• Mire kell leginkább odafigyelnünk?
• Tárolás és értékesítés
• Mélyhűtött termékek vásárlása
• Árfeltüntetés és csomagolás
• Az áruk élettartama

Csak olyan élelmiszerüzletben vásároljunk, amelyik már a belépéskor megnyeri bizalmunkat. Például azzal, hogy tiszta a bejárata és környéke, a kirakatok, szépen berendezettek, a portálüveg ragyog. A szépség persze nem elég: az is fontos, hogy az áru tárolása feleljen meg a szakmai és higiéniai követelményeknek, és csakis sértetlen csomagolásban rakják ki.
 
Mit jelent ez közelebbről? A zöldség- és gyümölcsárunál például azt, hogy elkülönítve kell tárolni és kínálni, hogy a vásárló maga választhassa ki a vásárolni kívánt terméket. Ugyancsak elkülönítve kell tárolni az élelmiszereket a háztartási és vegyi áruktól, és a nagy élelmiszerláncok áruházaiban kapható egyéb – nem élelmiszer – termékektől. A terméket közvetlenül a földre helyezni nem szabad.
 
A boltban lévő áruból a vásárlót kívánság szerint ki kell szolgálni. Vásárlása nem köthető feltételhez, másik áru vásárlásához vagy bizonyos mennyiséghez. Ne szégyelljük a kimért áruféleségből kis mennyiséget kérni. Gyakran hangzik el a kérdés, hogy lehet-e pár dekával több? Ne bólintsunk rá, ne hagyjuk magunkat rábeszélni a szükségesnél több áru megvásárlására! Arra természetesen nincs mód, hogy az előre csomagolt élelmiszerek csomagolási egységét megbontassuk: itt a megoldás az, ha megkeressük az igényünknek megfelelő csomagot.
 
Jogunk van ahhoz, hogy a vásárolt élelmiszer súlyát ellenőrizzük: ehhez a feltételeket minden üzletnek biztosítania kell. Ezért találkozunk az önkiszolgáló üzletek rakodópultjainál ellenőrző mérlegekkel. A pultnál úgy kell elhelyezni a mérleget, hogy annak skáláját, tehát a mért mennyiséget a vásárló láthassa. Szerencsére igen elterjedt már azoknak az automata mérlegeknek a használata, melyeknek kijelzőjén a mért mennyiség mellett az egységár és a fizetendő ár is szerepel.
 
Azonban csak az OMH által hitelesített mérlegek használhatók, ezt OMH címke, embléma igazolja.

A hűtést igénylő élelmiszereket, például tejet, tejterméket csak az erre a célra használatos hűtőpultokban szabad elhelyezni.
 
A kenyeret a legtöbb üzletben a szállító konténerben helyezik ki. Ez elméletileg tiszta és innen lehet választani. Itt a vásárlónak illik ügyelnie arra, hogy ne csupasz kézzel tapogassa végig a választékot, keresve, hogy melyik a legpuhább vagy legropogósabb darab, hanem használja ehhez a kihelyezett csomagolópapírt, illetve polietilén tasakokat.
 
Szívesen vásárolunk friss süteményt és pékárut az úgynevezett francia pékségben, ahol hagyományosan pult mögül szolgálják ki a vásárlót.
 
Alapvető előírás az, hogy ezekben az üzletekben a pénzkezeléssel foglalkozó dolgozó nem érintheti meg kézzel az árut. Tehát vagy külön pénztárost kell alkalmazni, vagy kizárólag fogóeszközzel végezheti a kiszolgálást az eladó.
 
Hentesáruk, húskészítmények, felvágottak, sajtok, hidegkonyhai készítmények vásárlásakor szintén követeljük meg, hogy az eladó a kiválasztott terméket villával, kanállal, fogóeszközzel helyezze a csomagolóanyagba, és csak azzal együtt a mérlegre.
 
Külön említendők a tőkehús értékesítésével foglalkozó üzletek is, ahol a szakmai és egészségügyi követelmények nagyobbak, de napjainkban már jobban be is tartják azokat.
 
Előrecsomagolt tejtermékek, húsok és húskészítmények, hidegkonyhai készítmények is csak hűtőpultokban tárolhatók.

Ezeknek az áruféleségeknek a vásárlásakor legyünk nagyon óvatosak, és csak olyan hűtőpultból vásároljunk, ahol sértetlen csomagolású árut találunk, amelyen tüzetesebb vizsgálattal sem fedezünk fel a felolvadás és újrafagyás jeleit. Kisebb boltokban még ma is gyakran előfordul, hogy az el nem fogyott, előhűtött baromfit az üzletben fagyasztják le. Ez káros lehet az egészségre, tehát ilyet ne vásároljunk!

