E tákolmány fedezte, hogy olyan - valódi közösséghez méltatlan, indokolatlan s igazságtalan - jövedelmi-vagyoni különbségek alakuljanak ki, amelyek megengedhetetlenek.
E tákolmány ellehetetlenítette a valós magyar őstörténet és -kultúra terjesztését, tömeges megismerését, ezáltal a magyarság mint közösség lelki-szellemi megerősödését, talpra állását.
E tákolmány lehetőségeit kihasználva a vezetők olyan szövetségi rendszerekbe (EU, NATO) vitték be Magyarországot, amelyek többet ártanak, mint amennyi hasznot hoznak.
E tákolmány folyamatosan lehetővé teszi, hogy a nép/nemzet hosszú távú fennmaradását biztosító, meg nem újuló, létfeltételt jelentő természeti kincsek (termőföld, víz, ásványok, szelek) ország- és nemzetidegen erők kezébe kerüljenek. Aláássa a nemzet hosszú távú létét, és bizonytalanságban tartja a közösség egészét. Ez - bármely közösség számára - elfogadhatatlan. A magyarság közel egy évezreden át élvezte azt a biztonságot, hogy e kincsek a Szent Korona örökös tulajdonában voltak, és csak annak alattvalói birtokolhatták. Ezen értékek ma is lehetővé teszik az önellátó magyar létet.
A Magyar Köztársaság "alkotmány-tákolmánya" a fent jelzett nemzetpusztítást tette lehetővé. Rossz szerszám, amellyel nem lehet a célt - a nemzetépítést - elérni. Ilyenkor - a tapasztalatok értékelése nyomán - a nemzet szerszámot, azaz "alkotmány-tákolmányt" cserél. Amúgy meg: születésében és működésében érvényesnek tekinthető a mai jogrend? Alapja valóban a népakarat, a szabadság és a jogszerűség alkotmánya? Úgy meg kell felelnie pl. a "jogsértés jogot nem alapít" jogelvnek, ki kell állnia a matematikai, pártatlan ellenőrzés - mellébeszélést kizáró (bináris kód!) - próbáját is.

A tákolmány bevezetője jelzi: öt megvalósítandó cél (többpártrendszer, parlamenti demokrácia, szociális piacgazdaság, jogállam, békés politikai átmenet) érdekében hozták létre eme ideiglenes jogszabályt. Az öt cél már régen, többszörösen bizonyítottan teljesült. Eldöntendő - bináris kódolású - kérdés: Van-e létjogosultsága egy olyan jogszabálynak, amelynek már nincs feladata? (Ostromlunk-e egy bennünket tárt kapuval fogadó várat?) A komputer válasza: 0 (nem).

A tákolmány a "nemzeti kerekasztal" (valójában: országos!) műve. Ki és milyen jogon hatalmazta föl e testület tagjait, hogy a magyar nemzet bármely rétegét egy rendszerváltás során képviseljék, és ezt milyen értékrend alapján tegyék? A korábbi Köztársaságok, a Magyar Királyság vagy a Magyar Népköztársaság jogrendjéből adódnak a testület jogosítványai?! Egyiknek jogrendjéből sem vezethető le e testület fölállása és működése. Eldöntendő kérdés: lehet-e jogérvényessége, legitimitása egy jogtalanul felállított testület jogalkotásának? A komputer válasza: 0 (nem).

Eredeti szövegezése és kihirdetése (Kossuth tér) alapján népszavazás általi jóváhagyással léphetett volna hatályba az alkotmány-tákolmány. Népszavazás viszont nem volt. A népszuverenitás nem nyilvánulhatott meg közvetlen - a legmagasabb rendű - formában, a népakarat pecsétje nem került az okmány utolsó sorai alá. Eldöntendő kérdés: a megtévesztéstől mentes tiszta politikai alku követelménye (a politikai elit és a nép kapcsolata) felől vizsgálva teljességgel jogszerű-e a tárgyalt alkotmány-tákolmány hatalomba emelése, hatályossága? A komputer válasza: 0 (nem).

Az 1990. évi országgyűlési választások alapját a tárgyalt alkotmány-tákolmány adta. Bár a köztársaság kikiáltása előtt hat nappal megtörtént a Munkásőrség feloszlatása , de a fegyverek begyűjtésére csak később (nov. 16-án) került sor. A szovjet hadsereg utolsó katonája 1991. június 18-án hagyta el hazánk területét. Belföldi és külföldi fegyveres hatalom védelme alatt hozták létre mai alkotmány-tákolmányunkat. Jogi alapelv: "hatalom nem alkotmányozhat". Eldöntendő kérdés: volt-e szabad alkotmányozás a fentiek nyomán? A komputer válasza: 0 (nem).

Tákolmányunk az 1949-es alkotmány (sztálini diktátum, bevallott cél: a magyar nemzet gerincének megtörése) örököse, némi - pusztító hatású - módosítással. Utóbbi lényege: a közjog céljai nem a nemzeti sorskérdésekre, hanem a társadalmi helyzetre, az egyénre irányulnak (beköszöntő szöveg: "Alkotmányunk már nem állam-, hanem állampolgár-központú." /SzM/. Ez viszont az alkotmány megalkotására jogosult közösség (nemzet) számára elfogadhatatlan. Eldöntendő kérdés: az illegitim módon, nemzetpusztító szándékkal létrehozott '46-os és '49-es alkotmány képezheti-e jogszerű alapját utódjának, a '89-es alkotmány-tákolmánynak? A komputer válasza: 0 (nem).

Tákolmányunk nem veszi figyelembe, hogy a történelmi jogfolytonosság szemszögéből nézve hazánkban utoljára teljességgel jogszerű helyzet (érvényes és hatályos alkotmány törvényes előírásai szerinti fölállt országgyűlés, jogosan működő kormány, idegen megszállás hiánya, stb.) 1944. márc. 18-án volt, a német megszállás előtti napon. Másnap megszűnt hazánk teljes értékű szuverenitása. A német megszállókat követték az '56-os népfelkelésünket is leverő szovjet megszállók, akik '91 júniusában távoztak. Eldöntendő kérdés: létezik-e a legalább ezeregyszáz éves Magyar Állam jogfolytonos utódállamaként - és így létében megalapozva jogállamként - a mai Magyarország? Helyreállt-e a történelmi jogfolytonosság? A komputer válasza: 0 (nem).

A feladat: nemzetközpontú, ősi, érvényes (!) alkotmányunkat kell mielőbb hatályba léptetni.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.