|
Az EU és Izrael társulási szerződéséről szóló 01473-as törvényhez |
|
2010.11.10. 19:53 |
|
Az EU és Izrael társulási szerződéséről szóló 01473-as törvényhez
A parlament 2010. november 8-án rövid vitát követően 287 igen, 6 tartózkodás és 45 nem szavazattal jóváhagyta a Martonyi atyafi által beterjesztett 01473. sz. törvényt, amelyben elfogadja Izraelnek az Európai Unióhoz való társulását. A törvény címe és bevezető része az alábbiakban olvasható:
"EURO-MEDITERRÁN MEGÁLLAPODÁS
egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti társulás létrehozásáról
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAKÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei (a továbbiakban: a tagállamok), és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG, a továbbiakban:
a Közösség, egyrészről,
IZRAEL ÁLLAM,
a továbbiakban: Izrael, másrészről,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai és Izrael között fennálló hagyományos kapcsolatok jelentőségét és a Szerződő Felek által vallott közös értékeket;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Közösség, annak tagállamai és Izrael erősíteni kívánják e kapcsolatokat, továbbá viszonosságon és partnerségen alapuló tartós kapcsolatokat kívánnak létrehozni, valamint elő kívánják segíteni Izrael gazdaságának az európai gazdaságba való további integrációját;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Felek milyen fontosságot tulajdonítanak a gazdasági szabadság elvének és az Egyesült Nemzetek Alapokmánya elveinek, különösen az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásának, amelyek a társulás valódi alapját képezik;
ANNAK TUDATÁBAN, hogy erőiket a politikai stabilitás és gazdasági fejlődés megszilárdítása érdekében, a regionális együttműködés elősegítésén keresztül egyesíteniük kell;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy rendszeres politikai párbeszéd jöjjön létre és fejlődjön a közös érdekű, kétoldalú és nemzetközi kérdésekről;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a Felek előnyére fenntartsák és elmélyítsék a gazdasági, tudományos, technológiai, kulturális, audiovizuális és szociális ügyekben folyó párbeszédet;
FIGYELEMBE VÉVE a Közösségnek és Izraelnek a szabad kereskedelem, és különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) Uruguayi Fordulójából eredő jogoknak és kötelezettségeknek való megfelelés iránti elkötelezettségét;
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy a társulási megállapodás új légkört teremt gazdasági kapcsolataik, és különösen a kereskedelem, a befektetés, valamint a gazdasági és technológiai együttműködés fejlődése számára,"
Elmerengtem a törvény bevezető szakaszán. Mindenekelőtt azon, hogy itt 15 országot sorol fel, köztük a Németországi Szövetségi Köztársaságot, mintha Németországban lenne más állam is. Holott ez a szerződés nem az EU, hanem az azt megelőző "AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG" és Izrael szerződése. Akkor még nem Németország, hanem Német Szövetségi Köztársaság létezett.
Joggal felmerül a kérdés: mi köze ehhez Magyarországnak? Miért kellene ezt a magyar parlamentnek is jóváhagynia? Értelmetlen kérdés, hiszen csak a jobbágy teszi a kötelességét, amit urai neki parancsolnak. De menjünk tovább.
A bevezető szakasz első mondata így hangzik:
"FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai és Izrael között fennálló hagyományos kapcsolatok jelentőségét és a Szerződő Felek által vallott közös értékeket;"
No, itt megint csak elgondolkoztató megállapítást olvashattunk. Izrael a zsidók állama, ahol a legújabb törvények szerint az állampolgárnak a demokratikus zsidó államra kell felesküdnie. Magyarország meg nem zsidó állam (még). Mik lehetnek az ún. 'közös értékek', amelyeket vallunk? Nézzük meg, hátha vannak ilyenek.
