Minden olyan felhasználót aki eme közösség bármely tagját megsérti, vagy mások számára sértő, bántó célzatú szövegeket tesz közzé, azt azonnal moderáljuk, és kitiltjuk.
Rendkívüli ülést tartott a házbizottság Lenhardt őszinte szavai miatt az Új SZDSZ kezdeményezésére
2010.12.20. 21:24
Rendkívüli ülést tartott a házbizottság Lenhardt őszinte szavai miatt az Új SZDSZ kezdeményezésére
Rendkívüli ülést tartott a házbizottság az LMP kezdeményezésére, mert a hétfői plenáris ülésen a jobbikos Lenhardt Balázs a cigánybűnözés és a cigányterror kifejezéseket merészelte használni (ahelyett, hogy például babazsúrnak nevezte volna a lincseléseket). A házbizottság nem hozott állásfoglalást.
A házbizottság ülése után az LMP-s Schiffer András hangsúlyozta, pártja álláspontja szerint az említett kifejezéseknek a használata - függetlenül a beszélő képviselő szándékától - "alkalmas arra, hogy magyar választópolgárok meghatározott csoportját morálisan értéktelenebbnek tüntesse fel".
A Jobbik frakcióvezető-helyettese, Hegedűs Tamás azonban úgy értékelte, hogy a felszólalása nem volt stigmatizáló, mivel az konkrét esetre vonatkozott. Rámutatott: képviselőtársa nevükön nevezte a dolgokat. A Jobbik szerint ez egy "normális politikai vita, nem pedig ügyrendi kérdés", és nem szabad tabuként kezelni ezt a problémát.
A testület tanácskozása után Lenhardt Balázs azt mondta, fenntartja hétfői kijelentéseit. Szerinte a probléma nem egyes kifejezések használata, hanem "az a tényállapot, ami megtörténhet ma, 2010-ben Magyarországon". "Amikor cigánybűnözésről beszélünk, nem azt gondoljuk (...), hogy minden cigány bűnöző lenne, tisztességes, érvényesülni akaró cigányok is vannak. Vannak viszont olyan bűncselekménytípusok, amelyeket jellemzően a cigány etnikum követ el" - fejtette ki véleményét.
Az elhangzottakra Schiffer András úgy reagált: abban nincs vita közöttük, hogy robbanásveszélyes helyzet van Magyarország több régiójában, ahol a nyomor felülmúl minden képzeletet. Szerinte azonban a Lenhardt Balázs által is felvetett jelenségek előidézője "a nyomor, a kizsákmányolás, a kitaszítottság".
Hegedűs Tamás tájékoztatása szerint a házbizottság nem foglalt állást az ügyben. (MTI nyomán)
Orbán: "Ha roma gyerekek potyognak az égből, akkor is meglesz!"
2010.12.20. 21:21
Orbán: "Ha roma gyerekek potyognak az égből, akkor is meglesz!"
Nagy József
A kormányváltás óta számos osztályfőnöki órára kísértük el Orbán tanár urat. Sőt, pár hete egy korábbi ofőt, Gyurcsányt is meglátogattuk - akkor Tiszaföldvárig jutottunk. Most viszont egészen nagyot álmodtunk: Brüsszelben, az unió csúcstalálkozóján abszolváltuk az aktuális negyvenöt percet. Csúcsriport.
Ennyi és ilyen grandiózus tanórát egy helyen mi még nem láttunk. Az egyik teremben Angela Merkel ül és szól higgadtan a német fakultáció diákjaihoz, a szomszédban Nicolas Sarkozy beszél állva, hatalmasakat gesztikulálva a francia nebulóknak, a harmadikban pedig a brit David Cameron ad elő, s oly elegáns, amilyet még Karinthy se tudna írni.
De hiába a sok sztárprofesszor, bennünket a mi osztályfőnökünk érdekel leginkább. Pontosan csöngetnek ki a möszijőnél, aztán a fraunál, végül a miszternél is, de Orbán sehol. Beballagunk a magyar osztályterembe, felütjük irkánkat, faragjuk ceruzánkat - semmi. Negyvenöt perc telik így.
A szervilizmus hullámai
De aztán - mint minden rossz - mi is elnyerjük méltó jutalmunkat: Szijjártó Péter kíséretében megérkezik a tanár úr. Komótosan, zsebrevágott kézzel, olyan kék nyakkendőben, amilyen csak neki van a világon, és oly csillogó magabiztossággal, mintha épp Obamával hamburgerezett volna.
