehol se gyújtson rá!

- Menjen olyan étterembe, ahol tilos a dohányzás!

- Ha az ember unatkozik, hamarabb nyúl cigarettához. Éljen tevékeny életet!

- Sporttevékenység után az embereknek általában nincs "nikotinéhségük". Sportoljon rendszeresen!

S végül, ha már egy bizonyos ideig kibírta, hogy nem gyújtott rá, akkor ne hagyja magát az átmeneti elvonási tünetektől befolyásoltatni, mint pl. kezdeti erős köhögési inger, idegesség, éhségérzet. Ezek a negatívként megélt elvonási tünetek normálisak, hisz a szervezet anyagcseréjének hozzá kell szokni először a megváltozott körülményekhez. Egy pár hét múlva ezek a tünetek lényegesen alábbhagynak és végül meg is szűnnek.

Milyen dohányos Ön?

Számos oka lehet annak, hogy cigaretta után nyúlunk. Megszokásból, vagy éppen azért, mert mások is ezt teszik, netalán ízlik, vagy unaloműzésként. De sokan "alkalmazzák" a stressz és az idegesség ellen is.

Hogyan is kezdődik ez legtöbb esetben? Kíváncsiságból és kísérletezési vágyból "elcsábulunk" már a fiatalságunk kezdetén.

Úgy 10-12 évesen próbálják ki legtöbben az első cigarettát, talán azért, hogy imponáljanak a baráti körben. A szülők példamutatása is jelentős szerepet játszik a dohányzási szokások kialakulásánál, vagy éppen ki nem alakulásánál. A döntő időszak, hogy az ember dohányzóvá lesz, vagy mégsem, általában a serdülő korra tehető, úgy 15-18 év között. A fiatalok gyakran felhasználják a dohányzást az erő fitogtatására. Egy másik "motivációs erő" lehet, hogy a másik nem képviselőinek próbálunk vele imponálni, s így próbáljuk magunkat érvényre juttatni.

Tehát a serdülőkor az az időszak , amikor is elválik, hogy kiből milyen dohányos lesz.

Élvezeti dohányos

Ahogy ebbe a csoportba tartozók nevében is benne van, maga a cigaretta, szivar és pipa élvezete áll ezeknél az embereknél az előtérben. Minden egyes "slukkot" élvezettel és nagy átéléssel végeznek el. Az élvezeti dohányos naponta legfeljebb 4-5 szál cigarettát, vagy 1-2 szivart, illetve pipát szív, de ha úgy adódik, akár több napon keresztül is hajlandó lemondani a nikotinról. Az élvezeti dohányos esetében a dohányzásról való lemondás nem okoz különösebb nehézséget, természetesen akaraterő nélkül ez se menne. Pótcselekvésként ajánlott a rágógumi vagy némi édesség.

További "elterelő hadműveletként" lehet alkalmazni a zenehallgatást, izgalmas olvasmányt, egy-egy jó mozi ill. színházi előadást, érdekes beszélgetéseket baráti társaságban, amik mind elfeledtetik velünk a dohányzás létezését.

Alkalmi dohányos

Az alkalmi dohányos keresi az alkalmat a dohányzásra. Még náluk sincs minden veszve, de azért egyfajta függőség náluk már kialakult. Partikon, különböző rendezvényeken, étteremben, irodában, mindenhol megtalálják az alkalmat, hogy rágyújtsanak és igényük is van rá. Az alkalmi dohányos is tud olykor-olykor kisebb-nagyobb dohányzásmentes szünetet beiktatni, de ez nála már nehezebben megy, s a leszokás is nehézkesebbé válhat.

A leszokáshoz neki szüksége van megbízható segítőtársra, aki ellenőrzi és figyelmezteti őt. De a leszokás egyik alapvető feltétele, az olyan alkalmak kerülése, amelyek hangulatot teremtenek és kedvet csinálnak a dohányzáshoz.

Nikotinfüggő vagy "kényszerdohányos"

Egy biztos: a kényszerdohányosoknak kell a legnagyabb akaraterő a dohányzással való felhagyáshoz. Kiegyensúlyozottan élő embert nem igen találunk az erős dohányosok között. A legtöbb erős dohányos komoly stressznek, idegeskedésnek van kitéve. Vannak olyanok is, akik nem tudnak magukkal mit kezdeni és kétségbeesésükben cigarettához nyúlnak. Az a kényszerérzés, hogy evés, vagy kávéivás után rá kell gyújtaniuk, nagyfokú függőséget jelent.