A zsidók magukat Ábrahám köldökéből származtatják, azaz magukat emberi fajnak, vagy fajtának vélik. Nekünk még az ehhez hasonló gondolat is tilos, merthogy önmagában a 'magyarság' megfogalmazás is dührohamot vált ki a mértékadó, szomszédos, euro-amerikai politikusi rétegből, pontosabban annak nagyobb hányadából.
A zsidóság kultúrájában uralkodó Mózes törvénykönyve és a Talmud, melyben az Isten kiválasztott népének fogalmazzák meg magukat, minket meg pusztán emberszabásúnak, az ő szolgálatukra teremtett emberszabásúaknak. Izrael Jimmy Carter megfogalmazásában is apartheid állam, ahol a zsidóságra vonatkozó törvények mások, mint a nekik alávetett bennszülöttekre, az ország eredeti lakosságára vonatkozóak. Nálunk viszont a kisebbségeknek - köztük a magukat itt így megfogalmazó zsidóknak - több a joguk, mint az ország őslakos magyarságának.
Vannak egyáltalán közösnek vélhető értékek? Hisz csupa egymásnak ellentmondó jelleggel találkozhattunk.
Nézzük tovább.
|
 |
Egy fordítási bakin múlhat Biszku Béla sorsa |
|
2010.11.09. 22:12 |
|
Lattmann Tamás nemzetközi jogász az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmagyarázta, a nemzetközi jogból ismert formában nem került bele a magyar jogrendbe az emberiesség elleni bűncselekmény fogalma.
Nyáron mutatták be a Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet, amelyet két újságíró készített a Biszku Béla visszaemlékezéseiről. A volt politikus családja már a vetítés idején tiltakozott, később pedig óriási nyilatkozat-háború indult a volt miniszterről, a kommunizmus bűneiről, de még a film forgatásakor alkalmazott módszerekről is. Biszku Béla a bemutató után először a Duna tévének nyilatkozott 1956-ról, és azt mondta, hogy ő nem forradalomnak, hanem ellenforradalomnak tartja a történteket. Az interjú után a Jobbik egyik politikusa feljelentette Biszku Bélát, a rendőrség pedig augusztusban elrendelte a nyomozást.
A napokban a Fővárosi Főügyészség elutasította azt a feljelentést, amelyet Biszku Béla és társai ellen tettek emberiség elleni bűncselekmények, illetve előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt. Az indoklás szerint már nem indítható eljárás, mert egyrészt ha volt is bűncselekmény, az már elévült, másrészt ma is az akkor hatályos jogszabályok a mérvadók. Az ügyészség arra is hivatkozott, hogy a nemzetközi szokásjog alapján nincs lehetőség a felelősségre vonásra. A beadványt készítő jogász Hágában dolgozik, és az origo.hu-nak azt mondta, hogy az eljárás elindítására a magyar jog, azaz a Btk. ide vonatkozó passzusai valóban nem alkalmasak, ezért a nemzetközi jogra kell hivatkozni. A nemzetközi jogban egyébként nem emberiség, hanem emberiesség elleni bűntett áll.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, a dolog sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. "Az emberiesség elleni bűncselekmények mint létező nemzetközi bűncselekményi kategória a hadviselés jogát szabályozó genfi egyezmények, illetve a hadviselés jogának egyik alapelvéül szolgáló emberiesség elvének a megsértéseként alakultak ki a nemzetközi gondolkodásban, majd utána kerültek a nemzetközi jogba is. Az emberiesség elvét megsértő cselekmények tartoznak ide, lehet például az emberölés is emberiesség elleni bűncselekmény, de lehet erőszak, a politikai üldözésnek több eszköze is."