Pedig "csak" az oktatói állását minap nagy nehezen megtartó Silvio Berlusconitól jön - ez a csúszás oka. Nem mintha bárki is fel merné róni Orbánnak a késést.
Természetesen nem a mindjárt megtörvényesedő új médiaszabályozás meg az általa keltett egzisztenciális szorongás veti bennünk a szervilizmus hullámait (dehogynem), sokkal inkább az, hogy megtudjuk: Orbán annyi hatalmassággal tárgyalt az elmúlt napokban a jordán királytól az azeri vezetőn át Barrosóig, hogy már maga sem tudja, ki mindenkivel ült asztalhoz.
A megannyi megbeszélés oka, hogy januártól fél évre Magyarország lesz a közös európai iskola soros elnöke, így az egyenlő osztályfőnökök között Orbán lesz az első. Kedvére való ez a szerep, mondja is, hogy olyan kormányzati rendszert sikerült idehaza felépítenie, amelyben minden miniszter önállóan viszi az ügyeket, így jut ideje az uniós föladatra.
A Nap árnyékában
Formában van, viccelődik, verbális képet verbális kép követ. Szó esik hasra eső pincérről, dagadó vitorlával hasító hajóról, amit még a fúrókkal ügyködők sem tudnak elsüllyeszteni (ülj le, Kund fiam, elégtelen), aztán kiderül, hogy Magyarország bizonyos témái "a Nap árnyékában vannak". De ami ennél örömtelibbnek tetszik: "Gépjárművünk az árokból felkerült az úttestre." Ez utóbbi azt jelenti, hogy a sok kiváló ofő "komoly és szép döntéseket hozva" eldöntötte, felszámolja az eurózóna történetének legmélyebb krízisét. Hogy a vizuálisok is értsék: "A válság olyan az eurónak, mint az új kocsinak a törésteszt: felszínre hozza a hibáit." Elképzeljük.
"Az euró konstrukciós hibáinak kijavítása" a magyar elnökség idején zajlik majd. Lényege, hogy a tagországok megmentik a közös fizetőeszközt, rákényszerítik egymást a takarékos gazdálkodásra, módosítják az alapszerződést, és kidolgozzák az úgynevezett stabilitási mechanizmus részleteit. Mindehhez hazánk mutat jó példát: idén 3,8, jövőre pedig 3 százalék alatt lesz a magyar hiány, "ha roma gyerekek potyognak az égből, akkor is". Ezt nem képzeljük el.
Az ofői expozéban szó esik még a lengyel tengerparttól a horvát kikötőkig kígyózó észak-dél gázvezetékről, plusz arról, hogy a "bővítési fáradtság" ellenére Horvátországnak az EU-ban a helye.
Ne szaladgálj!
És bár Brüsszelben vagyunk, nem maradnak el a hazabeszólások. Például hogy kontinensünket "jobbközép kormányok tudják rendbe tenni... jó hazafiak tudnak más jó hazafiakkal közös európai célokat elérni". Vagy hogy a nyugdíjrendszer a nyugati világban két pilléren nyugszik, a volt kommunistáknál meg hármon.
Utóbbihoz, mármint a nyugdíjak biztosításához már itthonról ismert adalék, hogy a foglalkoztatási arányt ötvenötről minimum hatvanöt százalékra kell emelni, plusz lesz szíves szaporodni a magyar. Az ofő szerint ennyire egyszerű a képlet. "A nyugdíjrendszer bajait nem bonyolult közgazdasági megoldásokkal kell orvosolni." Amiből az is következik, hogy "a mi sorsunk otthon dől el, nem Brüsszelben, nem kell ideszaladgálni a cégeknek sem". A kiszaladgálás különben is "régi, moszkvai beidegződés". (Simor, multik! Egyes.)
Az előadás végén kérdezhetnek a diákok. Valaki az iránt érdeklődik, hogy a tanári csúcstalálkozón felvetődött-e a bankadó ügye. "A csúcson nem. Másutt viszont élénk érdeklődést kísérte" - így doktor Orbán somolyogva. Majd elárulja, közös hasznosításra felkínálta know-how-t, és konstatálja, hogy Magyarország immár nem csúcstartó e téren, Ausztria ugyanis "állandóra" vetette ki a pénzintézeteket terhelő sarcot.
Jó ez a végszó, amúgy is idő van, menne az ofő, amikor egy öreg diák, a Magyar Nemzetet évek óta Brüsszelből tudósító Lovas István kap szót. Azzal kezdi, hogy ő annyira kínosakat kérdezett már Bajnai és Gyurcsány tanár úrtól is, hogy olyankor még a kamerák is leálltak. És hogy ő most is olyat fog. Nagy levegő.
