"Hillary Clinton és diplomaták ezrei kapnak majd szívrohamot szerte a világon, amikor egy nap felébrednek, és azt találják, hogy titkos külpolitikai dokumentumok érhetők el a világhálon" - dicsekedett korábban az az amerikai katonai hírszerző, akit a kiszivárogtatás gyanúja miatt tavaly már letartóztattak.

A szívrohamot hozó reggel nagyon közel lehet, hiszen a Wikileaks internetes leleplező honlap a közeljövőben több százezer olyan titkos táviratot, jelentést hoz nyilvánosságra, amelyet amerikai nagykövetek küldtek állomáshelyeikről a külügyminisztériumba.

Az amerikaiak úgy sejtik, hogy a publikálásra a napokban, akár már ma sor kerülhet. A Wikileaks korábban előzetes betekintést engedett az amerikai The New York Times, a brit The Guardian és a német Der Spiegel című lapoknak. Nem tudni, hogy ismét ezeket az újságokat választotta volna a portál az előzetes tudósításra.

A diplomáciai kár felbecsülhetetlen lehet, Amerika és szövetségesei között megrendülhet a bizalom, megromolhatnak kapcsolatok, karrierek, netán emberéletek kerülhetnek veszélybe. Maga a külügyminiszter, Hillary Clinton figyelmeztette szövetségeseit a közelgő botrányra.

A bizalmas diplomáciai levelezés tartalmáról egyelőre semmi konkrét tény nem szivárgott ki. A külügyminisztérium azt közölte, hogy rutinszerű jelentések, diplomaták őszinte véleménye a házigazda kormányokról, azok vezetőiről, amerikai titkos programok leírása egyaránt szerepelhet a publikálandó dokumentumok között.

Az elmúlt öt év mind a Bush-, mind az Obama-adminisztráció diplomáciai tevékenységét feltáró iratok minden bizonnyal érintik többek között Angliát, Olaszországot, Kanadát, Norvégiát, Kínát, Izraelt, Indiát, Törökországot, Irakot, Oroszországot. Ezt abból is lehet tudni, hogy az amerikai nagykövetek ezekben az országokban már kapcsolatba léptek a kormányokkal, előzetesen bocsánatot kértek tőlük.

Diplomaták úgy vélik, hogy a nyilvánosságra hozástól való örökös félelem ezentúl megbéníthatja munkájukat.

A Wikileaks, amelyet 2006-ban alapítottak Svédországban, olyan nemzetközi szervezet, amely kiszivárogtatott kormányzati és egyéb dokumentumokat hoz nyilvánosságra az interneten úgy, hogy forrásainak névtelenséget biztosít. A szervezet nem kevesebbet tűzött ki célul, minthogy átírja a globális kortárs történelmet. A Wikileakst kínai ellenzékiek, újságírók, matematikusok és komputeres cégek szakemberei alapították, akik az Egyesült Államokból, Európából, Ausztráliából, Tajvanból, Dél Afrikából származnak.

A szervezet egyik legnagyobb sikere az afganisztáni és az iraki háború titkos Pentagon-dokumentumainak nyilvánosságra hozása volt. Az amerikaiak változatlanul nyomoznak a kiszivárogatás ügyében. Első számú gyanúsítottjuk a tavaly őrizetbe vett Bradley Manning katonai hírszerző.