Tehát akár jogi formába burkolt politikai üldözés is lehet emberiesség elleni bűncselekmény. A nemzetközi jogász elmagyarázta, hogy a gondolat idővel elvált a fegyveres konfliktusok kontextusától, és tágabban lehet értelmezni, tehát nem kell feltétlenül nagy háború ahhoz, hogy ilyen a bűncselekményekről beszéljünk. "A magyar büntetőjog fejlődése közben eltérő ívet járt be. Ezek a bűncselekmények a magyar büntető törvénykönyvbe ebben a formában nem kerültek be, a magyar Btk-nak van egy fejezete, ami úgynevezett emberiség elleni bűncselekményeket tartalmaz. Azt hiszem, hogy fordítási hiba eredményeképpen jelent így meg. Sajnos az elmúlt húsz évben a magyar jog területén senkit nem zavart ez a fajta diszkonformitás a két réteg között. Ez most kiütközik azzal, hogy van egy konkrét esetünk, ugyanis a probléma az, hogy az ügyészség nyilvánvalóan létező magyar jogszabályok alapján kell, hogy eljárjon."
Az alkotmány alapján elvileg a nemzetközi szokásjog területén kialakult és létező normák automatikusan a magyar belső jog részévé válnak, tehát ezt figyelembe kell venni - mondta Lattmann Tamás, hozzátéve, a mai nemzetközi jogi értelmezésben az emberiesség elleni bűncselekmények értelmezhetőek, de az egyáltalán nem egyértelmű, hogy az ötvenes évek végén is ez volt-e a helyzet. "Ha arra a következtetésre jutunk, hogy az ötvenes évek végén és a hatvanas években ezek a cselekmények a nemzetközi szokásjog alapján is kötelezőek voltak akkor jó, ha nem, akkor nem."
Lattmann Tamás elmagyarázta, ha eltekintünk az időtényezőtől - és egyéb tényezőktől -, akkor elméletben lehet emberiesség elleni bűncselekmény az, hogy Biszku Béla belügyminiszterként tevékeny részt vállalt a megtorlások előkészítésében, beavatkozott döntésekbe és nyomást gyakorolt az ügyészségre, bíróságokra. De megjegyezte, elméletben azok a cselekmények akár a belső jog alapján is lehetnének bűncselekmények. "A normális jogrendszer esetében azok a cselekmények önmagukban is bűncselekmények lehetnének, nem kellene hozzá nemzetközi jog."
Az pedig, hogy fordítási hiba is befolyásolhat egy jogi döntést, nem rendkívüli. "Sajnos a mai napig azt láthatjuk, hogy számos nemzetközi jogi terminológiába tartozó szakkifejezést hibásan fordítanak le. Ez sajnos nem csoda. A nagyobbik probléma az, hogy ezt azóta nem korrigálták" - mondta.
|
|
Hazánk zsidó felvásárlása is téma volt az Országgyűlésben |
|
2010.11.09. 22:10 |
|
- jobbikos (és MSZP-s) képviselők az EU és Izrael közötti társulási szerződésről
Az EU és Izrael közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája során világítottak rá a helyzetre a Jobbik képviselői.
Balczó Zoltán: Ennek a társulási szerződésnek a magyar parlament általi kihirdetése a Simon Peresz-i szándék megvalósításához teremti meg a törvényi feltételeket:
Morvai Krisztina felidézi a gázai mészárlást és a zsidó gyarmatosítás állomásait:
Gaudi-Nagy Tamás: Egy ilyen eszmeiségű állammal semmilyen közösséget nem lehet vállalni:
http://www.youtube.com/watch?v=q-9l5zLvMfQ
Vona holokauszt-iparról beszél, Lezsák ijedten kikapcsolja a mikrofonját, majd Bárándy szólal fel a szentséges holokauszt-mítosz védelmében:
Szarházy Attila a házbizottság összehívását kéri Pörzse szarházizása miatt, majd egzotikumként egy Kovács László nevű vén komcsit láthatunk (akit annak rendje és módja szerint le is hazaárulóznak), ezt követően Balczó a holoiparról próbál beszélni, de tőle is megvonja Lezsák a szót, aztán Pörzse elnézést kér, végül Z. Kárpát Dániel felszólítja a szocionistákat, próbáljanak meg földet vásárolni Izraelben:
Németh Zsolt elmondja: szélsőséges és elfogult, aki Izraelt bírálni merészeli, s nem Izrael ámokfutásának a megállítására van szükség, hanem az azt szóvá tevők elhallgattatására, továbbá aki azt vallja, hogy Izraelnek nincs helye az EU-ban, nincs túl messze attól az állásponttól, hogy a zsidóknak nincs helyük Európában és Magyarországon; ezt Balczó a szavazás után kikéri magának, pedig megfontolandó felvetés volna amúgy.