Áldott jatt
Már-már attól tartunk, komoly torokra uszulás következik, ám ehelyett azt veti fel tanulótársunk, hogy a külügyi képviseleteken, például New Yorkban még mindig a vörös osztályfőnök, Gyurcsány Ferenc emberei ülnek, akik nem restellnek népszavás újságírókkal, bizonyos Bartus Lászlóval barátkozni. Továbbá azt is kifogásolja Lovas, hogy a kormány nem hordozza külföldi útra a nemzeteseket.
Orbánról lerí, hogy szereti az (ilyen) kemény kérdéseket. Sőt, elárulja, hogy eztán is elvárja őket. Különben is: "Nincs bajom újságíróval. Ír, amit ír. Én meg gondolok, amit gondolok." Korrekt. Aztán meg jelzi, hogy Lovason kívül még egy nemzetes ül a teremben, őt most éppen utaztatták.
Derültség közepette köszön el a tanár úr. Int egyet a diákság felé, aztán az ajtóhoz indul. Ruganyos lépteit egyedül Lovasnál szakítja meg, vele lejattol, mi több, széles mosolyt és szeretetteljes szavakat is ajándékoz a tagbaszakadt nebulónak: "István, boldog karácsonyt!"
Mi meghatottan, a sarokból lessük az ihletett pillanatot, és akarjuk hinni, hogy kicsit mindnyájan istvánok vagyunk.
Benjamin H. Freedman beszéde - 1961. Washington Jobbik.NET
"Itt, az Egyesült Államokban a cionisták és hitsorsosaik teljes mértékben ellenőrzik kormányunkat. Számos körülményből adódóan ennek túl sok és túl összetett oka van, s ennek részleteibe nem érdemes most belemennünk. A cionisták és hittestvéreik úgy uralkodnak az Egyesült Államok felett, mintha ennek az országnak abszolút uralkodói lennének."
Itt, az Egyesült Államokban a cionisták és hitsorsosaik teljes mértékben ellenőrzik kormányunkat. Számos körülményből adódóan ennek túl sok és túl összetett oka van, s ennek részleteibe nem érdemes most belemennünk. A cionisták és hittestvéreik úgy uralkodnak az Egyesült Államok felett, mintha ennek az országnak abszolút uralkodói lennének.
Mondhatják, hogy ez nagyon túlzó álláspont, de hadd tárjam Önök elé, amíg Önök... - nem így akarom mondani - hadd tárjam önök elé mi történt, amíg Mi aludtunk. Magamat is beleértve. Mindannyian aludtunk. Mi is történt? 1914 volt az az év, amelyben a I. világháború kitört. 1914 volt az az év, amelyben az I. világháború kitört. Itt is van néhány korombeli, aki emlékszik erre. Nos, ezt a háborút egyik oldalról Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország vívta, a másik oldalon Németország, Ausztria-Magyarország és Törökország állt.
Mi történt?
Németország két éven belül megnyerte ezt a háborút. Nem csak névleg, hanem ténylegesen.
A német tengeralattjárók, amelyek meglepték a világot, félresöpörtek minden hajókonvojt az Atlanti-óceánon és Nagy-Britannia ott ált muníció nélkül, ott szembesült azzal, hogy egy heti élelelmiszer tartaléka van és aztán éhezés.
Eközben a francia hadseregben zendülés tört ki. A francia fiatalság virágjának 600.000 emberét vesztették el a Verduni csatában Somme mellett.
Az orosz hadsereg elpártolt. Fogták játékszereiket és haza mentek, nem akartak többé háborúsat játszani. Nem szerették a Cárt. Az olasz hadsereg pedig összeomlott.
Nos, Németország...Egyetlen fegyver sem dördült német földön. Egyetlen ellenséges katona sem lépte át Németország határát. És mégis, Németország békét ajánlott Angliának. Olyan békefeltételeket ajánlott Angliának, amelyet az ügyvédek "staus Quo ante basis"-nak neveznek. Ez azt jelenti: hagyjuk abba a háborút és legyen minden úgy, ahogy a háború előtt volt. Nos, Anglia 1916 nyarán mérlegelte ezt. Komolyan! Nem volt választásuk. Vagy elfogadja ezt a békeajánlatot, amelyet Németország nagylelkűen felajánlott, vagy folytatja a háborút és elveszíti azt.
Mindeközben, a németországi cionisták, akik a kelet-európai cionistákat képviselték, elmentek a brit háborús kormánytanácshoz és, - rövid leszek, mert ez egy hosszú történet, de minden dokumentum a birtokomban van, amely igazolja állításaimat, ha valaki kételkedne abban, hogy mindez, amit állítok lehetséges-e.
