Egy új kultúrpolitika körvonalai sejlenek fel a 2011-es költségvetés tervezetében. Bár az Orbán-kabinet 185 milliárdot szán jövőre a kultúrára – többet, mint elődje –, a kedvezményezettek köre jelentős mértékben átalakul. Kevesebb pénzre számíthat a hazai filmgyártás, az alternatív színjátszás, és az 1956-os Intézet támogatását is megnyirbálták. A könnyűzenei programot és a romák közösségi rádióját egy LMP-s módosító mentette meg.

Némileg önsorsrontó módon azt gondoltam, hogy jobb, ha a művésztársadalmon belülről jövő vezető hozza meg ezeket a sokszor valóban fájó döntéseket, mint ha egy könyvelői szellemű, technokrata gondolkodású bürokratára lenne bízva az egész. Ezzel tudatosan ráálltam egy olyan kényszerpályára, amely bárkit leamortizálna hónapok alatt, mert annyi jogosan elégedetlen művészcsoport és intézmény követeli a maga jussát” – mondta a Magyar Narancsnak adott augusztusi interjújában Szőcs Géza, hogy a szférát érintő megszorítások ellenére miért vállalkozott a kulturális államtitkári poszt betöltésére.

A második Orbán-kormány az államháztartás állapotára hivatkozva idén jelentős mértékben csökkentette – zárolások formájában – a kultúrára szánt állami támogatásokat. Jövőre viszont úgy zsugorodik a magyar filmgyártásra, az alternatív színjátszásra, az 1956-os kutatásokra szánt keret, hogy közben a kultúrára több pénzt akar fordítani az állam, mint idén. Azaz 2011-ben főleg a független kulturális kezdeményezéseket, intézményeket sújtják az elvonások.

Az állami támogatások átcsoportosítását jelentős lobbiharcok előzték meg, a finanszírozási rendszer átalakításával még a nagyobbik kormánypártban sem ért mindenki egyet. A Hírszerzőnek nyilatkozó fideszes parlamenti képviselők szerint jelzésértékű, hogy december 7-én az Országgyűlés kormánypárti többsége elvetette a saját képviselőtársuk, L. Simon László által jegyzett módosító javaslatot, amely 3,5 milliárdot visszaadatott volna az elvonásokkal sújtott Magyar Mozgókép Közalapítványnak (MMKA).

Adóssághegyeket termelő filmgyártás

Nem ez az első eset, hogy az új kormány pénzt von el a filmgyártásra szánt állami támogatásokat pályázati úton szétosztó közalapítványtól. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős államtitkára, Szőcs Géza július közepén levélben értesítette a közalapítványt, hogy az MMKA működésében korábban feltárt visszásságok miatt az idei költségvetési támogatásából a kormány 1,5 milliárdot visszatart.

A nyári zárolásból decemberre elvonás lett, ugyanis a szervezet a mai napig nem jutott hozzá a 2004-es filmtörvényben, illetve a korábbi kormánnyal kötött 3 éves finanszírozási szerződésben rögzített idei pénzéhez. Sőt, a 2011-es büdzsében – a korábban beígért 6,4 milliárd helyett – csak 1,035 milliárdos támogatással szerepel az MMKA, ami az alapfeladatok ellátására sem lesz elegendő: ebből az összegből új filmek támogatására és a tavaszi Filmszemle megrendezésére már nem fogja futni. Bár a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretéből a közalapítvány december elején kapott annyi pénzt, hogy a szemlét jövőre megrendezhesse, továbbra sem tudni, hogy kormány milyen formában képzeli el a magyar filmgyártás finanszírozását, a kieső források pótlását. 

Andy Vajna - új leosztás a filmgyártásban

Az állami támogatás ilyen mértékű visszavágása a közalapítvány végét jelenheti. Ugyanis egy tavasszal nyilvánosságra hozott jelentés szerint az alapítványnak 7,9 milliárdos adóssága van, aminek kamatterhei elérik az évi egy milliárd forintot – ismerte el a Kőrösi Zoltán, az MMKA elnöke a Népszabadságnak adott szeptemberi interjújában. A milliárdos tartozás úgy keletkezett, hogy közalapítvány az állammal kötött finanszírozási szerződésre alapozva az utóbbi években több alkalommal is banki hitelek felvételével nyújtott támogatásokat. Csakhogy a korábbi kormányok sem teljesítették az ígéreteiket, ami adósságcsapdába kényszerítette a MMKA-t, ráadásul a vizsgálat szerint a közalapítvány előző vezetése felelőtlenül túlköltekezett.

A közalapítvány átvilágítását és a pénzosztás átláthatóbbá tételét egyébként a 2009. decemberében megválasztott új elnök, Kőrösi Zoltán kezdeményezte, aki egy múlt héten nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint a vizsgálat kézhezvétele után büntetőjogi kategóriákkal írta le az előző vezetés botrányosnak minősített tevékenységét.