Az eladótérbe és a kirakatba kihelyezett árut jól látható árjelzéssel kell ellátni. A leggyakoribb megoldás az, hogy minden egyes árucikket egyedileg áraznak be.
 
Az élelmiszerek eladási árát és egységét a fogyasztók tájékoztatására egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és jól olvashatóan fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy azokat csomagolatlanul vagy csomagolva értékesítik.
 
A térfogat alapján értékesített élelmiszerek egységárát Ft/liter, a tömeg alapján értékesítettekét Ft/kg formában kell jelölni.
 
Az egységár feltüntetéséről és az eladási árról:
 
• az egységárat csomagolatlanul árusított élelmiszerek esetén a tárolóedényen, illetve polcon elhelyezett címkén,
 
• az egységárat és az eladási árat csomagolt, illetve előrecsomagolt élelmiszereknél a márkamegnevezésére és mennyiségi egységre vonatkozóan jól azonosíthatóan a csomagoláson vagy az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken kell feltüntetni.
 
• nagyobb boltokban a pénztárnál nem árt megnézni, hogy az akciós árura valóban a kedvezményes árat számlázták-e; ha nem, reklamáljunk!
 
• ha egy árunál (vagy az árun) többféle ár van feltüntetve, a fogyasztóvédelmi törvény alapján jogunk van a legalacsonyabbat fizetni!
 
• A hús- és hentesárut olyan árjelzővel kell ellátni, amelyen az ár mellett fel van tüntetve az áru megnevezése is
 
.Szinte minden boltban találkozunk akciós áruval: ezeket a többi hasonló árutól elkülönítve helyezik ki, és többnyire figyelemfelhívást is célzó árjelzővel látnak el. Ezeket az áruféleségeket azonban meg kell különböztetni azoktól az áruktól, amelyeknek már lejár a minőségmegőrzési idejük.
 
Az áru értékesítése előtt az eladó köteles megfelelő csomagolásról is gondoskodni, hogy az áru (haza) szállítható legyen. Az előírt csomagolóanyag fajtája az áru jellegétől függ. A kenyérhez például selyempapírt kell biztosítani, mégpedig akkorát, hogy az a kenyér teljes felületét befedje. Hús- és hentesáruhoz többnyire zsírpapírt használnak, de gyakran találkozunk nejlontasakkal is. A csomagolóanyagért külön díjazás nem számítható fel, csak ha a vásárló szokásostól eltérő csomagolást kér. Például ha egy árut külön díszdobozzal rendelünk meg, a csomagolás költségét a felhasznált anyag értéke, a díszítőelem ára és esetleg a ráfordított munka bére határozza meg. Szerencsére egyre gyakrabban találkozunk azzal, hogy a kereskedő térítést nem kérve ajánlja fel a díszcsomagolást.
 
Közvetlen értékesítés (nem előre csomagolt élelmiszereknél) során a csomagolatlan élelmiszert, élelmiszer-csomagolásra engedélyezett anyagba helyezve kell a fogyasztónak átadni. Ilyenkor a kenyér és a péksütemény teljes felületét el kell fednie a csomagolóanyagnak. A megfelelő csomagolóanyagról az önkiszolgáló árusításnál is gondoskodni kell. Csomagolatlan húst, húskészítményt világos színű, nem nedvszívó papírban vagy műanyag fóliában kell a fogyasztónak átadni.
 
Az élelmiszerüzletekben található áruféleségek zöme eredeti csomagolásban jut el a vásárlóhoz. Ezen jó néhány adatot kell feltüntetni, amely megfelelő tájékoztatást ad a termékről a vásárlónak. Az eredeti csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy felnyitásuk, megsértésük nélkül az élelmiszer ne legyen hozzáférhető, dézsmálható, megváltoztatható.
 
Mit kell tartalmaznia az előrecsomagolt élelmiszerek jelölésének?
 
• az élelmiszer pontos megnevezését - védjegy, a fantázianévnem helyettesítheti a megnevezést-,
 
• az élelmiszer előállítójának vagy forgalmazójának nevét olymódon, amely lehetővé teszi azonosítását,
 
• az élelmiszer nettó tömegét illetvetérfogatát,
 
• az élelmiszerek előállításához felhasznált nyers- ésadalékanyagokat csökkenő mennyiségi sorrendben(az adalékanyagokat a csoportnévvel és azanyag nevével, illetve E-számával kell feltüntetni),
 
• az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának, illetőleg agyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának lejárati időpontját,
 
• a minőségmegőrzéshez szükséges különleges tárolásifeltételeket, felhasználási javaslatokat, ha az az élelmiszer minőségmegőrzésiidőtartamát, illetve felhasználhatóságát döntően befolyásolja.

