A Parkinson-kór

A Parkinson-kór az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, dege­neratív idegrendszeri betegség.

Az agyban a finom mozgásokat irányító bazális ganglionok mennek tönkre, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A kór oka többnyire ismeretlen, bár idegrendszeri fertőzéseken és egyéb degeneratív betegségeken kívül gyógyszerek, pl. antipszichotikumok, sőt kábítószerek is előidézhetik.

Három fő tünet, a nyugalmi remegés (tremor), izommerevség (rigiditás) és a meglassultág (bradikinézia). Egyéb tünet a kenőcsös arc (seborrhoea), csökkent arcmimika (hipomimia). Későbbi stádiumban tartási instabilitás, vérnyomás esés is előfordulhat. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassu­lásával.

A gyógyszeres kezelés célja a dopamin hiány pótlása, ami alapvetően történhet dopamin hatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták) és a dopamin termelés előanyagát jelentő levodopa segítségével. Gyógyszeres keezeléssel a tünetek több éven keresztül karban tarthatók. Azonban a tartós levodopa alkalmazás is kivált mellékhatásokat, pl. a jó és a meglassult állapot váltakozását (fluktuáció), túlmozgásokat (diszkinézia) is, ami az életminőséget jelentősen ronthatják. Ilyenkor bizonyos esetekben a műtéti kezeléstől várható további javulás.

Alapvetően két típusú műtét létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés. Mivel a kétoldali roncsolásos műtétek gyakran járnak szövődménnyel, ezért az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) jelentős teret nyert a Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében. A műtét során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi.^[1]

Kezelésben ezen kívül fontos szerepet játszik a gyógytorna, a fizikoterápia is. Jól bevált a Pető-féle konduktív, életmód-terápia. A fokozódó nyelési nehézségek miatt étrendi kiegészítőket és székletlágyítókat is adnak. Folynak kísérletek emberi embrióból vett dopamin­termelő idegszövet agyba ültetésével is.

Lásd még

• Mély agyi stimuláció

Külső hivatkozások

1. ^ [1]

• http://parkinson.lap.hu
• http://www.parkinson.hu
• http://neurology.hu/betegtajekoztato/index.html
• http://www.medicine.iif.hu/CC/Tajekoztatok/Parkinson/
• http://www.neuropat.dote.hu/parkins.htm
• http://www.parkinson.de/ungar.htm