Az idejében felismert fertőzés, valamint betegség hatékonyan és akár maradéktalanul kezelhető, gyógyítható antibiotikumokkal, ún. antituberkulotikumokkal. A kezelés során egyszerre több antibiotikumot alkalmaznak annak érdekében, hogy a kórokozó ne alakítson ki rezisztenciát az alkalmazott gyógyszerrel szemben. Mivel a tuberkulózis lassan szaporodó kórokozóinak teljes kiirtása sok időt vesz igénybe, a beteget hónapokig kell gyógyszeres kezelésben részesíteni. Amennyiben a beteg szigorúan betartja a kezelési előírásokat, a beteg tüdőrészeket eltávolító sebészi beavatkozásra ma már ritkán fordul elő. Tartós kezeléssel a betegség kiújulásának esélye is minimálisra csökkenthető.

A félbeszakított vagy nem megfelelő kezelés a betegség súlyosbodásához vezet, miközben az érintett személy folyamatosan fertőzi környezetét. Ez kizárható a DOT (directly observed therapy), azaz a közvetlenül ellenőrzött gyógyszerszedéssel. A betegnek naponta orvos, körzeti nővér vagy szociális munkás jelenlétében, tehát ellenőrzött módon kell bevennie az előírt gyógyszert. A beteget a nyilvántartásból csak akkor törlik, ha a klinikai gyógyulás után legalább egy év eltelt, és ezt röntgenfelvétel és a klinikai vizsgálat, továbbá legalább három negatív bakteriológiai vizsgálat is alátámasztja.

A betegség terjedését bizonyos tényezők, az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás, a HIV-fertőzés elősegítik. A leromlott fizikai állapot, valamint az egészségügyi ellátás hiánya, a helytelen táplálkozás, valamint a stressz is csökkenti a szervezet általános ellenálló képességéét, vagyis szintén fogékonnyá tesz a betegségre. A kór szempontjából kedvezőtlen szociális helyzetben lévő lakosság szociális helyzetének javítása nagymértékben hozzájárul a fertőzöttek számának csökkenéséhez.

A megelőzés fontos része a gümőkór elleni BCG (Bacillus Calmette-Guérin)-oltás, mely gyengített kórokozót tartalmaz. Hazánkban kötelezően adják be érett újszülötteknek, többnyire még a szülészeti osztályon. Az oltás hatását 6 hónapos, majd 10-11 és 16-18 éves korban ellenőrzik bőr-tuberkulinpróbával, az ún. Mantoux-próbával. A próba elvégzésekor kis mennyiségű, tuberkulózis-baktériumból származó fehérjét fecskendeznek– többnyire az alkar - bőrébe. Amennyiben a próba helyén kb. két nap után nincs reakció, az előző oltás védőhatása megszűnt, a BCG-oltást meg kell ismételni.

Mivel a tuberkulózis első jelei mellkasi röntgenfelvétellel már a betegség korai szakaszában, még a tünetek megjelenése előtt kimutatható, a lakosság évenkénti szűrése a megelőzés ugyancsak fontos része. Ezért javasolt évente részt venni a tüdőgondozókban végzett ingyenes tüdőszűrésen. Segítségével időben kiszűrhetőek a fertőzés forrásai, a tünetmentes ürítők, ami nem csak az egyén korai kezelését, a betegség kifejlődését, hanem további fertőzések megakadályozását is lehetővé teszi.

A fertőzőképes személy környezetében kiemelt jelentőségű az érintkező egyének szűrése, a fertőzött váladékainak és használati tárgyainak fertőtlenítése is. A fertőzésre gyanús, fertőzött, valamint beteg személyt környezetétől elkülönítik a további fertőzések elkerülése érdekében.