A cionisták Londonban elmentek a brit háborús kormánytanácshoz és azt mondták:
- Ide figyeljenek! Még meg tudják nyerni ezt a háborút! Nem kell feladniuk! Nem kell elfogadniuk a németek békeajánlatát! Megtudják nyerni ezt a háborút, ha az USA az Önök szövetségeseként belép a háborúba.
A cikk folytatása a tovább linkre kattintva olvasható el.
Jud Süss magyar felirattal - Magyarországon betiltott film... Vajon miért?
2010.12.20. 21:02
Jud Süss magyar felirattal - Magyarországon betiltott film...
Vajon miért?
Ne legyél előítéletes, a filmet nézd meg, és remélem mindenki el tudja dönteni, hogy mi a saját véleménye, és nem kell mások véleményét készen elfogadnia egy filmmel kapcsolatban. Jud Süß valójában Joseph Süss Oppenheimer gúnyneve volt,aki egy létező személy volt, és az ő történetét dolgozza fel Feuchtwanger novellája. A novella alapján készül t a film. Joseph Süss a wikipédiában: http://en.wikipedia.org/wiki/J oseph_S%C3%BCss_Oppenheimer ENCIKLOPÉDIA:József, hirhedt württembergi pénzügyminiszter, zsidó, szül. Heidelbergában 1962-1738 febr. 4. A kereskedelemre adván magát, érintkezésbe lépett Károly Sándor württembergi herceggel, aki őt előbb pénzügyigazgatóvá, majd titkos tanácsossá, végül pedig miniszterré nevezte ki. S. ezen állásában saját embereivel töltötte be az összes magasabb állásokat, 11 millió hamis pénzt veretett, só-, bor- és dohány-monopoliumot hozott be, pénzért osztogatott kiváltságokat, sok zsidót telepített az országba és a népet különféle tartozásokkal sanyargatta. Mindezekért roppant elégületlenség támadt ellene, s a hercegnek 1737 márc. 12. történt halála után elfogatván, törvényszék elé került, gazságaiért börtönbe vettetett és egy külön e célra készült ketrecben felakasztatott. Életéről Hauff novellát (Jud Süss) irt. V. ö. Zimmermann, Jos. S. (Stuttgart 1874). fekete-fehér német filmdráma, 98 perc, 1940 rendező: Veit Harlan író: Lion Feuchtwanger operatőr: Bruno Mondi zene: Wolfgang Zeller vágó: Wolfgang Schleif, Friedrich Karl von Puttkamer szereplő(k): Werner Krauss (Rabbi Loew, Levi) Heinrich George (Karl Alexander, Herzog von Wuerttemberg) Ferdinand Marian (Joseph Suess Oppenheimer) Kristina Söderbaum (Dorothea) Albert Florath (Obrist Röder) Else Elster (Luziana)
Ma, a huszonegyedik század elején sem a nagyvilágban, sem magyar honban, nem éppen hálás dolog szemita dolgokról véleményt megfogalmazni. Éppen ezért oly sokan inkább szemlesütve kerülik a témát és némák maradnak, mint a múzsák a háborúban.
Ha valaki, szimpátiakeltő hozzáállással próbál meg szólni a témáról, az máris megkaphatja a "zsidóbérenc" jelzőt. Ugyanilyen szemlélet alapján, ha valaki elítélően talál véleményt formálni, máris az antiszemitizmus vádjával találhatja magát szemben. Mivel én sem szeretném magamon tudni egyik bélyeget sem, ezért a legegyszerűbb közlési formát fogom alkalmazni a mondanivalóm átadására: Idézni fogok, méghozzá a témában a leghitelesebbnek számító személytől. Bár az idézett személy vádolhatjuk elfogultsággal, a zsidó néppel ápolt bensőséges kapcsolata végett, ám mi fogadjuk el Őt mégis hiteles, megbízható forrásnak. S a világ zsidóságának is el kell fogadnia az Ő véleményét, hisz Ők - hitük szerint - az idézett személy kiválasztottai. Igen, mint bizonyára sokak számára már nyilvánvalóvá vált a citált személy maga Izrael istene, aki képes volt nyilvánvalóvá tenni a törvényei által mi a jó és mi a rossz, mi a tiszta és mi a tisztátalan, vagyis mi számít kósernak és mi nem.