Az élelmiszerek két fajta felhasználhatósági határidővel kerülnek forgalomba. A gyorsan romló élelmiszereknek fogyaszthatósági határidejük, a hosszabb ideig eltartható élelmiszereknek pedig minőségmegőrzési időtartamuk van. A minőségmegőrzési időtartam végét a fogyasztó számára közérthetően, az egyéb azonosító kódjelektől megkülönböztető módon, elkülönítetten kell megadni. A dátumot az év, a hónap és a nap legalábbkét arab számjegyű feltüntetésével kell megadni. Az évszám teljes megadása, a hónap betűvel való teljes vagy rövidített kiírása islehetséges.
 
Azon élelmiszereknél, ahol a minőségmegőrzési időtartam

• háromhónapnál rövidebb, elegendő a hónap és a nap,
• három hónapvagy annál hosszabb, de a tizennyolc hónapot nem haladja meg, elegendő az év és a hónap,
• tizennyolc hónap vagy annál hosszabb, elegendő az év feltüntetése.

Mindig figyeljük a minőségmegőrzési időtartam lejáratát!
 
Ezt a dátumot a csomagolásról leírtan megtudhatjuk; az év/hónap/nap sorrendben,vagy fordítva, a nap/hónap/év sorrendben olvashatjuk.
 
A fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentő, gyorsan romló (állati eredetű élelmiszer, gomba stb., illetve ezeket tartalmazó élelmiszer), és a minőségük megőrzéséhez 0-10 °C közötti tárolásihőmérsékletet igénylő élelmiszereknél a „minőségét megőrzi” felirat és dátum helyett a „fogyasztható (hónap/nap)” vagy „fogyasztható (nap/hónap)” feliratot és a dátumot, illetve a dátum feltüntetési helyére való utalást kell jelölni.
 
A fogyaszthatósági határidő feltüntetése a sütőipari termékeknél 1 kg-os súlyhatártól kötelező. A címkén fel kell tüntetnia hét napját, amikor gyártották és a fogyaszthatósági határidőt (pl. 72 óra)
 
Az élelmiszerek egy részénél a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági határidő a hőmérséklettől függ, így ezeknél a termékeknél ezt is fel kell tüntetnie a gyártónak (pl.:minőségét megőrzi 0-8°Cközött). Ezeknél a minőség megóvása a tárolási hőmérséklettől függ. Ha a hűtést igénylő termékek hűtése a szállítás, tárolás vagy értékesítés során hosszabb-rövidebb időre megszakad, a termék veszíthet élettartamából. Vásárláskor erre is figyeljünk!
 
Gyakran találkozunk olyan élelmiszerekkel, amelyeket az élelmiszerboltokban csomagoltak be az értékesítés megkönnyítésére. A csomagoláson ilyenkor is fel kell tüntetni a termék megnevezését, mennyiségét, fogyasztói árát, a fogyaszthatóság, illetve minőségmegőrzési határidő lejárati napját, és a tárolási hőmérsékletet, amennyiben ez lényeges.
 
Ne vásároljunk olyan terméket, amelynek a jelölés tanúsága szerint lejárt a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési ideje!
 
Igaz ugyan, hogy ennek megállapításához gyakran a szemüvegünk sem elegendő, de ne sajnáljuk az időt és a fáradságot, mert sok bosszúságtól óv meg bennünket.
 
Ha gyanúsnak ítéljük a megvásárolni kívánt élelmiszer színét, állagát, küllemét, semmiképpen se vegyük meg. Ha pedig mégis ilyen élelmiszert vásároltunk volna, feltétlenül vigyük vissza az üzletbe és kérjük a hibás áru kicserélését, vagy a vételár visszafizetését.
 
Ahhoz, hogy kifogásunkat érvényesíteni tudjuk, vigyük magunkkal a blokkot. Ne féljünk a ránk váró esetleges konfliktusoktól, hiszen csupán a jogainkat gyakoroljuk és érdekeinket érvényesítjük!
 
Ha nem fogadják el reklamációnkat, kérjük a vásárlók könyvét és írjuk bele panaszunkat!