Orbán másképp képzeli

„A miniszterelnök elkötelezett a magyar film ügyében, de nem az MMKA-val képzeli el a filmszakma támogatását” – magyarázta a módosító javaslatának leszavazása után a Népszavának a parlament kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke, L. Simon László, hogy miért nem támogatta a nagyobbik kormánypárt az közalapítvány támogatásának növelését.

A filmfinanszírozás átalakítása szinte az egyetlen olyan terület volt, amiről még a tavaszi választási kampányban hajlandóak voltak beszélni a Fidesz kultúrpolitikusai, igaz, pontos részleteket nem árultak el. Halász János, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere – jelenleg a NEFMI parlamenti államtitkára – Kőrösi megválasztása után azt nyilatkozta, hogy az 1991-ben létrehozott alapítvány alapítói már nem fedik le a teljes magyar filmes társadalmat, ezért kormányra kerülésük után át fogják alakítani a szervezetet. Szőcs Géza – akit még tavaly kért fel Orbán Viktor a Fidesz „kulturális filozófiájának” a kidolgozására – szintén jelezte, hogy elégedetlen az MMKA tevékenységével, és szeretné a filmgyártást közvetlen állami felügyelet alá vonni, mert az új kormány egyik húzóágazatává akarja tenni.

A cikk folytatása a tovább linkre kattintva olvasható el.

Szőcs Géza (a kép jobb oldalán)

A közalapítvány átalakításával egyébként az új elnök is egyetértett, aki – bár több intrejújában is hangsúlyozta, hogy nem „fideszes komisszár” – jó kapcsolatokat ápolt az akkori ellenzékkel, így jelen volt a párt áprilisi eredményváró nagygyűlésén is. Hasonlóan az Amerikában befutott Andy Vajnával, aki szintén indult a MMKA elnöki posztjáért, de alulmaradt Kőrösivel szemben. Tavasszal aztán arról cikkezett a sajtó, hogy Vajna jóban van Orbánnal, aki támogatja a producer azon terveit, hogy az új kormányban csoportosítsák át a filmre szánt pénzeket az egyik gazdasági csúcsminisztériumba.   

Az EU még beszólhat

Úgy tűnik, a vetélkedésből végül Vajna került ki győztesen: jövőre a filmgyártásra szánt támogatásokat nem Szőcs államtitkársága vagy Kőrösi alapítványa fogja osztani, hanem Fellegi Tamás tárcája. Az összeg nagyobbik része – 2 milliárd forint – ugyanis átkerült a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, egy kisebbik része – 800 millió pedig a NKA-hoz. (A nemzeti Kulturális Alap élére a nyáron Jankovics Marcell került, akinek kinevezését egyébként Szőcs nem támogatta.)

A finanszírozási rendszer átalakítása nem kívánt következményekkel járhat. Hiller István szocialista képviselő – volt kulturális miniszter – a költségvetés országgyűlési vitájában november elején arra figyelmeztetett, a korábbi kormány úgy alakította ki a filmgyártás támogatását, hogy 2013-ig megállapodást kötött az Európai Unióval, amely elfogadta, hogy a gyártásba beszálló cégek a költségeik 20 százalékát levonhatják az adójukból.

Jövőre sem marad el

Mivel ez a megállapodás a magyar filmtörvényre és a MMKA-ra támaszkodik, biztosra vehető, hogy a hasonló kedvezményeket igénybe vevő, a hollywoodi befektetőket átcsábítani akaró régiós vetélytársaink (elsősorban Csehország és Románia) meg fogják támadni a támogatási rendszer átalakítása miatt Magyarországot Brüsszelben. Erre korábban már volt példa, a csehek pár éve már az EU elé vitték a 20 százalékos adókedvezményt biztosító magyar filmtörvényt, igaz, akkor nem jártak sikerrel.

Túlzottan függetlenek

Nemcsak a filmes közalapítványt sújtotta nyáron az állami pénzek zárolása: a kormány visszatartotta NKA és a független színházak költségvetési támogatásának egy jelentős részét is. Az előbbitől 2 milliárdot, az utóbbiaktól az 2010-re tervezett állami apanázs (1,1 milliárd) 34 százalékát vonta el az Orbán-kabinet. A nyári bejelentést követően lemondott a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, Harsányi László, majd nem sokkal később Jankovics Marcell került az alap élére, aki 1998 és 2002 között irányította az NKA-t.

A függetlenek érjék be kevesebbel

Míg az NKA a jövő évi költségvetés egyik nyertese lehet – Jankovics nemrég azt nyilatkozta, az ötös lottó játékadójának 90 százaléka év végére rendbe hozza az NKA költségvetését, ráadásul jövőre az alap kezelheti a könyvkiadást támogató Márai-program egy milliárd forintját –, a független színházakra továbbra is rájár a rúd.