|
|
Hetvenkét éve történt a Kristályéjszaka |
|
2010.11.09. 22:09 |
|
Hetvenkét éve történt a Kristályéjszaka
2010. november 07. - 00:33 Jövőnk.info
1938. november 10-re virradó éjszaka Németország szerte fellobbantak a megtisztulás lángjai. Németországot megvilágította a tűz, mely elpusztította a Németország létére törők jelképeit.
A tűzvihar a párizsi követségi titkár, Ernst vom Rath meggyilkolása után söpört végig a birodalmon, akit a 17 éves zsidó Herschel Grynspan orvul meggyilkolt.
Zsinagógákat, kuplerájokat, zsidó könyvtárakat és üzleteket, bolsevista és cionista szervezetek irodáit gyújtotta fel a népharag, mely megelégelte azt a mételyt, melybe a cionisták taszították a birodalmat.
Egész Németországban égtek a zsinagógák és a zsidó könyvtárak. A zsidó boltok kirakatainak milliónyi részre törő üvegtáblái kristályként ragyogtak a sötét éjszakában. 1938. november 9-e éjjelén a fény diadalmaskodott a sötétség felett!
Német Történeti Múzeum adatai szerint a kristályéjszaka "hivatalos" mérlege 91 halott, 267 lerombolt, felégetett zsinagóga vagy zsidó könyvtár és 7.500 feldúlt zsidó üzlet vagy iroda.
A zsidó történészek szerint több mint 1.300 ember halt meg és 1.400 zsinagógát pusztítottak el vagy rongáltak meg súlyosan. Az adatok számunkra lényegtelenek, ahogy a Német nép számára is lényegtelen volt. A Német nép szíve egyként dobbant. Az esemény üzenete röviden annyi volt, hogy: Van még remény!
A kormány a pogromot "a német nép jogos és érthető felháborodásának" nyilvánította.
Az akciósorozatot a betört kirakatüvegek alapján "Birodalmi Kristályéjszakának" (Reichskristallnacht) nevezték el.
Sólyom Gábor
|
|
Évi 200-300 milliárd forint vándorol külföldi bankszámlákra |
|
2010.11.09. 22:08 |
|
2010. 11. 9. 07:35 VGO
Évi két-háromszáz milliárd forint vándorolt Magyarországról külföldi bankszámlákra az elmúlt években - írta a Magyar Nemzet kedden a Blochamps pénzügyi tanácsadó cég becslései alapján.
A cég szerint a hazai befektetők külföldi számlákon tartott pénzeinek nagyságrendje meghaladja a hazai privátbanki számlákon tartott 2200 milliárd forintot, igaz ennek egy része aztán "külföldi működő tőkeként" hazai fejlesztésekbe kerül vissza.
Karagich István, a cég ügyvezető igazgatója szerint a távozó pénzek nagy részét a vállalkozások és a lakosság legális megtakarítása teszi ki, de jelentős arányt képviselnek a külföldi számlákon a korrupcióból származó jövedelmek is.
Úgy véli, az elmúlt években a beruházások átlagosan 10-40 százalékkal voltak túlárazva, vagyis ekkora hányad vándorolt a zsebekbe, s a korrupcióval "keresett" pénzek mintegy fele landolhatott az országhatáron kívül.