Szintén fokozza a nikotin szükségletüket, ha izgalmas filmet látnak, vagy önnön maguk kerülnek feszültségbe. Vannak extrém esetek is, pl amikor a nikotinfüggő az esti lefekvés előtt azzal szembesül, hogy elfogyott a cigarettája: felöltözik, képes kocsiba ülni és elhajtani cigarettáért.

Passzív dohányzásra kényszerítve

Biztosan ismerős a helyzet: egy étteremben ebédel egy társaság. Valaki hamarabb abbahagyja az ebédet és szégyenlősen felteszi a kérdést. "Zavar valakit, ha rágyújtok?" A legtöbb esetben a következő válasz érkezik "Csak nyugodtan" de van, aki kicsit irónikus: "Nyugodtan, ha Önt se zavarja, ha én tovább eszem".

Ha valaki nem tud, vagy nem akar lemondani a dohányzásról, legalább az elvárható lenne, hogy embertársaira tekintettel van és bizonyos helyzetekben és helyszíneken nem gyújt rá.

S végül egy másik megközelítés

Egy áldott állapotú nőnek nem csak magával szemben, hanem magzatával szemben is kell, hogy felelőssége legyen. A dohányfüst szénmonoxid - és nikotintartalma a belélegzés során a vérárammal bekerül a leendő gyermek vérkeringésébe is. Így a fiatal, gyenge szervezet már a megszületés előtt szervezeti károsodásokat szerezhet.

A kora- vagy halvaszülés veszélye sokkal nagyobb a terhesség alatt dohányzó anyáknál, s a veleszületett szívrendellenesség is sok esetben ide vezethető vissza.

Dohányzó szülők- veszély a gyerekekre?

A dohányzás már az anyaméhben befolyásolja a magzat tüdejének funkcióit.

 Újabb megfigyelések szerint a terhesség alatti dohányzás veszélyeztetheti a születendő gyerek zsíranyagcseréjét. A dohányzó kismamák és szülők különböző módon veszélyeztethetik gyermekeik egészségét.

A terhesség alatti dohányzás előidézheti pl. a kis súllyal történő születést. Bizonyított tény, hogy a dohányzás a hirtelen gyermekhalállal és a légúti betegségekkel összefüggésben áll – erre mutat rá a Gyermekek egészségéért alapítvány és a Dr. von Haunerschen gyermekkorház Münchenben.

A terhesség alatti dohányzás növeli a gyermekeknél a későbbi túlsúlyosság veszélyét is. Rüdiger müncheni professzor a dohányzó kismamák és a gyerekeiknél tapasztalható zsíranyagcserezavarok összefüggéseire figyelmeztet.

A terhesség alatti dohányzás növeli a korai gyermekhalál veszélyét

"A terhesség alatti dohányzás nyolcszor nagyobb rizikót jelent a korai gyermekhalálra"- mondja Gerhard Jorch magdeburgi professzor. A rizikó nagysága a dohányzás mennyiségétől függ, de a 10 szál/ nap fölötti cigarettafogyasztás már meglehetősen nagy veszélyekkel járhat.

Légzőúti megbetegedések passzív dohányzás miatt A terhesség alatti dohányzás ahhoz vezethet, hogy a méhben a légutak csökevényesen fejlődnek. "A tüdő szerkezete már a méhben meghatározott"- mondja Dr. Erika von Mutius, a müncheni Haunerschen gyermekklinika docense.

A passzív dohányzástól elszenvedett légzőúti megbetegedésektől óv Dr. Erika von Mutius. A passzív dohányzás az oka a respiratórikus rendszer gyakori fertőzésének, és felelős az asztma kialakulásáért is.

A dohányzás egészségkárosító hatásai

Az alacsony nikotin tartalmú cigaretta is káros!

A dohányzás akut veszélyei

- Rontja a fizikai teljesítményt

- Súlyosbítja az asztmát

- Impotenciát okoz

- Meddőséget okoz

A dohányzás krónikus veszélyei

- Szívroham és gutaütés

- Daganatos megbetegedések

- Tüdő, száj, garat, gége, nyelőcső, hasnyálmirigy, húgyhólyag, méhnyak, leukémia

- Idült hörghurut, tüdőtágulat

- Magzati károsodások

- Érszűkület

- Gyomorfekély

A passzív dohányzás veszélyei

- Nő a tüdőrák kockázata

- Nő az asztma kockázata

- Gyermekek között gyakoribb a középfülgyulladás és a légúti fertőzés

Vitaminital a dohányzás káros hatásai ellen

The New York Times Health News Service 2000;   Medincorp

Egy kezdeti stádiumban lévő kutatás szerint azok a dohányosok, akik nem képesek vagy nem hajlandóak leszokni, napi egy adag vitamindús itallal ellensúlyozhatják a dohányzás néhány káros hatását.