Nos, ez a személy - Izrael istene - nem éppen kedvező képet fest Izrael fiairól, Sámuel második könyvében, ahol is az egész népet irigynek jellemzi, és arról is szól, hogy még Őt, az istenüket is megutálták. De lássuk, mi is történt a Sámuel második könyvének nyolcadik fejezetében leírtak alapján. A történet szerint Izrael vénei, a környező népeknél látott uralkodási formát megirigyelve királyt szerettek volna maguk felett uralkodóként látni. "most azért válassz nékünk királyt, a ki ítéljen felettünk, mint minden népnél szokás." (II.Sámuel 8:5) Amire az Úr imigyen válaszolt: "És monda az Úr Sámuelnek: Fogadd meg a nép szavát mindenben, a mit mondanak néked, mert nem téged útáltak meg, hanem engem útáltak meg, hogy ne uralkodjam felettök." (II.Sámuel 8:7)
Felmerül a kérdés azonnal: Milyen jelzőkkel is illetik ma azon személyeket, akik a zsidóságról úgy beszélnének, mint istentelen, irigy nép, - vagyis Izrael istenét idézik, - s vajon jogosak e ezek, az idéző személyre aggatott jelzők?
A cikk folytatása a tovább linkre kattintva olvasható el.
A magyar lakta településeken összeírják az üres házakat és az idősek házait, azokba pedig a nyugaton beilleszkedni nem tudó vagy bűnöző cigányokat költöztetik a kitoloncolásuk után. Ha véghezviszik ezt a folyamatot, a délvidéki magyarság sorsa véglegesen megpecsételődik.
Három éve röppent fel a szóbeszéd, hogy Délvidékre rövid időn belül Nyugat-Európából legalább 100-150 ezer szerb állampolgárt, főként koszovói muszlim cigányokat toloncolnak vissza. Titkon reméltük, hogy ez csak rémhír, mára viszont színtiszta valósággá vált. Martonosra már tavasszal megérkeztek az új telepesek akik már most a lakosság 5%-át teszik ki, és a helyi cigányok is rettegnek tőlük.
Péterrévén egy ügynökség keresi az üres, eladó házakat, akármi megfelel. Ötezer eurós keretük van minden házra, ami eladó azt meg is veszik. De Bácskossuthfalván, Magyarkanizsán, Zentán is hallani a várható új szomszédokról, vagyis mindenütt ahol jelentős (most még) a magyarság számaránya.
Szerbia az utóbbi 100 évben rengetegszer változtatta meg a Délvidék etnikai képét. Gondolhatunk itt az első világháborúban elűzött magyarokra, a betelepített dobrovojacfalvakra, a '44-es magyar genocídiumra, a több mint 300ezer köddé vált svábra, a délszláv háborúban golyófogónak küldött magyar fiúkra, a 300 000 délvidékre telepített szerb menekültre és háborús bűnösre, most pedig a koszovói muszlim cigányok jönnek...
Délvidéken az 1970-es évek végétől fogva negatív a népszaporulat, mégis az utóbbi 100 év alatt a magyarság 35%-al csökkent míg a szerbek száma 150%-al nőtt meg a régióban.
A rendőrség már 2008 elején elkezdte a magyarlakta ingatlanok összeírását és jegyzékbevételét is. Sok helyen ahol idősek élnek bementek és összeírták, hány szobájuk van és mennyien laknak egy ingatlanban. A szabadkai rendőrség az akciót egyébként azzal magyarázza, hogy az angol "bobby" rendőrségi modellt vették át, és így akarnak barátkozni a délvidéki magyarokkal. Igaz, arra nem tudott a rendőrségi illetékes választ adni, hogy miért épp este 21.00-kor mennek ki a magyar ingatlantulajdonosokhoz a rendőrök látogatóba és egyfajta háztűznézőbe.
Egyébként is gyanús mindez ugyanis az 1990-es évek polgárháborús időire emlékeztet, akkor ugyanis szintén ilyen összeírások voltak a menekültáradat megindulása előtt. Annó a koszovói harcok idején Kninből elkergetett szerbek úgy érkeztek Szabadkára és környékére, hogy cím volt már a zsebükben. Az összeírások alapján kapták.
Kisbajmokon is összeírták a házakat, de ezen a településen nemcsak rendőrök, hanem civil hivatalnokok is részt vettek az akcióban. Az összeírók ott azt a látszatot igyekeztek kelteni, mintha népszámlálás lenne. A rendőrség összeírta a házakat, különösen az üres, vagy elhagyott épületekre, telkekre összpontosított. Ami a minőséget illeti, nem válogattak a hatóság, listára került a rozoga, málló falu régi polgárház éppen úgy, mint a jó karban levő, kétszintes kockaház.