Szerző: Magyar Nemzet - MTI Eco
|
|
Martonyi ígérete Nagy-Izraelben: "Fellépünk a fajgyűlölet, az antiszemitizmus, a gyűlölet és a diszkrimináció minden formája ell |
|
2010.11.09. 22:07 |
|
Martonyi ígérete Nagy-Izraelben: "Fellépünk a fajgyűlölet, az antiszemitizmus, a gyűlölet és a diszkrimináció minden formája ellen"
Magyarország az Egyesült Államok közeli barátja, értékes partnere, a két ország együttműködik a globális kihívások kezelésében. Ezt az amerikai külügyminiszter mondta Washingtonban, amikor fogadta magyar kollégáját.
Magyarország fontos NATO-szövetséges, "hálásak vagyunk a magyar népnek az afganisztáni NATO-misszióhoz nyújtott hozzájárulásért" - mondta Hillary Clinton, aki méltatta azt is, hogy Magyarország növeli Afganisztánban állomásozó erői létszámát.
Az amerikai adminisztráció nagyra értékeli, hogy a magyar kormány elkötelezte magát "a roma állampolgárok jogainak védelme mellett", lépéseket tesz Délkelet-Európa irányában, és az európai integráció erősítésére törekszik - tette hozzá.
Martonyi megerősítette Magyarország elköteleződését a NATO iránt, és biztosította arról is kollégáját, hogy folytatják a nyugat-balkáni "szerepvállalást". Megköszönte a segítséget, "amit az Egyesült Államok ad a legégetőbb belső gondok, így a roma integráció megoldásához". A besúgó külügyminiszter végül meghívta kollégáját Budapestre a magyargyűlölő Tom Lantosról elnevezett intézet jövő tavaszi megnyitójára.
A fajgyűlölet, az antiszemitizmus, a gyűlölet, a diszkrimináció stb. stb. minden formája ellen
Az új magyar kormány fel fog lépni a fajgyűlölet, az antiszemitizmus, a gyűlölet és a diszkrimináció minden formája ellen - ígérte meg Nagy-Izraelnek Orbán külügyminisztere Washingtonban helyi idő szerint csütörtökön, amikor felavatta a második világháború idején Budapesten zsidókat mentő svájci diplomata, Carl Lutz emléktábláját. (MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Martonyi: ki kell építeni az európai rakétavédelmet
|
|
Martonyi Izraelben: "Mély barátság van a két ország közt" |
|
2010.11.09. 22:07 |
|
2010-11-08. 22:24 Kuruc.info
Magyarország az Európai Unió keleti politikájával összhangban megpróbálja elősegíteni a közel-keleti békefolyamatot - jelentette ki hétfőn Martonyi János külügyminiszter közel-keleti látogatásának izraeli állomásán.
A magyar politikus megbeszélést folytatott kollégájával, Avigdor Liebermannal. A találkozón megállapították, hogy "mély barátság van a két ország közt", kapcsolataik folyamatosan fejlődnek.
Megvitatták a közel-keleti békefolyamat helyzetét, s szót ejtettek Iránról is. Bár néhány kérdésben eltért a véleményük, egyetértettek abban, hogy közös érdek, hogy "egy stabil" Izrael megállapodásra jusson a palesztin féllel. (MTI nyomán)
|
|
Fizetett spionok alakították az eseményeket |
|
2010.11.09. 22:01 |
|
Fizetett spionok alakították az eseményeket
Jobbágyi 2006-ról
 A hatalmas adattömeg átvizsgálása, több rendőri vezető meghallgatása közben megdöbbentő, ismeretlen részletek tárultak fel. Például az, hogy a nemzetbiztonsági szervek háromszáz fizetett ügynökét kivezényelték a közterületi tömegesemények helyszínére, informálódás és az események alakításának szándékával - írja az őszödi beszéd nyilvánosságra jutását követő napokról szóló, elsőként lapunkban publikált elemzésében Jobbágyi Gábor jogászprofesszor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem polgári jogi tanszékének vezetője.