„Semmi információnk nincs arról, hogy a zárolást feloldják-e vagy végleg elvonják” – nyilatkozta a Hírszerzőnek Hudi László, a Független Színházak Szövetségének elnöke. Az állami támogatásra pályázó 97 szervezet rendkívül rossz helyzetben van, hiszen az elnyert pénznek 66 százalékát kapták meg, ráadásul azt is fél éves késéssel.

Borsot tört a kormánya orra alá

Ugyanakkor a 2011-es költségvetést megalapozó salátatörvény-javaslat egyik passzusa szerint jövőre a független színházakat – ide sorolják többek között Bozsik Yvette vagy Frenák Pál társulatát is – kiveszik a támogatottak köréből. A jelenleg hatályos előadó-művészeti törvény szerint ugyanis az önkormányzati színházaknak szánt állami támogatás 10 százalékát az alternatív társulatok kaphatják meg pályázati úton. Az új tervezet szerint viszont az illetékes miniszter akaratától függ, hogy kiír-e pályázatot, ráadásul a 10 százalékos keretre vonatkozó garancia kikerült a törvényből.

Ehhez a törvénytervezethez adott be módosító javaslatot az LMP-s Karácsony Gergely, melyet december 7-én – a Magyar Színházi Társaság tiltakozása nyomán – a kulturális bizottságban végül a kormánypárti többség is támogatott. A testület elnöke, L. Simon is megszavazta a javaslatot, kijelentve: „ennyi borsot még én is törhetek a kormányom orra alá”.

A PANKKK megúszta

A 2008-ban elfogadott előadó-művészeti törvény ellen egyébként a leghangosabban a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) tiltakozott, melynek elnökéről, Vidnyánszky Attiláról hétfőn több lap is azt írta, hogy ő lehet Alföldi Róbert utódja a Nemzeti Színház élén. Szeptemberben Vidnyánszky éles vitába keveredett egy konferencián Hudival, aki azt állította, hogy az MTT elnöke törölni szeretné a színházi törvényből a függetlenek támogatására vonatkozó „legalább tíz százalék” kitételt. Vidnyánszky erre úgy válaszolt, hogy ő nem akarja elvenni a függetlenek pénzét, viszont a „legalább” kifejezéssel nem ért egyet, mert parttalanná teszi a finanszírozási rendszert, ennek alapján később még többet követelhetnek a függetlenek.

A PANKKK életben marad, az 56-os Intézet pórul járt

Szintén az LMP-nek köszönheti a túlélését a 2005-ben Gyurcsány-kormány kulturális minisztere, Bozóki András által indított Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért (PANKKK). A pop, rock, a jazz és a világzenei együtteseket, koncerteket támogató programtól már idén elvontak egy jelentős összeget – a tavaszi pályázókat már nem is tudták kifizetni - a jövő évi költségvetési törvény még ennél is mostohábban bánt volna a programmal. 

Ugyanis a tervezetben már nem szerepelt külön költségvetési soron a PANKKK, pedig Szőcs Géza a nyáron a Szigeten még azt mondta, hogy továbbra is támogatott terület lesz a könnyűzene, még ha nem is jut rá annyi pénz, mint tavaly. A kormánypártok december elején végül támogatásukról biztosították azt az LMP-s módosítót, amely 104 milliót különített el a programra. Hasonló körülmények között menekült meg Magyarország egyetlen roma közösségi rádiója: az LMP kezdeményezésének köszönhetően a Rádió C jövőre 35 millió forintot kap az államtól – egyébként 5 millióval többet, mint tavaly.

Rainer M. János - valamiért nem kedvelik az intézetét

Reménytelennek tűnik viszont az 1989-ben alakult társadalomtudományi kutatóközpont, az 1956-os Intézet helyzete. Idén 30 milliót zárolt a kormány a 151 milliós támogatásból, jövőre pedig 59 millió forint van betervezve a központra, azaz csaknem harmadolta a kormány a támogatását. Pedig november elején, amikor Szőcs Géza ellátogatott az intézetbe, a kulturális államtitkár még elismerően nyilatkozott a kutatók munkájáról.

A központtal már az első Orbán-kormány is mostohán bánt: 1999-ben 60-ról 6 millióra csökkentették, a következő évben pedig lenullázták a költségvetési apanázsát. „Az 1999 és a 2002 közötti időszakot a főváros és a Soros Alapítvány támogatásával éltük túl, illetve pályáztunk az állami alapokhoz” – mondta a Hírszerzőnek Rainer M. János, az intézet főigazgatója, leszögezve, jövőre is pályázni fognak, mert más lehetőségük nincs, ugyanis a betervezett összeg nem lesz elég a központ fenntartására.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.