A cikk folytatása a tovább linkre kattintva olvasható el.
BANKWATCH: EU-EURÓMILLIÁRDOKAT NYELTEK LE A KÖZVETÍTŐ BANKOK
2010.12.19. 17:29
BANKWATCH: EU-EURÓMILLIÁRDOKAT NYELTEK LE A KÖZVETÍTŐ BANKOK
A gazdasági válság következtében szétvert kelet-európai kisvállalkozásoknak szánt milliárdos uniós készpénzt a közvetítő bankok maguknak halmozták fel: ezzel a drámai kezdőmondattal számol be az uniós ügyekre szakosodott Eubserver.com szakportál tegnap a prágai Bankwatch, a bankok átláthatóságát szorgalmazó kampánycsoport új jelentéséről, amelyből kiderül, 2008 és 2010 júniusa között a magyar, lengyel, cseh és szlovák kis- és középvállalatoknak csupán 0,001 százaléka kapott az Európai Unió által az erre a célra a közvetítő bankoknak átutalt milliárdokból.
2008-ban kiderült, hogy a kis- és középvállalkozások a hitelezéseket is érintő válság miatt nem tudtak kölcsönhöz jutni. Erre válaszként az európai pénzügyminiszterek ösztönző csomagot hoztak létre, amelynek része volt 15 milliárd euró, hogy ezzel gyorssegélyt nyújtsanak e vállalkozásoknak az Európai Beruházási Bankon (EIB) keresztül.
Az EIB azonban a hitelösszegeket közvetítő intézményeknek - legnagyobb részben kereskedelmi bankoknak - utalta át, amelyektől azt várták, hogy a számukra elküldött forrásokat saját összegeikkel kiegészítve adják tovább a kisvállalkozásoknak.
A Bankwatch december 8-i jelentése szerint azonban egyáltalában nem ez történt. A közvetítő kereskedelmi bankok stoppolták a pénzt, saját készpénzállományukat növelték vele és nem továbbították azoknak, akiknek az unió azt szánta.
Ezt annak ellenére nem tették meg, hogy egyes bankoknak több mint két évük állt rendelkezésére az összegek kölcsönzésére, írja a jelentés.
Az EIB által rendelkezésre bocsátott 15 milliárd eurónak eddig csak 69 százalékát adták tovább, de ez is csak "optimális" számítás, állítják a jelentés készítői.
Magyarország és Lengyelország esetében ráadásul az a fura helyzet állt elő, hogy 2008-ban és 2009-ben az EIB készpénzéből mind kevesebb számban továbbították a kölcsönöket.
A jelentés egyik táblázata bankokra lebontva mutatja be az általános kölcsönök nagyságát és azt, hogy ebből mennyit, hány esetben kölcsönöztek. A táblázatban szereplő MKB Global Loan Hungary nevű bank csupán két esetben adott kölcsönt és a két kölcsönnél az átlagos kölcsön nagysága 10 millió euró volt. Összehasonlításként a szlovák Unicredit Leasing Slovakia GL például 1407 esetben nyújtott átlagosan 49 751 euró értékű kölcsönt.
A Bankwatch szerint valószínűnek tűnik, hogy a közvetítő bankok szigorították hitelfeltételeiket. E bankok nehezen jutottak olcsó pénzhez és így az EIB-től kapott összeg jelentősen segített likviditási helyzetükön.
A jelentés szerint a közvetítő bankok a lehető leghosszabb ideig akarták maguknál tartani az uniós forrásokat. Maga a csomag célja az volt, hogy a gazdaság kis- és középvállalkozási szektorát ösztönözze, de e helyett a közvetítőket ösztönözte.
Noha a jelentés a közép-kelet-európai térségre összpontosít, a jelek arra mutatnak, meglehetősen hasonló helyzet alakult ki Európa nyugati felének egyes országaiban is. Írországban például a helyi cégek szintén alig részesültek az EIB által a közvetítő bankokon keresztül elindított összegekből.
A jelentéstevők megjegyzik azt is, több hitelfelvevő vállalkozás panaszkodott arra, hogy a kölcsönöket túl drágán adták.
A jelentés azt is megállapítja, hogy 30 globális kölcsönből csupán négy kölcsönt juttattak el maradék nélkül kis- és középvállalatoknak.
Ami Magyarországot illeti, egy 20 millió euró összegű globális kölcsönösszeget csupán két egyéni vállalkozás kapott meg.