A professzor figyelemmel kísérte Balsai István, a 2006. őszi jogsértéseket feltáró miniszterelnöki megbízott és a hasonló feladattal életre hívott parlamenti albizottság munkáját, és úgy látja, pontosan felderíthetők az események, "ha megvan hozzá a politikai és igazságszolgáltatási akarat". Balsai István a parlamentben ma jelenti be, hogy a kormány milyen eljárásokat kezdeményez 2006 ősze miatt.
Bűnök, még bűnhődések nélkül
A feladat, a megoldás felelőssége ezután az igazságszolgáltatási szervekhez kerül át. Kérdés: felnőnek-e a feladathoz, hivatásukhoz
A székházban lévő rendőrök 00.42-kor elhagyták a székházat - "a nagy füst és könnygáz miatt"
Orbán Viktor miniszterelnök az új kormány hivatalba lépése után közvetlenül megbízást adott Balsai István képviselőnek - mint miniszterelnöki megbízottnak - a 2006. szeptember 17. és október 24. között "Budapesten történt brutális, jogellenes események vizsgálatára, a politikai és büntetőjogi felelősök azonosítására."
Ezzel párhuzamosan Gulyás Gergő vezetésével országgyűlési albizottság is folytatott vizsgálatot - ők elsősorban a tévészékház ostromának körülményeit vizsgálták.
Balsai István 2010. október 19-én terjesztette elő részjelentését a történtekről.
Megdöbbentő részletek
A hatalmas adattömeg átvizsgálása, több rendőri vezető személyes meghallgatása után az eddigi vizsgálatok megdöbbentő, ismeretlen részleteket tártak fel.
A részjelentés az események vizsgálatát - nagyon helyesen - az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatalával kezdi. A beszéd egy megnevezett vezető tisztségviselő páncélszekrényéből került a Magyar Rádióhoz a hangfelvétel feljavítására. Innen motoros futárok vitték az elektronikus és az írott sajtó szerkesztőségeibe, s elektronikus úton eljuttatták több külföldi képviseletünkre is. A nyilvánosságra hozatal tehát nem volt "illegális", s több MSZP-s politikus szerint a miniszterelnök érdekében állhatott a nyilvánosságra hozatal.
A következő, megdöbbentő megállapítás, hogy ezután a nemzetbiztonsági szervek háromszáz fizetett ügynökét kivezényelték a közterületi tömegesemények helyszínére, informálódás és az események alakításának szándékával. Hogyan?
Lehet, hogy a tévészékházat fizetett ügynökök ostromolták? A romagyilkosságok kapcsán már elhangzott, hogy az egyik gyanúsított - aki ügynök volt - megbízásból figyelte a másik romagyilkosságban gyanúsítottat, aki épp ostromolt.
Hol élünk?
A további események vizsgálatánál percre pontosan megállapítható, hogy a 2006. október 23-i véres eseményeknél melyik rendőri egység hol tartózkodott, s ki volt a parancsnoka.
Az országos rendőri vezetők egybehangzóan mondták el, hogy őket kikapcsolták az eseményekből, s a helyszínen lévő parancsnokokat a volt budapesti rendőrfőkapitány irányította. Hasonlókat állított az igazságügyi és rendészeti miniszter s államtitkára is - holott ők sem lehettek volna kikapcsolhatók a folyamatokból.
Akkor ki irányította a volt budapesti rendőrfőkapitányt?