A dohányzás feltehetően amiatt növeli meg a szívbántalmak kialakulásának kockázatát, hogy megkönnyíti az LDL, vagy "rossz" koleszterin lerakodását az artériákban. Ez a lerakódás végül komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, így például szívrohamhoz is.

A tanulmány szerint egy adag paradicsomlé alapú, beta-karotinnal, C- és E- vitaminokkal - melynek mindegyike antioxidáns - dúsított ital megakadályozta azt az oxidációs folyamatot, amely elősegíti LDL lerakódását.

Négy hét leforgása alatt, az LDL lerakodás aránya csökkent annál a 19 dohányosnál, akik napi 230 grammot fogyasztottak a vitaminitalból, állítja Francene M. Steinberg, a Seattle-i Washington Egyetem metabolizmus, endokrinológia és élelmezéstudományi részlegének a vezetője. Ezalatt az idő alatt nem történt jelentős változás annál a húsz dohányosnál, akik csak placebo készítményt ittak, jelentette ki a doktornő az American Journal of Clinical Nutrition augusztusi számában.

Mielőtt a vizsgált alanyok elkezdték fogyasztani a vitaminitalt, először mindegyiküknek placebo italt adtak négy héten keresztül.

Steinberg szerint még vitatott, hogy az antioxidánsok mi módon segítenek megelőzni a szívbetegségeket. Úgy tűnik, hogy a C- és az E-vitamin közvetlenül az LDL oxidációjára hat, míg a beta-karotin feltehetően más módon akadályozza meg azt. Attól függetlenül, hogy a jelenleg eredmények azt mutatják, hogy a dohányzás néhány káros hatása megelőzhető, még korai lenne bármilyen javaslattal előhozakodni, mondta a kutatónő.

Steinberg felhívta a figyelmet a vizsgált alanyok alacsony számára és a vizsgálat rövid időtartamára. Azt is megjegyezte, hogy néhány vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a beta-karotin tulajdonképpen még növelheti is a szívroham esélyét.

Egy chicagói élelmezésügyi szakértő szerint a legegyszerűbb és legjobb módja annak, hogy a dohányosok csökkentsék a szívbetegségek kialakulásának rizikóját, ha leszoknak a dohányzásról. A leszokni nem tudóknak azt javasolja, hogy egyenek minél több gyümölcsöt és zöldséget, melyek fontos vitaminokat tartalmaznak és magas tápértékkel rendelkeznek. A tanulmánnyal kapcsolatban a szakértő megjegyezte, hogy adatai érdekesek, de valószínűleg nem ez mondja ki a végső szót ebben a tárgykörben. A kutatás bizonyíthatja, hogy a vitaminital hatással van az LDL oxidációjára, de ez nem támasztja alá, hogy hosszú távon csökkenti a szívbetegségek kialakulásának az esélyét, tette hozzá Cathy Kapica, a chicagói Finch Egészségtudományi Egyetem munkatársa.

A doktornő megjegyezte azt is, hogy a részben a paradicsomban található lycopene nevű anyag jótékony hatása is magyarázhatja az eredményeket.

A vitaminital 600 mg C-vitamint, 30 mg beta-karotint, 400 mg E-vitamint tartalmazott. A C-vitamin ajánlott napi mennyisége felnőtteknél átlagosan 60 mg, E-vitaminból 10 mg. Beta-karotin esetében nincsen megadott ajánlott napi mennyiség.

Megjelent: Medical Tribune News Service

Az utolsó szál cigaretta elszívása után...

·        5 perc múlva: a szív oxigénnel való ellátottsága nõ

·        20 perc múlva: a pulzusszám és a vérnyomás csökken, a végtagok hõmérséklete emelkedik

·        1 nap múlva: a szívinfarktus veszélye csökken, a szervezet fizikai terhelhetõsége nõ

·        2 nap múlva: az íz- és szagérzékelés jelentõsen javul, a lehelet dohányfüstszaga megszûnik

·        3 hónap múlva: az agyvérzés veszélye csökken, a köhögés csökken

·        9 hónap múlva: egykori dohányzása már nem veszélyezteti születendõ gyermeke egészségét

·        1 év múlva: a szívinfarktus és gyomorfekély veszélye a dohányosokéhoz képest a felére csökken

·        5 év múlva: a mütéttel nem gyógyítható tüdõrák valószínûsége a felére csökken

·        10 év múlva: a mûtéttel nem gyógyítható tüdõrák és más daganatok valószínûsége ugyanaz, mint a nem dohányzók esetében