A statisztikai adatok szerint az Európai Unióban összesen 20,7 millió kis- és középvállalkozás működik, amelyeknek tehát rendkívül elenyésző hányada részesülhetett csak az ösztönzési csomagban.
A jelentés kitér több térségi bank esetére. Így a magyarországi Volksbank Hungary GL II a gazdasági "szétolvadás" idején 2008. november 14-én kapott 30 millió euró összegű globális kölcsönösszeget. Ennek ellenére e banktól 2010 júniusig csupán egyetlenegy kisvállalkozás kapott kölcsönt. De a magyarországi CIB GL III se tudott eddig "túladni" az EIB-től kapott kölcsönösszegen annak ellenére, hogy azt még korábban utalták át számára.
A jelentés azt a kérdést is felteszi, vajon az EIB, amelyik célzott módon közvetlen segítséget tud nyújtani a szükséget szenvedő szektoroknak Németországban, Franciaországban, Nagy-Britannia és Olaszországban, miért nem képes ugyanerre Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország esetében?
Holokassza, avagy költségvetési milliárdok a rettegőknek
2010.12.19. 17:15
Holokassza, avagy költségvetési milliárdok a rettegőknek
2010-12-17. 19:44 Kuruc.info
A 2011. évi központi költségvetés tervezete a Jobbik szerint szinte semmiben sem különbözik a korábbi Gyurcsány- illetve Bajnai-kormány által benyújtott költségvetésektől - ezt Bödecs Barnabás jobbikos képviselő mondta egy sajtótájékoztatón. A politikus hangsúlyozta, amíg a kormány csökkentette a Civil Alapra fordítható forrásokat és ezáltal a civil és nonprofit szervezetek támogatását, addig közalapítványokon keresztül milliárdos nagyságrendű összegek mennek ki egyes érintetteknek.
Például a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének, akik az elmúlt parlamenti ciklusban azzal voltak elfoglalva, hogy utcai demonstrációkon fasisztázzák a nemzeti oldalt. Bödecs Barnabás rávilágított, hogy hatvanöt évvel a második világháború után több milliárd forint szerepel kiadási tételként az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlási kötelezettségek jogcímén.
Olybá tűnik, hogy a magát nemzetinek valló Fidesz kis "eltérésekkel és kozmetikázásokkal" ugyan, de folytatja a ballib kormányzás munkáját. Sokak szerint érthetetlen például, hogy közel hatmilliárd forintnyi támogatást kap a hazai izraelita közösség, amelynek hivatalos lélekszáma körülbelül 80 ezer.
Összehasonlításul: a történelmi egyházak alaptevékenységét és működését 10,7 milliárd forinttal támogatja a 2011. évi központi költségvetés. De vizsgálható más megközelítésben is a kérdés. Az egymilliós hazai cigányság felzárkóztatására, szociális programjaira, önkormányzataira körülbelül kétmilliárd forintot költ jövőre az állam.
Milliárdos támogatás. Na és?
Mielőtt bárki antiszemitizmust kiáltana: nem az izraelita közösséggel van a baj, hanem a támogatás jogcímeivel. A történet nem újkeletű. Horn Gyula miniszterelnöksége idején, 1997-ben rögzítették egy kormányhatározatban a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány létrehozását. A szervezetet az 1947-es párizsi békeszerződésben foglalt kötelezettségvállalás, valamint az örökös nélkül elhalt zsidó személyek után az egész zsidó izraelita közösség kárpótlására hozták létre. A Horn-kormány közel 1,3 milliárd forint értékben ingatlant és értékes ingóságokat, valamint négymilliárd forint címértékű kárpótlási jegyet biztosított az alapítványnak induló vagyonként. A négymilliárd forintot akkori, s nem mai értékén kell számítani. A Horn-kormány rögzítette továbbá azt is, hogy az alapítvány folyamatos működése érdekében minden évben meghatározott állami támogatásban részesül, amelyet a központi költségvetésben rögzíteni kell. A szervezet azóta is élvezi a mindenkori magyar kormány anyagi juttatásait. Horn miniszterelnöksége óta újabb ingatlanokat is kapott az alapítvány, körülbelül egymilliárd forint értékben. Idén júniusban is gazdagodott az alapítvány egy épülettel az állami vagyonból, Budapesti XII. kerületében. Értéke ötszázmillió forint. A szerződést Kamarás Miklós, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója írta alá, majd két napra múlva lemondott. Az MSZP-közeli szakembernek ez volt az utolsó lépése. Egyelőre nem hallani, hogy a Fidesz-kabinet számonkérte volna rajta igencsak különös döntéseit.