Térjünk vissza azonban a tévészékházhoz. A történteket elemezte a Gönczöl-bizottság, melynek működését erős kritikával illette a Herczegh Géza, Tersztyánszkyné Vasadi Éva és Zlinszky János volt alkotmánybírókból álló jogásztestület. Megdöbbentő tények kerültek nyilvánosságra a Gulyás Gergely vezette parlamenti vizsgálóbizottság nyilvános ülésein is. De foglalkozott a történtekkel az Ignácz István rendőrtábornok vezette vizsgálóbizottság is. Íme a Balsai-bizottságtól s a fenti három forrásból néhány adat:
A székházat 50-100 fős "kemény mag" ostromolta, s ehhez csatlakozott 100-200 fős "szándékerősítő" mag. Megállapítható, hogy az 50-100 "agresszív rendbontóval" szemben a környéken és a tévészékházban 378 rendőr tartózkodott. ("Hol volt itt a tömeg túlereje?" - teszi fel a kérdést a három volt alkotmánybíró.)
Az irányítás rendje megbomlott - írja az Ignácz-féle jelentés -, holott a helyszínen tartózkodott az országos rendőrfőkapitány helyettese és a budapesti rendőrfőkapitány.
A Kossuth téren lévő parancsnoki állomány többször kezdeményezte, hogy egységeik a helyszínre menjenek, de ezt elutasították.
A székházban lévő rendőrök 00.42-kor elhagyták a székházat - "a nagy füst és könnygáz miatt". ("Hogy került ez az épületbe?" - kérdik az alkotmánybírók.) Ezzel a székház dolgozói védtelenül maradtak. Ekkor a lépcsőn tartózkodott egy rendőr alezredes civilben és az a civil személy, aki átvezette a tüntetők egy csoportját a Kossuth térről. (Kérdés, miért kellett átmenni a "petícióval" az MTV székháza elé, mikor a Kossuth térről élőben közvetített a Hír Tv, ahol valószínűleg gond nélkül leadták volna a szöveget.)
A Gönczöl-bizottság megállapította még, hogy szeptember 23-án az FTC-Tuzsér-mérkőzés után a rendőrök "átkísértek 200 szurkolót a Kossuth térre". (Ez igencsak meglepett. Voltam néhány FTC-meccsen, és ha utána egy csoport "randalírozott" az utcán, azonnal feloszlatták a rohamrendőrök. De ha a Gönczöl-bizottság írta, biztos igaz. Számomra mégis nagy meglepetés, hogy a szurkolói hírhedt "kemény mag" rohamrendőri díszkísérettel vonulhatott a Kossuth térre. Előfordulhatott ez máskor is?)
A cikk folytatása a tovább linkre kattintva olvasható el.
|
|
Németország is a romák kitelepítésére készül |
|
2010.11.09. 09:00 |
|
Németország is a romák kitelepítésére készül
Miután Franciaország úgy döntött, hogy a nemzetközi szervezetek tiltakozása ellenére is megszabadul az ország területén illegálisan tartózkodó romáktól, Németország is felbátorodott, hogy tömeges kitelepítésekkel oldja meg a cigánykérdést.
A németországi roma közösségek tiltakoznak a cigányok Koszovóba toloncolása ellen, és az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Günter Grass is elítélte a romák kitoloncolását. A német romatanács levélben szólította fel a német belügyminisztériumot arra, hogy állítsa le a deportálásokat. Az nemzetközi antirasszista hálózattal közösen megfogalmazott levélben tiltakoznak az 1990-es koszovói konfliktus idején az országba vándorolt romák deportálása ellen, akiknek akkor lakhelyet ígért Németország.
Kedden az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Günter Grass azt nyilatkozta, Németország ezzel súlyosan megsértette az emberi jogokat. A Thomas de Maiziere belügyminiszternek elküldött nyílt levelet a Die Welt is publikálta honlapján. Grass szerint a német földön született roma gyerekekre Koszovóban szegénység vár, és az sem valószínű, hogy megfelelő oktatásban részesülhetnek majd.
A romák kitelepítése akkor került a figyelem középpontjába, amikor idén nyáron Franciaország megkezdte az ország területén létrejött illegális cigánytelepek felszámolását, és lakóik hazatelepítését. Párizsból közel 8000 romát küldtek vissza Bulgáriába és Romániába. Annak ellenére, hogy a hazatérők önként hagyták el az országot, mivel a felnőttek 300, a gyermekek pedig 100 eurót kaptak útiköltségre, a kormány intézkedéseit bel- és külföldön is erősen kritizálták.
Az intézkedések feszült hangulatot idéztek elő Franciaország és az Európai Bizottság között, ezért Nicolas Sarkozy kénytelen volt széleskörű támadásokkal szemben megvédeni politikáját.
Diplomáciai félreértés
Szeptemberben Sarkozy azt állította, hogy Angela Merkel kancellár támogatta a romák elleni fellépéseket, és a hasonló terveket. Merkel ezt tagadta, és később mindkét fél félreértésnek nevezte ezt a nyilatkozatot.
A német belügyminisztérium azt is tagadta, hogy tömeges deportálásokra készülne, ám azt elismerte, hogy tervezik a nem megfelelő lakhatási körülmények között élő romák fokozatos hazatelepítését. Koszovó, szemben Bulgáriával és Romániával nem tagja az Európai Uniónak.
|
|
Tőkés: Szerbia kérjen bocsánatot a vajdasági magyaroktól |
|
2010.11.09. 08:35 |
|
Joggal várható el, hogy a magyaroktól is bocsánatot kérjenek azokért a vérengzésekért, amelyek a Vajdaságban történtek 1944-45-ben - mondta Tőkés László Újvidéken a Vajdaság Ma című internetes újság jelentése szerint. "Javasolom, hogy a történelmi igazságtétel és megbékélés is egy olyan szempont legyen, amely számít" Szerbia európai uniós integrációjánál - mondta az Európai Parlament alelnöke csütörtökön a vajdasági székvárosban, miután megbeszélést folytatott Egeresi Sándorral, a tartományi parlament elnökével.
Tőkés László a megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón egyértelművé tette: támogatja Szerbia európai integrációs törekvéseit, ugyanakkor hangsúlyozta, határozottan elvárja, hogy a hivatalos Belgrád a csatlakozást megelőzően teljesítse a rá váró feladatokat. "Szerbia EU-csatlakozási folyamata során ellenőrizni fogjuk az itteni kisebbségi viszonyokat, és fokozottan odafigyelünk az esetleges atrocitásokra" - mondta.
A magyarok számtalanszor bocsánatot kértek a szerbektől a negyvenes évek elején elkövetett vérengzésekért - jegyezte meg.
Egeresi Sándor elmondta: átadta Tőkés Lászlónak a vajdasági képviselőház tényfeltáró bizottságának azt a dokumentumát, amely az 1941 és 1948 közötti időszak atrocitásaira vonatkozik és a háborús bűntetteket, valamint az ártatlan áldozatok névsorát tartalmazza. Az irat része annak a dokumentációnak, amelyet a közös szerb-magyar államközi történész-bizottságnak kell majd összeállítania - tette hozzá.
1942 januárjában-februárjában 3-4 ezer ember, szerbek, zsidók és magyarok vesztették életüket a Délvidéken a horthysta magyar honvédségi és csendőralakulatok "partizánvadász" razziáiban és kivégzéseiben. 1944 őszén kezdődött az akkori jugoszláv katonai hatalom megtorlása, amelyben legalább tízezer délvidéki magyart végeztek ki ítélet nélkül.
Tavaly októberben a magyar és a szerb államfő megállapodott arról, hogy a két ország tudományos akadémiái felállítanak egy közös, magyar-szerb történészi vegyes bizottságot az 1941 és 1945 közötti vajdasági események kivizsgálására. A Magyar Tudományos Akadémián már korábban megalakult ez a testület, a Szerb Tudományos Akadémián csak nemrégiben jelölték ki azt a kilenc szakembert, akik tagjai lesznek a vegyes bizottságnak.
(MTI)
|
|
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