2007 (is), a zsidó kárpótlások éve
2007-ben újabb kormányhatározat alapján létrehozták a zsidó közösségi vagyoni igények feltárását és rendezését koordináló tárcaközi bizottságot. Ugyancsak 2007-ben a Gyurcsány-kormány döntött arról is, hogy biztosítja a még élő, izraelita kétkezi munkások további anyagi támogatását, valamint a zsidó közösségek igényeit a felek, vagyis a magyar állam és az izraelita érintettek közötti kompromisszumos megoldással zárja le. A szerződésben foglaltak szerint ez 21 millió amerikai dollár állami támogatást jelent. Az összeg nagy részét a MAZSIHISZ kapja, kedvezményezettként pedig a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt (MAZSÖK) jelöli meg a szerződés. A magyar állam már kifizetett 12,6 millió dollárt, a fennmaradó részt pedig 2011-ben és 2012-ben folyósítják majd.
A főösszeg kifizetésének indoka a MAZSÖK működésének biztosítása. De több, említett támogatási formához még ennyi magyarázatot sem fűztek és fűznek a döntéshozók. A 2011-es költségvetés mindenesetre tartalmazza a közel egymilliárd forintos állami támogatás kifizetését.
Még mindig holokauszt
Vajon mire fordíthatják ezt a vagyont? A szervezet honlapja szerint a MAZSÖK célja, hogy "a részükre átruházandó javakból és azok hozadékaiból megteremtsék annak lehetőségét, hogy azok a személyek, illetve utódaik, továbbá e személyek közösségei, akik zsidó származásuk miatt fasiszta szellemű zaklató rendszabályok elszenvedői voltak, újjászervezhessék vallási, kulturális, oktatási rendszerüket, erősíthessék zsidó identitásukat, és a személyek szociális helyzetüket javíthassák".
A jövő évi költségvetés tervezetben szerepel további 190 millió forint is, melyet az állam a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékmű Közalapítványnak folyósít.
A szervezet az 1938 és '45 közötti vallási, faji, nemzetiségi és más politikai okokból történt üldöztetés, a munkaszolgálat, a deportálások, a náci koncentrációs táborok működésének és áldozatainak elsődlegesen magyar vonatkozású dokumentációját, tárgyi emlékeit, tudományos és ismeretterjesztő irodalmát, és az e témakörhöz tartozó művészeti alkotások gyűjteményének őrzését és bővítését végzi. Tevékenységük közé tartozik a hazai vészkorszak történetére irányuló tudományos kutatás, valamint az eredmények folyamatos publikálása, konferenciák és tanácskozások szervezése, ismeretterjesztés, a közoktatás és közművelődés támogatása.
A 2011-es költségvetésben található továbbá Pénzbeli Kárpótlások és Rendkívüli Kormányzati Kiadások címén közel hárommilliárd forint, amelyet szintén a hazai izraeliták számára folyósít a kormány. És még valami. A 2011-es költségvetés tervezetében szerepel közel kétmilliárd forint "adomány" az 1947-es párizsi békeszerződés jogcímén. Ezt az államnak nem külföldi országok, tehát nem a győztesek számára kell kifizetnie, így fennáll a gyanúja annak, hogy ezt a pénzt is a hazai izraelita közösség kapja.
Megszokhattuk, hogy hazánk a furcsaságok országa, de több milliárd forintnyi "kárpótlás" évente mégiscsak túlzás. Demagóg és populista a párhuzam, de: ennyi pénzből vajon hány lélegeztetőgépet, mentőautót lehetne venni? Hány létminimum alatt élő kisgyermek napi étkeztetését lehetne megoldani? Hány árvíz- és iszapkárosult családon lehetne segíteni? Itthon.
Izrael gazdag ország, kellő politikai-gazdasági erővel is rendelkezik. Ezt Simon Peresz, Izrael elnöke sem rejtette véka alá, amikor bizonyos kelet-európai államok, így például Magyarország felvásárlásáról beszélt a legszélesebb nyilvánosság előtt.
Mint látható, Magyarország természetesen továbbra is fizeti a meghatározott összegeket saját izraelita közössége számára. Teszi ezt azzal együtt, vagy éppen annak ellenére is, hogy Hering József író szerint különös jelenségre hívta fel a figyelmet nemrég az interneten.
Idézett az egyik legolvasottabb izraeli napilap levezési rovatából. Ezek szerint ott a következő megnyilvánulások láttak napvilágot a magyarországi iszapkatasztrófa idején.
A cikk folytatása a tovább linkre kattintva érhető el. Tovább…
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
